Megtévesztő statisztika: a többség keresi a kevesebbet

Publikálás dátuma
2018.10.06. 10:00

Fotó: Shutterstock
Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem.
A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. A KSH a kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként hónapról hónapra közli, mennyivel növekedett az átlagbér: a legutóbbi adatszolgáltatás szerint az idei év első hat hónapjában ennek összege már havi bruttó 324 ezer forint volt. A munkavállalók zöme azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírjain, ezért a MASZSZ kikérte a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbér kiszámításához szükséges adatokat. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb bér azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. 
Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is – mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. Sőt, a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres. A béregyenlőtlenség ráadásul egyre nő Magyarországon, hiszen az átlagbér és a mediánbér aránya 2014 óta 76 százalékról 74 százalékra csökkent. Márpedig minél távolabb esik egymástól a két érték, annál nagyobbak a bérkülönbségek az adott munkaerőpiacon. Összehasonlításul: az Európai Unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki. Németországban 89 százalék az arány, a skandináv országokban 90-98 százalék, de még Csehországban és Szlovákiában is 85, illetve 83 százalék.
Nem valami kapitalista ármányról van szó tehát, nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség. Ha egészségesen fejlődik a bérstruktúra, akkor nincsenek ilyen kiugró különbségek – hangsúlyozza Kiss Ambrus. Hogy hazánkban mégis ez a helyzet, annak szerinte az az oka, hogy Európa összeszerelő üzemévé váltunk. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg. A közszférában a bértábla valamelyest kiegyensúlyozza a viszonyokat, a versenyszférában azonban 100 dolgozó közül 58 együttesen keres csak annyit, mint a legjobban fizetett 10 dolgozó.

Az egykulcsos SZJA csak ront a helyzeten

Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer konzerválja a jelenlegi bérkülönbségeket, hiszen nincs újraelosztás, ami kompenzálná azokat. A jól keresők így még többet vihetnek haza, miközben a rosszabbul fizetett rétegek helyzete romlik. Számos dolgozónak így nincs olyan jövedelme, amely 21. századi életszínvonalat biztosítana számára. A társadalom harmada, mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt: jövedelme nem éri el azt a szintet - havi 90 450 forintot -, amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási költségeket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért egy progresszív, többkulcsos adórendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher. A kiugróan magas jövedelmekre pedig szolidaritási adót vetnének ki. 

Medián kontra átlag

Ha egy 22 fős cégnél van egy bruttó 600 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 450 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 180 500 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 138 ezer forint, akkor ott a bérek kerekítve összesen bruttó 4,2 millió forintot tesznek ki. Az átlagbér 192 500 forint lesz, miközben látható, hogy a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 180 500 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.          

A KSH-nál jövőre minden más lesz

 MAGYARÁZAT A medián érték és az átlag szembeállítása a KSH szerint statisztikailag nem helyes: egyik mutató sem jobb a másiknál, csak mást mutatnak, egymást egészítik ki. Mégsem közölnek medián béradatokat, csak a szebb képet festő átlagbért adják ki havonta. Ezzel kapcsolatban azonban az utóbbi időben egyre több kritika jelent meg a sajtóban. Miután a Népszava megírta, hogy a dolgozók kétharmada nem keresi meg az átlagbért, a statisztikai hivatal egy közleményben igyekezett elmagyarázni, miért csak átlagbéreket közölnek. A magyarázat lényege, hogy – mivel nagy érdeklődésre számot tartó mutatóról van szó - havonta szeretnének kereseti adatokat közölni, de csak a munkaügyi adatgyűjtésből származó adatokat tudják ehhez felhasználni. Ebben az adatbázisban pedig csupán olyan adatok szerepelnek – bértömeg és dolgozói létszám, az is csak az 5 főnél többet foglalkoztató munkaadóktól -, amelyekből nem lehet mediánbért számítani. Az egyes dolgozók konkrét béréről tehát nem áll rendelkezésre információ a KSH-nál, márpedig a mediánbérszámításhoz azokra volna szükség. Jövőre azonban mégiscsak fognak majd mediánbéreket is közölni, adatuk legalábbis már lesz hozzá. A havi kereseti statisztikákat ugyanis 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából állítják majd elő. Mivel pedig a járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak, de vizsgálni lehet majd a fizetések eloszlását is. Legalább évente megtehette volna ezt azonban a Pénzügyminisztérium eddig is. A fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ugyanis évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről. Éppen ezeket az adatokat kérte ki 2017-re vonatkozóan a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. A tavalyi évről ugyanis nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Nemrég küldték ugyanis csak körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. Ha nem állnak rendelkezésére pontos adatok, mi alapján készül a Pénzügyminisztérium a hamarosan kezdődő bértárgyalásokra? – vetette fel Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke, aki éppen a tárgyalásokon képviselendő megalapozott álláspont miatt kérte ki az adatokat. Megjegyezte: sikerként értékelik, hogy a KSH változtatni szándékozik a kereseti statisztikák számítási metódusán. Ha valahová el akarunk jutni, azt is tudni kell, hogy most hol tartunk. Márpedig most a dolgozók tapasztalata a béreket illetően a legkevésbé sem találkozik a KSH számaival – mondta. Kérdés, hogyan magyarázza majd meg a kormányzat az új számítási módszertan miatt jövőre borítékolhatóan csökkenő átlagbér adatokat. A NAV adatbázisában ugyanis - az eddig a KSH által alapul vett adatbázistól eltérően – szerepelnek az 5 főnél kisebb létszámú cégek is. Márpedig ezek azok a mikrovállalkozások, ahol tipikusan a legkisebb béreken vannak bejelentve a dolgozók. Az átlagszámítás metódusából fakadóan ezek a fizetések pedig lefelé húzzák majd az átlagot.  

Szerző

Versenyben a klímaváltozással – már most le vagyunk maradva

Publikálás dátuma
2018.10.05. 13:25

Fotó: Kállai Márton
Tízéves öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020-2030 közötti időszakra, mintegy 170 milliárd forintos forrással. Azonban kétséges, hogy két év múlva egyáltalán elkezdődhet-e ez a projekt.
Minden, az öntözéssel kapcsolatos beruházást támogatna a vízgazdálkodási és vízhasznosítási (öntözési) program, amely 2020 és 2030 valósulna meg, összesen 170 milliárd forintos támogatással. A költségvetésből eredő forrásból tározók, valamint a gazdálkodók birtokát elérő csatornák kiépítése valósulhat meg. A termelőnek csak az lenne a kötelessége, hogy a saját földjein kiépítse és működtesse a rendszert. Viszont arra is számítani lehet, hogy előbb-utóbb a rendszer működtetése megnöveli majd a termelési költségeket, drágábbá teszi az öntözött területeken megtermelt élelmiszereket, olyan mértékben, mint amekkora drágulást a piac elfogad. Viszont a 800 milliárd forint értékben megnövekvő terméshozamok némileg fékezhetik az árak emelkedését.  Szakemberek véleménye szerint a lehetséges egymillió hektár öntözésére biztosan nem lesz elegendő programra szánt 170 milliárd forint, hiszen egy hektáron általában, átlagosan egy-másfél millió forint használnak fel, de a növényi kultúrától, a terepviszonyoktól, a víznyerési lehetőségektől és a talajviszonyoktól függően ez az összeg jóval magasabb is lehet. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós támogatásokkal, az önrésszel és a nemzeti forrásokkal együtt évi 25 milliárd forintból tíz év alatt 260-270 ezer hektárra lehetne növelni a jelenlegi öntözött terület nagyságát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 43 ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, ekkora területre építenének ki a termelők öntöző rendszert. A jelenleg öntözött mintegy 120 ezer hektáros terület az 1950-es évek szintjének fel meg, a teljes termőterület két százalékát teszi ki (az öntözési csúcsot egyébként az 1970-es években érte el a magyar agárárgazdaság). Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) vízgazdálkodással is foglalkozó tanácsosa lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor 350 ezer hektárt is öntöztek Magyarországon. Egyébként hozzávetőleg a 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségtermőterület 75-80 százalékát öntözik, de a hasonló méretű gyümölcskertészeteknek alig 20-25 százalékán gondoskodnak a vízutánpótlásról – említette a Népszava érdeklődésére Ladó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez összességében 100 ezer hektárt jelent. A fennmaradó öntözött terület a csemegekukorica és a vetőmagtermesztés között oszlik meg. Szakemberek szeretnék ha a takarmánykukorica, és előbb-utóbb a napraforgó táblákat is bekapcsolnák az öntözési hálózatba. Azonban hátráltatja az öntözés nagyobb arányú elterjedését, hogy a vízjogi engedély meghosszabbítása, a bérelt föld tulajdonosainak számától függően több millió forintot is felemészthet, ugyanis minden tulajdonossal külön-külön kell szerződést kötni, ami egy-másfél évre is elnyújthatja az engedély megszerzését.

Eljárási rend

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésre küldött válaszában közölte, tavaly 6373 hatályos vízjogi (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedélyt tartottak nyilván és az öntözésre felhasználandó víz mennyisége 105 044 177 köbméter volt. Az engedélyezési eljárás díjmentes. A kérelmeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében minden ügyfél jogosult, a gazdálkodó szervezetek pedig kötelesek az elektronikus úton történő benyújtásra. Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásától számított 60 nap, az engedélyek időbeli hatálya minden esetben határozott időre szól: 5, 10, 15, vagy 20 év. Változatlan műszaki paraméterek mellett, a vízjogi engedély lejárta előtt az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás lényegesen egyszerűbb, 15 nap.  

Az öntözés oly nagy mértékben emeli a hozamokat, hogy Makó környékén például hektáronként átlagosan 20-30 tonna vöröshagymát takarítanak be, míg az öntözött földekről 60-70 tonna is megterem. Abban minden érdekelt egyetért, hogy öntözés nélkül a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat Magyarországon nem lehet majd termeszteni, vagy legalábbis nem lesz érdemes. A kormányzat most meghirdetett programja nagy valószínűséggel másfél év múlva nem fog a tervek szerint elkezdődni.  A tervezett öntözési program azonban nem aratott osztatlan sikert. A MOSZ egyebek mellett azt kifogásolja, hogy sem a kormányzat, sem a NAK de még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem egyeztetett velük.  A szeptember közepén megjelent kormányhatározat idén október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállítani, ám a szakember információi szerint a vízitársulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egy éves munka. Az öntözésre kiírt pályázatokat a jelenleginél sokkal életszerűbbé kell tenni. Olyan pályázatok vannak, hogy legalább 10 éves bérleti szerződéssel kell rendelkeznie a gazdának, ha nem a saját birtokán termel. Csakhogy abban az esetben, ha nem egy tulajdonossal kötött szerződést és a bérleti megállapodások eltérő időpontban születtek, akkor csak azokra pályázhat a termelő öntözésre, amelyekre 10, vagy több éves megállapodás van érvényben. Azokra a birtoktestekre nem lehet, amelyeknél ennél kevesebb idő van hátra a lejáratig. Az osztatlan közös tulajdonú földeknél minden egyes tulajdonossal külön kell bérleti szerződést kötnie a gazdának, s ha csak egy tulajdonos földjére is kevesebb a tíz évnél a szerződés határideje, megint csak nem pályázhat. Sok termelőt az is visszatart a pályázástól, hogy egy korszerű öntözési rendszer költségei nem biztos, hogy néhány év alatt megtérülnek. Ha több tulajdonostól bérel földet, semmi nem garantálja, hogy mindenki újra vele szerződik.  Csősz Tibor álláspontja szerint mielőtt az öntözési programba belevág a kormány, azelőtt a birtokviszonyokat kellene rendezni, mert ez a mostaninál nagyobb biztonságérzetet és beruházási kölcsönözne a termelőknek. A vízitársulatok működése is rendezésre szorul. Korábban 80 végezte az öntözésre kivételezett vizek, a csatornák és a szivattyúk karbantartását, ma pedig már csak 35-36 tevékenykedik. Gondot okoz az is, hogy nincs megbízható adatbázis a csatornák, szivattyúk tulajdonosairól,  így problémás lehet a gazdálkodók birtokáig elvinni a kormányzati program során megvalósuló öntözési rendszert. A szakember az intézményrendszer és a pályáztatás egyszerűsítését is célszerűnek találná. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a felszíni vizeket nagyobb arányban használják fel, ugyanakkor a felszín alatti vízbázis használatát visszafogják. Ezt figyelembe véve a NAK azt javasolta, hogy minden fúrt kút egyben monitoring pont is legyen, ahol mérni lehetne a kiemelt víz mennyiségét. Azokat a fúrt kutakat viszont meg kellene szüntetni, amelyek például ivóvízbázisokból nyerik a vizet.

Újjáalakult kutatóintézet Szarvason

Újjáalakult az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A szarvsi intézmény  kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. Ennek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult át kutatóintézetté.  

Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 13:13

Állami milliárdokból szépülnek a színházak

Publikálás dátuma
2018.10.04. 11:00
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala
Már csaknem színház felújítási lázról beszélhetünk manapság, persze a kormányzati támogatás nagyságrendje még nem éri el a stadionépítésit, de több mint 40 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház, emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is.
Budapesten az Opera mellett jelenleg a Thália Színházat újítják fel. A Kálomista Gábor által vezetett intézmény rekonstrukciójának a generál kivitelezője a Bástya Millenium ZRT. A beruházás állami támogatása nettó 985 millió  forint. Ezen felül a fővárosi önkormányzat 400 millióval járul hozzá a költségekhez. Schell Judit művészeti vezető lapunknak korábban elmondta, hogy a nagy színpadon októbertől játszanak újra. Megújul a hűtés-fűtés rendszer, a lámpapark és a hangosítás. A Mikroszkóp Színpadból egy új játszóhely jön létre Thália Télikert néven saját kamaraprodukciókkal. A nagy színpad ezentúl is a minőségi szórakoztatás jegyében működik majd. Az Arizona Stúdió befogadó helyszín marad a jövőben is. Az eddigi Új Stúdiót pedig próbahelyszínné alakítják. A Nemzeti Színházban is lesz felújítás, mégpedig kétmilliárd forint jut rá. Ezzel kapcsolatban lapunknak Vidnyánszky Attila korábban úgy fogalmazott: ezt teljes egészében az elavult színpadtechnikai berendezések felújítására költik. „Három nyarunk lesz rá és 2020-ig kell elszámolnunk a felhasznált összegekkel” – mondta. A Radnóti Színházat a látszat ellenére nem újítják fel – közölte lapunkkal Komáromi György, a teátrum gazdasági igazgatója. A szomszéd épületet viszont igen, ez annyiban érinti a Radnótit, hogy a hátsó színpad és a díszlet behordó folyosó erre a területre esik. Ezért ebben az évadban bizonyos előadásokat máshol játszanak, de a saját bemutatókat a Nagymező utcai épületben tartják. A kormányzati támogatással megvalósuló Modern Városok Program keretében több vidéki színház megújul. A Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára 9,3 milliárdot szánnak. A Medgyaszay István építész tervei alapján az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezettel szecessziós stílusban épült teátrum 1908. szeptember 17-én nyílt meg. Az 1984-88-as felújítás idején a színházat átalakították a mostani rekonstrukció az eredeti Medgyaszay István által tervezett épület patináját és látványosságát kívánja visszaadni – mesélte lapunknak Oberfrank Pál igazgató. A színházat ismét összekapcsolják a Koronaszálló épületével, elbontják azt a lepényépületet, amit ’84-88 között építettek a színházhoz, így újra feltárul a Püspökkert. Az elképzelések szerint modernizálják a színpadtechnikát, forgószínpadot alakítanak ki, és megújul a nézőtér is. A színházi tevékenységhez nem olyan szorosan kapcsolódó egységeket a szemközti régi zeneiskolába költöztetik. Átmenetileg várhatóan az évad második felében a színház is költözik, mégpedig a volt városi művelődési központba és elkezdődhet a kivitelezés. Veszprém is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, bíznak a sikerben, reményeik szerint addigra újra kinyílik a megújult színház kapuja. Győrben szintén a Modern Városok Program keretében tervezik megvalósítani a színház felújítást, szintén pályáznak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért. A színház modern épületét 1978. november 2-án adták át. Azóta szinte az egyetlen hazai színházépület, amelyhez nem nyúltak. A tervpályázaton a szakmai szűri a négy díjazott közül egyhangúlag a Teatro Építész-Műterem Kft. pályázatát szavazta a legjobbnak. A Sándor János vezette csapat újjáépítené a házat: az úgynevezett sísánc megszűnik az épületen, de a lendületes forma megmaradna, s belső változások is szerepelnek a tervben, mint például az, hogy új kamaraszínház készülne az épület déli oldalon – számolt be korábban a Kisalföld. A megőrizve megszüntetés és a megszüntetve megőrzés koncepciója jegyében haladnának. Mai korszerű arculatot és nem mellesleg egy mai korszerű működést szeretnének kialakítani, hiszen sok-sok funkcionális zavarral küzdött a színház eredendően, azóta pedig technikailag is sok minden elavulttá vált az épületben. Nagyon mai, nagyon modern, nagyon jól működő, nagyon szép színházat szeretnének, mégis megőrizve azt, ami a 40 éves arculatból megőrizni való. A beruházás költsége 13 milliárd forint. A felújítás alatt az Olimpiai Sportparkba költözik majd a társulat – mondta lapunknak Forgács Péter igazgató. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím harmadik aspiránsa Debrecen, ahol szintén megújul a Debreceni Csokonai Színház és a színészház. Gemza Péter a teátrum igazgatója elmondta, a beruházást lebonyolítója a a város, ők a szakmai felügyeletet látják el. Jelenleg a felmérési szakaszban járnak. A felújítás, melynek a tervezett költsége 6 milliárd 350 millió szintén kapcsolódik a Modern Városok Programhoz. A dehir.hu júliusban közölte, hogy eredményesen zárult a Csokonai Színház és a színészház felújításának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A felhívásra hét cég, illetve konzorcium jelentkezett. Közülük a debreceni Archiko Kft. és a nyíregyházi Tisza Építész Műterem Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb. A cégek nettó 260 millió forintért vállalták a megbízást, ezzel pedig el is nyerték azt. Gemza Péter elmondta, hogy a következő évadot átmenetileg más játszóhelyeken oldják majd meg, a fő helyszín a Víg Kamaraszínház lesz, de tervezik, hogy más játszóhelyeket is bevonnak. Szolnokot szintén érinti a felújítási láz. Erről nemrégiben mint az egyik jobboldalhoz köthető bulvárlap beszámolt személyesen konzultált a miniszterelnök Balázs Péter igazgatóval a beszámoló szerint egy baráti hangulatú eszmecserén. A Magyar Közlöny pontosan 3 997 435 244 forintot határoz meg kormányzati forrásból a színház felújítására.   

Opera: növekvő költségek

 Egyre csak nő az Operaház felújításának költsége, a kormány legutóbb körülbelül hétmilliárd forinttal toldotta meg a költségvetését – írtuk nyáron lapunkban. Hozzátéve, hogy már csaknem bruttó 28 milliárd forintnál jár az Ybl Palota felújításának a költsége, mivel a kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet. Még körülbelül 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik. 

Kalandos kaposvári építkezés

 Az eredeti tervek szerint az idén tavasszal megkezdődött volna a műszaki átadás és átvétel, hogy aztán októberben díszelőadással avassák fel a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházat. Melynek rekonstrukciója – mint azt néhány hónappal a 2016 őszi bontás megkezdése után tudni lehetett – jelentősen csúszik, s a társulat a legjobb esetben is csak a jövő évadra foglalhatja vissza játszóhelyét. Az idén 107 éves épületet először az 1950-es években alakították át – amikor állandó társulatot kapott az intézmény –, majd a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az akkorra igencsak amortizálódott épületet. Orbán Viktor 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám a valós bejelentésre 2015-ig várni kellett: a Modern Városok Program keretében a kormány 9 milliárdot ígért Kaposvárnak a projektre. Melynek terveit a megyeszékhely főépítésze férjének cége készítette el, a felújítást pedig eredendően Rátóti Zoltán igazgató vezényelte volna le, ám ő egy évvel második kinevezése után, néhány hónappal a beruházás megkezdése előtt váratlanul lemondott. Így a rekonstrukció felügyelete utódának, a gazdasági igazgatóból előbb megbízott, majd az idén véglegesen kinevezett Fülöp Péternek jutott. A kivitelezés pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozónak mondott ZÁÉV Zrt.-nek, mely korábban már megannyi kaposvári beruházást nyert el – és csúszott is el a projektekkel, a vasútállomás felújításával például egy évet, persze következmények nélkül. A rekonstrukció 2016 év végén kezdődött el – a társulat bizonytalan időre a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött –, s nemcsak a folyamatos csúszások miatt kerül állandóan reflektorfénybe. Kiderült például, hogy az eredeti tervekhez képest egyszerűbb formában valósul meg a beruházás. Jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg jövő ősszel már az új helyen kezdődhet az évad. V. A. 

Szerző