Szakcsi Jr. és az imádott jazz

Publikálás dátuma
2018.10.05. 14:45

Fotó: Eifert János
Ifj. Szakcsi Lakatos Béla – művésznevén Szakcsi Jr., barátainak és kollégáinak Béci – a magyar jazz minden generációját felvonultató, monumentális koncerttel ünnepli ötvenedik születésnapját.
„Sokat gondolkodtam, hogy érdemes-e egyáltalán születésnapi koncertet tartani” – mondja a rá jellemző szerénységgel Szakcsi Jr. „Aztán arra jutottam, hogy ez az este akkor éri el a célját, ha nem elsősorban rólam, hanem az imádott jazzről szól. Olyan ritkán van lehetőség arra, hogy egyszerre, egy színpadon legyenek jelen a műfaj magyar kiválóságai – különböző nemzedékek és formációk.” Az ünnepelt így nem is lesz abszolút főszereplő: annyi nagyszerű zongorista kollégát, mellette bőgőseket, dobosokat, fúvós és énekes szólistákat – csaknem negyven zenészt – hívott meg a MOMKult színpadára, hogy bizonyosan fergeteges örömzene kerekedik. „Mindenki szabad kezet kapott, hogy standardekkel vagy saját kompozíciókkal érkezik. Azt viszont nagyon szeretném, hogy a különböző generációk egymással is játsszanak, erősítve a barátságot, a kollegialitást.” Ő maga tizenegy éve működő triójával lép színpadra, amelyben Pecek Lakatos Krisztián bőgőzik és Balázs Elemér dobol, majd pedig Fekete-Kovács Kornél trombitással és Zana Zoltán szaxofonossal kvintetté egészülnek ki. „Valódi kamaramuzsika lesz ez, zenei beszélgetés, amire föltettem az életem” – mondja szenvedélyesen. Párja, Csík Laura zongoraművész, illetve a még tinédzser ifj. Balázs Elemér révén a klasszikus zene is jelen lesz a repertoárban. Világszerte elismert zeneművész gyermekeként ugyanazt a pályát – és pláne ugyanazt a hangszert – választani cseppet sem könnyű, de Szakcsi Jr. szerencsésnek érzi magát. „Édesapám óhatatlanul hatással volt rám és Robi öcsémre, de sohasem szólt bele a pályánk alakulásába, a zenei érdeklődésünkbe, egyáltalán nem is tanított minket. Helyesen tette, mert így a saját utunkat tudjuk járni, nem követjük őt, de nem is fordultunk el tőle. A jazz műfaja olyan sokféle lehetőséget kínál, hogy rá tudtunk találni a saját ösvényünkre” – vallja. Szakcsi Jr. sohasem követte a zenei divatokat, és nem híve a különböző műfajok keresztezésének sem. „Nem is foglalkoztatnak annyit, mint szeretném, de ha helyzetbe kerülünk, s már ott vagyunk a színpadon, akkor a közönség reakciói mindig kárpótolnak” – teszi hozzá. Szerinte a crossover roppant veszélyes terep, mert „ahogyan a klasszikus zenének megfigyelhetők a maga törvényszerűségei és stílusjegyei, amelyek alapján Bachot, Mozartot vagy Beethovent hitelesen és ízlésesen lehet játszani, a jazznek ugyanúgy megvannak azok a tulajdonságai, amiket el lehet belőle venni, de akkor az már nem jazz.” Szerinte az ő korosztályából Oláh Kálmán a szabályt erősítő kivétel, mert tényleg elmélyedt a többi műfajban is, és stílusismerete példamutató. „Senkit nem ítélek el, tiszteletben tartom mások műfaji kísérleteit, keresztezéseit, de azt nem tudom elfogadni, ha a ritmika, a harmóniafűzés, a nyelvezet, az előadásmód már nem stílusos. Nagyon kell ismerni a többi műfajt is: nem szabad a klasszikus muzsikát vagy a népzenét csak valamiféle koloritnak, színezőanyagnak használni. Egyik példaképem Bill Evans mondta egyszer, hogy a jazz elsősorban érzés és lelkiállapot kérdése, ebből pedig nagyon könnyű kizökkenni.”   

A kritikus véleménye

Pallai Péter – aki évtizedeken át volt a BBC munkatársa, majd hazatérve megalapította a Harmónia Jazz Műhelyt – így vélekedik Szakcsi Jr. játékáról. „Ha nagyon ragaszkodunk a besorolásokhoz, akkor azt mondhatnánk, hogy a bebop gyökereiből táplálkozó, kiváló modern zongorista, aki nap mint nap bizonyítja, hogy még mindig mennyi újítási lehetőség rejlik a műfaj legnemesebb hagyományaiban. Ezeket a lehetőségeket maradéktalanul kihasználja ötletes, sziporkázó improvizációiban. Játékán átsüt a műfaj történetének beható, szinte jazztörténészre valló ismerete. Szerencsések voltak, akik hallották a Budapest Jazz Clubban pár éve adott koncertjét, amelyen jóformán eljátszotta a jazz-zongora évszázados történetét. De minden koncertje élmény, tele meglepetéssel, váratlan fordulatokkal, autentikus, de roppant eredeti standard feldolgozásokkal.”

Sípokkal utánoztak vonóshangszereket és trombitát is - Bach orgonája Budapesten

Publikálás dátuma
2018.10.05. 10:34

Fotó: Vajda József
Budapesten, a Hold utcai református templomban is megszólalt egy orgona, amely olyan, mintha Bach korának mesterei építették volna.
Ha hangversenyen vagy lemezen meghallgatjuk, amint Philippe Herreweghe, vagy Vashegyi György Bach-műveket vezényel, ma már természetesnek vesszük, hogy zenészeik olyan hangszereken játszanak, amelyek a XVIII. században készültek, vagy olyanokon, amelyek pontos másolatai azoknak. Olyan eredeti orgonát azonban, amelyen valódi szépségükben lehet Bach műveket megszólaltatni, nem igazán lehet máshol, csak Németországban találni, hiszen a bonyolult hangszer egyéni sajátosságait, amelyek országonként, vidékenként, templomonként változtak, a nagy zeneszerző nagyon is szem előtt tartotta komponáláskor. Szerencsére, ha valaki méltó módon szeretné Bach műveit megszólaltatni, néhány éve Magyarországon is találhat olyan orgonákat, amelyet Faragó Attila és munkatársai olyan anyagokból, olyan módon készítettek, ahogyan azt a XVIII. században türingiai elődeik tették. Mivel Bach fiatalabb korában Türingia városaiban volt orgonista, a hangszerre írt műveinek túlnyomó része életének ebben a szakaszában született, Lipcsében, kántorként már alig komponált ilyeneket. A négy éve a ceglédi evangélikus templomban átadott Bach-orgona után ez évben elkészült a Hold utcai református templom hangszere is, amelyen már zajlik is egy Bach összes orgonaművét bemutató sorozat. Ennek kapcsán tekinthettük meg a hangszert, amelyet maga a készítő mutatott be nekünk, aki elmondta, a türingiai orgonatáj egyedülálló volt abban az időben. A korabeli készítők a sípokkal szerették volna minél élethűbben utánozni a vonóshangszereket, de fúvósokat, furulyákat (Blockflötéket), trombitákat is megjelenítettek: arra törekedtek, hogy felvonultassák azokat a hangszereket, amelyek a zenekarokban játszottak, akár még a csembalót is. Faragó Attila be is mutatta ezeket a színeket, valóban elbűvölő hangzásokat hallottunk. A Hold utcai hangszer nem egyetlen németországi előd pontos mása, a tervezéskor, készítéskor harminc türingiai orgonát vettek alapul. Mérete egy átlagos korabeli hangszerének felel meg, bár az általa kibocsájtott hangtömeg talán még kicsit nagy is a Hold utcai templom terébe. Mivel a korabeli protestáns templomok 2000 embert tudtak befogadni, bennük egy ilyen orgona nem tűnt igazán hangosnak. Az talán az csak modern elvárás, hogy minden nagy és lehengerlő legyen, a jegyzi meg Faragó Attila. Az anyagok használatában is eredetiségre törekedtek, kovácsoltvas, borovi fenyő, valamint tömörfa mindenütt; a szükséges helyeken még juhmappa bőr is van. Az orgonának nagy tüdőre van szüksége, ha kell, négy fújtató is szolgáltathatja a levegőt, de általában csak az egyik működik, az, amit villanymotor hajt. Érzékeny hallású művészek, szakemberek, hallgatók bizony képesek meghallani a különbséget, ha ember tapos a fújtatók pedáljaira. Nem minden művész képes megszokni azt a sok újdonságot, az eltérő billentésmódot, az új hangzásokat, amelyeket ez a hangszer kínál. De itt a lehetőség, egyre többen járnak a templomba gyakorolni, zeneakadémisták, művészek, hogy megismerjék, milyen a valódi Bach-hangzás. Az orgona azonban nem csak hangversenyeken szolgál, a rajta megszólaltatott zene szerves részét képezi a protestáns liturgiának is. A tervezéskor kiderült, a templom kántora Horváth Zsolt kifejezetten örül, hogy majd barokk hangszeren játszhat, hiszen Bachot nagyon kedveli, és az istentiszteleteken így jó szolgálatot tesz alkalmazott hangszerként is. Ha megszólal az 1130 síp, az olyan élményt kínál, amilyenben eddig csak nagyon keveseknek lehetett részük. Fassang László Liszt-díjas orgonaművész, aki szakértőként vett részt az hangszer készítésében, elmondta, hogy még egy sokat koncertező művész is viszonylag ritkán kerül egy ilyen minőségű hangszer közelébe. Számára az orgona inspirációt jelent: valóban kihívás rajta játszani, mert a megszokott mozdulatokra másként reagál, de ha magáévá teszi az új játékmódokat, hihetetlenül megnyílnak a zenei lehetőségek. Együtt kell lélegezni a hangszerrel, leginkább egy igazán felkészült táncpartnerhez hasonlíthatná: fel kell venni minden rezdülését. Dinamikus és differenciált, a hangok között jelentős különbséget tevő játékmódra inspirálja. Bach zenéje és egy orgona rendkívül komplexen tükrözi vissza világunkat, olyan dimenziókat tudnak megnyitni, amelyek a közönséget másik szférába viszik, legyen szó világi vagy egyházi kompozícióról.

Amikor felcsendül

Bach összes orgonaműve Hold utcai református templom A sorozat második felének hangversenyei: október 12., 19., 26., november 9., 23., december 7., 14. Az előadó művészek: Fassang László, Christoph Bossert, Mészáros Zsolt, Vincent Thévenaz, Benjamin Steens, Szabó Balázs, Szathmáry Zsigmond

Szerző
Témák
Mozaik Bach orgona
Frissítve: 2018.10.05. 10:48

Állami milliárdokból szépülnek a színházak

Publikálás dátuma
2018.10.04. 11:00
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala
Már csaknem színház felújítási lázról beszélhetünk manapság, persze a kormányzati támogatás nagyságrendje még nem éri el a stadionépítésit, de több mint 40 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház, emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is.
Budapesten az Opera mellett jelenleg a Thália Színházat újítják fel. A Kálomista Gábor által vezetett intézmény rekonstrukciójának a generál kivitelezője a Bástya Millenium ZRT. A beruházás állami támogatása nettó 985 millió  forint. Ezen felül a fővárosi önkormányzat 400 millióval járul hozzá a költségekhez. Schell Judit művészeti vezető lapunknak korábban elmondta, hogy a nagy színpadon októbertől játszanak újra. Megújul a hűtés-fűtés rendszer, a lámpapark és a hangosítás. A Mikroszkóp Színpadból egy új játszóhely jön létre Thália Télikert néven saját kamaraprodukciókkal. A nagy színpad ezentúl is a minőségi szórakoztatás jegyében működik majd. Az Arizona Stúdió befogadó helyszín marad a jövőben is. Az eddigi Új Stúdiót pedig próbahelyszínné alakítják. A Nemzeti Színházban is lesz felújítás, mégpedig kétmilliárd forint jut rá. Ezzel kapcsolatban lapunknak Vidnyánszky Attila korábban úgy fogalmazott: ezt teljes egészében az elavult színpadtechnikai berendezések felújítására költik. „Három nyarunk lesz rá és 2020-ig kell elszámolnunk a felhasznált összegekkel” – mondta. A Radnóti Színházat a látszat ellenére nem újítják fel – közölte lapunkkal Komáromi György, a teátrum gazdasági igazgatója. A szomszéd épületet viszont igen, ez annyiban érinti a Radnótit, hogy a hátsó színpad és a díszlet behordó folyosó erre a területre esik. Ezért ebben az évadban bizonyos előadásokat máshol játszanak, de a saját bemutatókat a Nagymező utcai épületben tartják. A kormányzati támogatással megvalósuló Modern Városok Program keretében több vidéki színház megújul. A Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára 9,3 milliárdot szánnak. A Medgyaszay István építész tervei alapján az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezettel szecessziós stílusban épült teátrum 1908. szeptember 17-én nyílt meg. Az 1984-88-as felújítás idején a színházat átalakították a mostani rekonstrukció az eredeti Medgyaszay István által tervezett épület patináját és látványosságát kívánja visszaadni – mesélte lapunknak Oberfrank Pál igazgató. A színházat ismét összekapcsolják a Koronaszálló épületével, elbontják azt a lepényépületet, amit ’84-88 között építettek a színházhoz, így újra feltárul a Püspökkert. Az elképzelések szerint modernizálják a színpadtechnikát, forgószínpadot alakítanak ki, és megújul a nézőtér is. A színházi tevékenységhez nem olyan szorosan kapcsolódó egységeket a szemközti régi zeneiskolába költöztetik. Átmenetileg várhatóan az évad második felében a színház is költözik, mégpedig a volt városi művelődési központba és elkezdődhet a kivitelezés. Veszprém is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, bíznak a sikerben, reményeik szerint addigra újra kinyílik a megújult színház kapuja. Győrben szintén a Modern Városok Program keretében tervezik megvalósítani a színház felújítást, szintén pályáznak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért. A színház modern épületét 1978. november 2-án adták át. Azóta szinte az egyetlen hazai színházépület, amelyhez nem nyúltak. A tervpályázaton a szakmai szűri a négy díjazott közül egyhangúlag a Teatro Építész-Műterem Kft. pályázatát szavazta a legjobbnak. A Sándor János vezette csapat újjáépítené a házat: az úgynevezett sísánc megszűnik az épületen, de a lendületes forma megmaradna, s belső változások is szerepelnek a tervben, mint például az, hogy új kamaraszínház készülne az épület déli oldalon – számolt be korábban a Kisalföld. A megőrizve megszüntetés és a megszüntetve megőrzés koncepciója jegyében haladnának. Mai korszerű arculatot és nem mellesleg egy mai korszerű működést szeretnének kialakítani, hiszen sok-sok funkcionális zavarral küzdött a színház eredendően, azóta pedig technikailag is sok minden elavulttá vált az épületben. Nagyon mai, nagyon modern, nagyon jól működő, nagyon szép színházat szeretnének, mégis megőrizve azt, ami a 40 éves arculatból megőrizni való. A beruházás költsége 13 milliárd forint. A felújítás alatt az Olimpiai Sportparkba költözik majd a társulat – mondta lapunknak Forgács Péter igazgató. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím harmadik aspiránsa Debrecen, ahol szintén megújul a Debreceni Csokonai Színház és a színészház. Gemza Péter a teátrum igazgatója elmondta, a beruházást lebonyolítója a a város, ők a szakmai felügyeletet látják el. Jelenleg a felmérési szakaszban járnak. A felújítás, melynek a tervezett költsége 6 milliárd 350 millió szintén kapcsolódik a Modern Városok Programhoz. A dehir.hu júliusban közölte, hogy eredményesen zárult a Csokonai Színház és a színészház felújításának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A felhívásra hét cég, illetve konzorcium jelentkezett. Közülük a debreceni Archiko Kft. és a nyíregyházi Tisza Építész Műterem Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb. A cégek nettó 260 millió forintért vállalták a megbízást, ezzel pedig el is nyerték azt. Gemza Péter elmondta, hogy a következő évadot átmenetileg más játszóhelyeken oldják majd meg, a fő helyszín a Víg Kamaraszínház lesz, de tervezik, hogy más játszóhelyeket is bevonnak. Szolnokot szintén érinti a felújítási láz. Erről nemrégiben mint az egyik jobboldalhoz köthető bulvárlap beszámolt személyesen konzultált a miniszterelnök Balázs Péter igazgatóval a beszámoló szerint egy baráti hangulatú eszmecserén. A Magyar Közlöny pontosan 3 997 435 244 forintot határoz meg kormányzati forrásból a színház felújítására.   

Opera: növekvő költségek

 Egyre csak nő az Operaház felújításának költsége, a kormány legutóbb körülbelül hétmilliárd forinttal toldotta meg a költségvetését – írtuk nyáron lapunkban. Hozzátéve, hogy már csaknem bruttó 28 milliárd forintnál jár az Ybl Palota felújításának a költsége, mivel a kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet. Még körülbelül 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik. 

Kalandos kaposvári építkezés

 Az eredeti tervek szerint az idén tavasszal megkezdődött volna a műszaki átadás és átvétel, hogy aztán októberben díszelőadással avassák fel a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházat. Melynek rekonstrukciója – mint azt néhány hónappal a 2016 őszi bontás megkezdése után tudni lehetett – jelentősen csúszik, s a társulat a legjobb esetben is csak a jövő évadra foglalhatja vissza játszóhelyét. Az idén 107 éves épületet először az 1950-es években alakították át – amikor állandó társulatot kapott az intézmény –, majd a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az akkorra igencsak amortizálódott épületet. Orbán Viktor 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám a valós bejelentésre 2015-ig várni kellett: a Modern Városok Program keretében a kormány 9 milliárdot ígért Kaposvárnak a projektre. Melynek terveit a megyeszékhely főépítésze férjének cége készítette el, a felújítást pedig eredendően Rátóti Zoltán igazgató vezényelte volna le, ám ő egy évvel második kinevezése után, néhány hónappal a beruházás megkezdése előtt váratlanul lemondott. Így a rekonstrukció felügyelete utódának, a gazdasági igazgatóból előbb megbízott, majd az idén véglegesen kinevezett Fülöp Péternek jutott. A kivitelezés pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozónak mondott ZÁÉV Zrt.-nek, mely korábban már megannyi kaposvári beruházást nyert el – és csúszott is el a projektekkel, a vasútállomás felújításával például egy évet, persze következmények nélkül. A rekonstrukció 2016 év végén kezdődött el – a társulat bizonytalan időre a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött –, s nemcsak a folyamatos csúszások miatt kerül állandóan reflektorfénybe. Kiderült például, hogy az eredeti tervekhez képest egyszerűbb formában valósul meg a beruházás. Jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg jövő ősszel már az új helyen kezdődhet az évad. V. A. 

Szerző