Sípokkal utánoztak vonóshangszereket és trombitát is - Bach orgonája Budapesten

Publikálás dátuma
2018.10.05. 10:34

Fotó: Vajda József
Budapesten, a Hold utcai református templomban is megszólalt egy orgona, amely olyan, mintha Bach korának mesterei építették volna.
Ha hangversenyen vagy lemezen meghallgatjuk, amint Philippe Herreweghe, vagy Vashegyi György Bach-műveket vezényel, ma már természetesnek vesszük, hogy zenészeik olyan hangszereken játszanak, amelyek a XVIII. században készültek, vagy olyanokon, amelyek pontos másolatai azoknak. Olyan eredeti orgonát azonban, amelyen valódi szépségükben lehet Bach műveket megszólaltatni, nem igazán lehet máshol, csak Németországban találni, hiszen a bonyolult hangszer egyéni sajátosságait, amelyek országonként, vidékenként, templomonként változtak, a nagy zeneszerző nagyon is szem előtt tartotta komponáláskor. Szerencsére, ha valaki méltó módon szeretné Bach műveit megszólaltatni, néhány éve Magyarországon is találhat olyan orgonákat, amelyet Faragó Attila és munkatársai olyan anyagokból, olyan módon készítettek, ahogyan azt a XVIII. században türingiai elődeik tették. Mivel Bach fiatalabb korában Türingia városaiban volt orgonista, a hangszerre írt műveinek túlnyomó része életének ebben a szakaszában született, Lipcsében, kántorként már alig komponált ilyeneket. A négy éve a ceglédi evangélikus templomban átadott Bach-orgona után ez évben elkészült a Hold utcai református templom hangszere is, amelyen már zajlik is egy Bach összes orgonaművét bemutató sorozat. Ennek kapcsán tekinthettük meg a hangszert, amelyet maga a készítő mutatott be nekünk, aki elmondta, a türingiai orgonatáj egyedülálló volt abban az időben. A korabeli készítők a sípokkal szerették volna minél élethűbben utánozni a vonóshangszereket, de fúvósokat, furulyákat (Blockflötéket), trombitákat is megjelenítettek: arra törekedtek, hogy felvonultassák azokat a hangszereket, amelyek a zenekarokban játszottak, akár még a csembalót is. Faragó Attila be is mutatta ezeket a színeket, valóban elbűvölő hangzásokat hallottunk. A Hold utcai hangszer nem egyetlen németországi előd pontos mása, a tervezéskor, készítéskor harminc türingiai orgonát vettek alapul. Mérete egy átlagos korabeli hangszerének felel meg, bár az általa kibocsájtott hangtömeg talán még kicsit nagy is a Hold utcai templom terébe. Mivel a korabeli protestáns templomok 2000 embert tudtak befogadni, bennük egy ilyen orgona nem tűnt igazán hangosnak. Az talán az csak modern elvárás, hogy minden nagy és lehengerlő legyen, a jegyzi meg Faragó Attila. Az anyagok használatában is eredetiségre törekedtek, kovácsoltvas, borovi fenyő, valamint tömörfa mindenütt; a szükséges helyeken még juhmappa bőr is van. Az orgonának nagy tüdőre van szüksége, ha kell, négy fújtató is szolgáltathatja a levegőt, de általában csak az egyik működik, az, amit villanymotor hajt. Érzékeny hallású művészek, szakemberek, hallgatók bizony képesek meghallani a különbséget, ha ember tapos a fújtatók pedáljaira. Nem minden művész képes megszokni azt a sok újdonságot, az eltérő billentésmódot, az új hangzásokat, amelyeket ez a hangszer kínál. De itt a lehetőség, egyre többen járnak a templomba gyakorolni, zeneakadémisták, művészek, hogy megismerjék, milyen a valódi Bach-hangzás. Az orgona azonban nem csak hangversenyeken szolgál, a rajta megszólaltatott zene szerves részét képezi a protestáns liturgiának is. A tervezéskor kiderült, a templom kántora Horváth Zsolt kifejezetten örül, hogy majd barokk hangszeren játszhat, hiszen Bachot nagyon kedveli, és az istentiszteleteken így jó szolgálatot tesz alkalmazott hangszerként is. Ha megszólal az 1130 síp, az olyan élményt kínál, amilyenben eddig csak nagyon keveseknek lehetett részük. Fassang László Liszt-díjas orgonaművész, aki szakértőként vett részt az hangszer készítésében, elmondta, hogy még egy sokat koncertező művész is viszonylag ritkán kerül egy ilyen minőségű hangszer közelébe. Számára az orgona inspirációt jelent: valóban kihívás rajta játszani, mert a megszokott mozdulatokra másként reagál, de ha magáévá teszi az új játékmódokat, hihetetlenül megnyílnak a zenei lehetőségek. Együtt kell lélegezni a hangszerrel, leginkább egy igazán felkészült táncpartnerhez hasonlíthatná: fel kell venni minden rezdülését. Dinamikus és differenciált, a hangok között jelentős különbséget tevő játékmódra inspirálja. Bach zenéje és egy orgona rendkívül komplexen tükrözi vissza világunkat, olyan dimenziókat tudnak megnyitni, amelyek a közönséget másik szférába viszik, legyen szó világi vagy egyházi kompozícióról.

Amikor felcsendül

Bach összes orgonaműve Hold utcai református templom A sorozat második felének hangversenyei: október 12., 19., 26., november 9., 23., december 7., 14. Az előadó művészek: Fassang László, Christoph Bossert, Mészáros Zsolt, Vincent Thévenaz, Benjamin Steens, Szabó Balázs, Szathmáry Zsigmond

Szerző
Témák
Mozaik Bach orgona
Frissítve: 2018.10.05. 10:48

Állami milliárdokból szépülnek a színházak

Publikálás dátuma
2018.10.04. 11:00
Orbán Viktor látogatása a szolnoki színházban
Fotó: A Szigligeti Színház Facebook-oldala
Már csaknem színház felújítási lázról beszélhetünk manapság, persze a kormányzati támogatás nagyságrendje még nem éri el a stadionépítésit, de több mint 40 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház, emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is.
Budapesten az Opera mellett jelenleg a Thália Színházat újítják fel. A Kálomista Gábor által vezetett intézmény rekonstrukciójának a generál kivitelezője a Bástya Millenium ZRT. A beruházás állami támogatása nettó 985 millió  forint. Ezen felül a fővárosi önkormányzat 400 millióval járul hozzá a költségekhez. Schell Judit művészeti vezető lapunknak korábban elmondta, hogy a nagy színpadon októbertől játszanak újra. Megújul a hűtés-fűtés rendszer, a lámpapark és a hangosítás. A Mikroszkóp Színpadból egy új játszóhely jön létre Thália Télikert néven saját kamaraprodukciókkal. A nagy színpad ezentúl is a minőségi szórakoztatás jegyében működik majd. Az Arizona Stúdió befogadó helyszín marad a jövőben is. Az eddigi Új Stúdiót pedig próbahelyszínné alakítják. A Nemzeti Színházban is lesz felújítás, mégpedig kétmilliárd forint jut rá. Ezzel kapcsolatban lapunknak Vidnyánszky Attila korábban úgy fogalmazott: ezt teljes egészében az elavult színpadtechnikai berendezések felújítására költik. „Három nyarunk lesz rá és 2020-ig kell elszámolnunk a felhasznált összegekkel” – mondta. A Radnóti Színházat a látszat ellenére nem újítják fel – közölte lapunkkal Komáromi György, a teátrum gazdasági igazgatója. A szomszéd épületet viszont igen, ez annyiban érinti a Radnótit, hogy a hátsó színpad és a díszlet behordó folyosó erre a területre esik. Ezért ebben az évadban bizonyos előadásokat máshol játszanak, de a saját bemutatókat a Nagymező utcai épületben tartják. A kormányzati támogatással megvalósuló Modern Városok Program keretében több vidéki színház megújul. A Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójára 9,3 milliárdot szánnak. A Medgyaszay István építész tervei alapján az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezettel szecessziós stílusban épült teátrum 1908. szeptember 17-én nyílt meg. Az 1984-88-as felújítás idején a színházat átalakították a mostani rekonstrukció az eredeti Medgyaszay István által tervezett épület patináját és látványosságát kívánja visszaadni – mesélte lapunknak Oberfrank Pál igazgató. A színházat ismét összekapcsolják a Koronaszálló épületével, elbontják azt a lepényépületet, amit ’84-88 között építettek a színházhoz, így újra feltárul a Püspökkert. Az elképzelések szerint modernizálják a színpadtechnikát, forgószínpadot alakítanak ki, és megújul a nézőtér is. A színházi tevékenységhez nem olyan szorosan kapcsolódó egységeket a szemközti régi zeneiskolába költöztetik. Átmenetileg várhatóan az évad második felében a színház is költözik, mégpedig a volt városi művelődési központba és elkezdődhet a kivitelezés. Veszprém is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért, bíznak a sikerben, reményeik szerint addigra újra kinyílik a megújult színház kapuja. Győrben szintén a Modern Városok Program keretében tervezik megvalósítani a színház felújítást, szintén pályáznak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért. A színház modern épületét 1978. november 2-án adták át. Azóta szinte az egyetlen hazai színházépület, amelyhez nem nyúltak. A tervpályázaton a szakmai szűri a négy díjazott közül egyhangúlag a Teatro Építész-Műterem Kft. pályázatát szavazta a legjobbnak. A Sándor János vezette csapat újjáépítené a házat: az úgynevezett sísánc megszűnik az épületen, de a lendületes forma megmaradna, s belső változások is szerepelnek a tervben, mint például az, hogy új kamaraszínház készülne az épület déli oldalon – számolt be korábban a Kisalföld. A megőrizve megszüntetés és a megszüntetve megőrzés koncepciója jegyében haladnának. Mai korszerű arculatot és nem mellesleg egy mai korszerű működést szeretnének kialakítani, hiszen sok-sok funkcionális zavarral küzdött a színház eredendően, azóta pedig technikailag is sok minden elavulttá vált az épületben. Nagyon mai, nagyon modern, nagyon jól működő, nagyon szép színházat szeretnének, mégis megőrizve azt, ami a 40 éves arculatból megőrizni való. A beruházás költsége 13 milliárd forint. A felújítás alatt az Olimpiai Sportparkba költözik majd a társulat – mondta lapunknak Forgács Péter igazgató. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím harmadik aspiránsa Debrecen, ahol szintén megújul a Debreceni Csokonai Színház és a színészház. Gemza Péter a teátrum igazgatója elmondta, a beruházást lebonyolítója a a város, ők a szakmai felügyeletet látják el. Jelenleg a felmérési szakaszban járnak. A felújítás, melynek a tervezett költsége 6 milliárd 350 millió szintén kapcsolódik a Modern Városok Programhoz. A dehir.hu júliusban közölte, hogy eredményesen zárult a Csokonai Színház és a színészház felújításának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A felhívásra hét cég, illetve konzorcium jelentkezett. Közülük a debreceni Archiko Kft. és a nyíregyházi Tisza Építész Műterem Kft. ajánlata volt a legkedvezőbb. A cégek nettó 260 millió forintért vállalták a megbízást, ezzel pedig el is nyerték azt. Gemza Péter elmondta, hogy a következő évadot átmenetileg más játszóhelyeken oldják majd meg, a fő helyszín a Víg Kamaraszínház lesz, de tervezik, hogy más játszóhelyeket is bevonnak. Szolnokot szintén érinti a felújítási láz. Erről nemrégiben mint az egyik jobboldalhoz köthető bulvárlap beszámolt személyesen konzultált a miniszterelnök Balázs Péter igazgatóval a beszámoló szerint egy baráti hangulatú eszmecserén. A Magyar Közlöny pontosan 3 997 435 244 forintot határoz meg kormányzati forrásból a színház felújítására.   

Opera: növekvő költségek

 Egyre csak nő az Operaház felújításának költsége, a kormány legutóbb körülbelül hétmilliárd forinttal toldotta meg a költségvetését – írtuk nyáron lapunkban. Hozzátéve, hogy már csaknem bruttó 28 milliárd forintnál jár az Ybl Palota felújításának a költsége, mivel a kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet. Még körülbelül 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik. 

Kalandos kaposvári építkezés

 Az eredeti tervek szerint az idén tavasszal megkezdődött volna a műszaki átadás és átvétel, hogy aztán októberben díszelőadással avassák fel a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházat. Melynek rekonstrukciója – mint azt néhány hónappal a 2016 őszi bontás megkezdése után tudni lehetett – jelentősen csúszik, s a társulat a legjobb esetben is csak a jövő évadra foglalhatja vissza játszóhelyét. Az idén 107 éves épületet először az 1950-es években alakították át – amikor állandó társulatot kapott az intézmény –, majd a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az akkorra igencsak amortizálódott épületet. Orbán Viktor 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám a valós bejelentésre 2015-ig várni kellett: a Modern Városok Program keretében a kormány 9 milliárdot ígért Kaposvárnak a projektre. Melynek terveit a megyeszékhely főépítésze férjének cége készítette el, a felújítást pedig eredendően Rátóti Zoltán igazgató vezényelte volna le, ám ő egy évvel második kinevezése után, néhány hónappal a beruházás megkezdése előtt váratlanul lemondott. Így a rekonstrukció felügyelete utódának, a gazdasági igazgatóból előbb megbízott, majd az idén véglegesen kinevezett Fülöp Péternek jutott. A kivitelezés pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozónak mondott ZÁÉV Zrt.-nek, mely korábban már megannyi kaposvári beruházást nyert el – és csúszott is el a projektekkel, a vasútállomás felújításával például egy évet, persze következmények nélkül. A rekonstrukció 2016 év végén kezdődött el – a társulat bizonytalan időre a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött –, s nemcsak a folyamatos csúszások miatt kerül állandóan reflektorfénybe. Kiderült például, hogy az eredeti tervekhez képest egyszerűbb formában valósul meg a beruházás. Jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg jövő ősszel már az új helyen kezdődhet az évad. V. A. 

Szerző

Egy éjszaka ezeregy meséje

Publikálás dátuma
2018.10.04. 10:30

Mathias Énard Iránytű című művének négy főszereplője van: az elbeszélő, és három szerelme: Sarah, a zene és az orientalizmus.
Vannak a regénynek hús-vér szereplői: európai kalandorok, régészek zeneszerzők, írók, költők, akik komolyan vagy kissé felületesen, de érdeklődtek a Kelet iránt. És keletiek: költők, akik érdekelték az európaiakat, szultánok, zeneszerzők, akik érdeklődtek az európai zene, kultúra iránt. Az igazi főhős azonban maga a Kelet, pontosabban leginkább a Közel-Kelet, még inkább az orientalizmus, ami itt és most − minden negatív felhang nélkül − a vágy, hogy minél jobban megismerjük, megértsük a Keletet, feltárjuk azokat a kapcsolatokat, amelyek a két világot évszázadokon át összekötötték. Amihez tökéletesen el kellene merülnünk benne, meg kellene élnünk mindennapjait. Voltak, akik megtették ezt, vonulnak is fel a regényben a múlt és a jelen orientalistái, mind-mind egy-egy hosszabb-rövidebb jelenés erejéig megidézve. Lady Hester Stanhope, az angol főrendi hölgy, aki letelepedett „az oszmán Levantéban, ahol fáradhatatlanul kormányzott", és törökösen öltözött, mint egy férfi. Vagy egy évszázaddal későbbi csodálója. Marga d'Andurain, a francia kalandornő, aki Palmyrában a Zenobia Hotelt vezette az 1930-as években, és az első európai nő akart lenni, aki elzarándokol Mekkába. „A keletiek nem érzékelik a Keletet, a Keletet mi érzékeljük, mi, európaiak, mi, rumik, akik vagyunk” – idéz a szerző egy másik múlt századi költőt, Lucie Delarue-Mardrus-t. Az ő kortársa volt a Byron unoka, Lady Ann Blunt, aki a főképp rokonszenves az elbeszélőnek, mert egy Stradivarin játszott a sivatagban. Az elbeszélő, a regény főhőse Franz Ritter bécsi muzikológus, aki a keleti zenékhez is vonzódik, egy konferencián találkozik a francia Sarah-val, aki irodalmár, és „mindig a Kelet értelmét kutatta, fáradhatatlanul, végeérhetetlenül", végül elmerülve a Távol- Kelet miszticizmusában, a buddhizmusban is. Ő babrálta meg azt az iránytűt, amely észak helyett rendületlenül keletre mutat. A történet – amely valójában egyetlen éjszaka zajlik − azzal kezdődik, hogy Franz egy postai küldeményt, egy cikket kap a Malajziában lévő Sarah-tól, ugyanaznap, amikor orvosától megtudja, halálos beteg. Schubert elmúlásról szóló ciklusa, a Téli utazás egyik dalának versszakával indul a szöveg: „Szemem lehunyom újra, / Szívem még oly meleg! / Mikor zöldül a lugas már, / Hogy karoljam édesemet?" – ugyanezzel a versszakkal zárul. Így rögtön megszólal tehát az alaphang, amit az európai zeneszerzők hosszú sora játszik. Felvonulnak mind, Mozarttól, Beethovenen, Schuberten át Lisztig, Wagnerig, Bartókig, Arvo Pärtig, mint hogy „a zenében a XIX-XX. században bekövetkezett változás teljes egészében  a Keletnek köszönhető". De jönnek sorra az éjszakában az írók-költők is, Goethe, aki a Nyugat-keleti díván szerzőjeként az első orientalisták egyikeként jellemző szereplő itt. Balzac, Proust, akinek időfolyamregénye nem létezhetne az Ezeregyéjszaka nélkül, és természetesen a keletiek is, akiknek lefordított művei évszázadok óta hatnak az európaiakra. Rúmi, Omar Khajjám, Háfz. Ismerős, kevésbé ismerős, ismeretlen alakok sorra vonulnak fel, lapról-lapra válik átláthatóbbá a kelet-nyugati kapcsolatok szövevénye. Énard nem akarja eltitkolni a visszásságokat: a gyarmatosításokat, háborúkat, a szinte rablásszámba menő – Napóleon egyiptomi hadjáratával kezdődő − régészetet, a magának a Keletnek a bajait az iszlám fundamentalizmussal, amely magának az iszlámnak is az ellensége, rombolója. A regény egyik hangsúlyos jelenete Palmyrában játszódik, amely e pusztító értelmetlenség jelképévé vált. A kép nyilván nem lehet teljes, a kapcsolatok sokkal bővebbek, szerteágazóbbak annál, mint ami egy ilyen bőven áradó szövegben is bemutatható. Mindenesetre Énard nem ítélkezik, csak mesél rendületlenül egy éjszakán át ezernyi történetet. Ha meghallgatjuk, megtalálhatjuk a magunk Keletéhez az iránytűt. Közben az egészet áthatja a szomorúság, mert az összefonódások egyre szakadoznak. De tán nem javíthatatlanul, mint a nyitó-záró versszakokból kiderül, őrizni kell a reményt. A szerzővel májusban készítettünk interjút, itt olvasható.

Info:

 Info Mathias Énard: Iránytű Fordította Tótfalusi Ágnes Magvető Könyvkiadó, 2018 Mathias Énard 1972-ben született. Tíz évet töltött a Közel-Keleten Irakban, Szíriában, Iránban. Jelenleg Barcelonában él , arab és perzsa nyelvet, irodalmat tanít az egyemen. A francia irodalom kiemelkedő alakja, Iránytő című regénye 2015-ben elnyerte a Goncourt-díjat.  

Szerző