Palkovics: A kormány a felsőoktatás egészére kiterjesztené a Corvinus-modellt

Publikálás dátuma
2018.10.06. 11:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az intézményben megkezdett munkát felgyorsítanák, a miniszter a versenyképesebb környezet megteremtésére hivatkozott.
A magyar felsőoktatás egészére kiterjesztené a kormány a Corvinus-modellt – mondta a Szabad Pécs cikke szerint Palkovics László Pécsen, szombaton a HOÖK országos közgyűlésén. Mint írják, a miniszter szavaira ráerősített beszédében Bódis József oktatási államtitkár, a PTE volt rektora is. A portál szerint azt egyikük sem részletezte, hogy a Corvinusszal kapcsolatban hallható hírek és változások egészére gondoltak-e. Palkovics úgy fogalmazott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen megkezdett munkát felgyorsítanák és kiterjesztenék azt a magyar felsőoktatás egészére, hogy versenyképesebb környezetet teremtsenek. A cél az, hogy a magyar egyetemek hatékonyabban, versenyképesebben és egyszerűbben tudjanak működni a jelenleginél, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy egyetem a környező országokban, avagy egy magyarországi magánegyetem. Mint megírtuk, jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hamarosan egy új képzési program is indulhat, szemeszterenként roppant borsos, és 2020-tól nem hirdetnek állami férőhelyet. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen. Augusztus végén a 168 Óra írta meg: a BCE nagy változás előtt áll, kikerülne ugyanis a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, és egy, az állam által létrehozott közhasznú alapítvány működtetné tovább. A terv az egyetem dolgozóit is meglepte, hiszen előzetes egyeztetések nélkül jelentették be még szeptember elején.
Szerző

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.10.06. 09:33

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szombat reggel az Országház előtt, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.  A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Szerző
Témák
Kossuth tér
Frissítve: 2018.10.06. 13:20

Szakály Sándor: „Ilyenkor fel szoktak jelenteni”

Publikálás dátuma
2018.10.06. 09:30
Szakály Sándor egy korábbi képen
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Azt tapasztaljuk, hogy vannak, akik nem feldolgozni, hanem csinálni akarják a történelmet – indokolta Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, miért kell vitatkozni a Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett korszakról. A Kossuth Klubban tartott fórum történészei először azt a kérdést járták körbe: mennyiben nevezhető jogállamnak a Horthy-rendszer? Bár nem beszélhetünk „fasiszta rendszerről”, voltak elnyomó és kirekesztő törekvései, törvényei – állapította meg Szita Szabolcs, a Páva utcai emlékközpont igazgatója. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója úgy vélte, a két világháború közötti Magyarországot az akkori európai átlagnak megfelelő jogállamnak lehet minősíteni. Turbucz Dávid – a korszakkal foglalkozó több könyv szerzője – demokrácia és diktatúra közötti átmenetként, parlamenti berendezkedésre épülő autoriter rendszerként határozta meg a Horthy-korszakot.
Horthy Miklós antiszemitának tartotta magát. Antiszemitizmusa idővel szelektívvé vált: megkülönböztetett „jó” és „rossz” zsidókat – tért át Turbucz a holokausztban viselt felelősség témájára. A zsidóság fizikai megsemmisítését nem támogatta, ez nem szerepelt politikai céljai között. Ugyanakkor lehetőséget látott arra, hogy a zsidóság feláldozása árán a németek kivonulnak az országból. Horthy tudta, mi fog történni a deportáltakkal – hangsúlyozta Turbucz Dávid. „Felmerült bennem a kérdés, szabad-e megszólalnom, mert ilyenkor fel szoktak jelenteni holokauszttagadásért” – ironizált Szakály Sándor, aki igyekezett elmagyarázni, hogy a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálásokkal összefüggésben miért használta az „idegenrendészeti eljárás” kifejezést. Szerinte máig nem egyértelmű, hogy Horthy mikor és mit tudott az elhurcolt zsidóság sorsáról. A kormányzó egy el nem küldött levelére is hivatkozott, amelyben Horthy akart Hitlernél a zsidókkal való bánásmód miatt. Szita Szabolcs arra jutott: a valóság feltárásában nagy a lemaradásuk, nekik, történészeknek sok feladatuk van még.
Szerző
Témák
Horty Miklós