Lehet olyan, hogy két évig is uniós forrás nélkül marad Magyarország

A gyűlölet mérgező hónapjait látja közeledni az MSZP elnöke, aki szerint az EP-választások tétjénél soha nem volt nagyobb. Tóth Bertalan azt szeretné, ha az uniós forrásokat a korrupt kormányok helyett közvetlenül kapnák az emberek.

Sokféleképpen lehet szeretni ezt a hazát, de úgy van az leginkább, ahogyan Esterházy Péter mondta: a hazaszeretet minőség kérdése – mondta Tóth Bertalan az MSZP közgazdasági tagozatának tanácskozásán. a párt elnöke szerint ennek az országnak olyan kormánya van, amelynek papírja van arról, hogy a hazával és a hazaszeretettel szemben politizál – hatalom és némi készpénz reményében. Illetve azért, mert az európai normák megakadályoznák, hogy a Fidesz-elitnek több járjon, mint ami a többségnek jut. Márpedig a 2004-es népszavazáson magyarok több mint 80 százalékos többséggel arra kötelezték az ország vezetőit az emberek, hogy tartsák be ezeket a normákat. Aki az EU értékeivel szemben politizál, az a népakarattal szemben politizál, summázta Tóth.

„Mert Európa bennünk van”, hivatkozott Tóth Bertalan még egy Esterházy Péterre, nem feledve az író kiegészítését sem, miszerint: „így kéne lennie, de nem így van”.

Európában, olyan egykor volt stabil demokráciák fordultak vissza az úton, mint Törökország, Lengyelország, vagy a mi hazánk, Magyarország. Igaz, a jobboldal előbb találta meg a válaszát a kihívásra, mint a baloldal. Csakhogy a jobboldali válasz, és ez pontosan látszik Magyarországon, hibás, deklarált a pártelnök-frakcióvezető. Az identitáspolitikára alapozott új nacionalizmus és illiberalizmus ideig-óráig biztosíthatja ugyan az akolmeleget a biztonságra vágyó tömegeknek, de megoldások helyett inkább csak bűnbakokat kínál. Ösztönpolitika ez, amely a legrosszabbat hívja elő az emberekből.

A baloldalnak kell megtalálnia a választ a szolidaritás, a méltóság és a méltányosság hiányára. De az orbáni dúlás után nem szabad még egyszer elkövetni a rendszerváltás hibáit: nem szabad egy törékeny, elitista, liberális köztársaságban gondolkodni. Így az MSZP válasza a szociális demokrácia – amelyik beruház az emberekbe: a tudásukba, az egészségükbe, a bérükbe és nyugdíjukba és így tovább.

Épp ezért soha nem volt még ilyen fontos, ilyen jelentős a jövő választás tétje, mint amilyen az EP választásoké. Az Orbán-rezsim ugyanis hatalma minden gátját le akarja rombolni – és az utolsó az európai közösség. A helyzet azzal fenyeget, hogy mi magyarok kiszorulunk az európai fősodorból a perifériára, és ez súlyos anyagi veszteséget szenvedhetünk el. Az európai közösség túl későn jött rá, hogy ő maga (értsd: az európai adófizetők tömeg) finanszírozza az olyan rezsimeket, mint a magyar NER. Túl későn kezdte számon kérni a klubtagokon a szabályokat, túl későn vette észre, hogy a felzárkózásra szánt pénzekből csak a rokonok és az oligachák gazdagodnak, de a lecsúszás nem áll meg. Túl sokáig volt fontosabb az európai jobboldali pártcsaládban a befolyás és a hatalom, mint amennyit az elvek és értékek nyomtak a latban. De a Sargentini-jelentés elfogadása azt mutatja, talán ennek vége.

Az MSZP nem ázsiai diktátorok társaságában, hanem a nyugati polgári demokráciák társaságában látja Magyarországot, ezért Európa pártján áll és ellenfele az Orbán-rezsimnek, amely elszigeteli az országot Európában, de kritikus az EU mai működésével.

A szocialisták európai baloldali programjának legfontosabb eleme, hogy el kell érni, miszerint az uniós forrásokat a korrupt kormányok helyett közvetlenül az emberek kapják. Akik ezt a támogatást képzésre, nyelvtanulásra, egészségmegőrzésre, lakásviszonyaik javítására, munkába járásra, gyermekfelügyeletre és ehhez hasonló célokra fordíthatják. Ahhoz, pedig hogy uniós források felhasználása tiszta és átlátható legyen, ki kell vizsgálni az elmúlt évek visszaéléseit, meg kell büntetni annak felelőseit. Erre az elfideszesített ügyészség alkalmatlan. Ezért támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

Orbán és a Fidesz politikája azért különösen veszélyes, mert Európa szétszakításának orbáni kísérlete egybe esik az uniós következő költségvetésének tárgyalásával. Az MSZP álláspontja szerint szerint Magyarország érdeke, hogy a hétéves költségvetés fő számait még ez az Európai Parlament fogadja el, az eredeti tervek szerint 2019 márciusában – mert ha minden átcsúszik a következő parlament döntési kompetenciájába, akkor mintegy két évre uniós támogatás nélkül marad Magyarország.

Az MSZP javaslatai azt célozzák, hogy minél több magyar szereplő minél nagyobb összegre pályázhasson sikerrel, és a párt elutasítja azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek csak a multinacionális vállalatokat, nagyvállalkozásokat és a Fidesz-közeli oligarchákat kívánják támogatni. A szocialisták azt szeretnék, ha 2021-2027 közötti időszakban elérhető EU támogatásokat Magyarország a társadalmi felemelkedés és az életminőség javítására fordítsa: az oktatási rendszer fejlesztésére; az egészségügy modernizálására; az elmaradott területek felemelésére; az innováció, a digitalizáció tudatos elősegítésére; illetve arra, hogy ne csökkenjen a vidékfejlesztési költségvetés. És kiemelten fontos, hogy az ország teljesítse az eurózónához való csatlakozás feltételeit, és akkor lépjen be, amikor az előnyös a magyar állampolgárok és vállalatok számára.

Tóth Bertalan tisztában van vele, miszerint sokan tartanak attól, hogy mivel a kormány és a Fidesz ráfordult már az EP-választásra, újabb mérgező, megosztó, szörnyű hónapok előtt állnak az emberek. Az MSZP elnöke abban mindenesetre biztos, hogy az európai, baloldali magyarok nem játszhatnak a megosztásra – és meg kell védeniük a magyarokat saját kormányuk fennhéjázásától és hatalmi tobzódásától, mégpedig igaz beszéddel.