A fiatalok harmada kieshet a felsőoktatásból

Publikálás dátuma
2018.10.08 10:09
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Ha Palkovics terve megvalósul, országszerte megszűnnének az államilag támogatott egyetemi férőhelyek. Annak idején éppen a Fidesz tiltakozott a leghangosabban a tandíj bevezetése ellen.
Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Corvinus mintájára alakítanák át a felsőoktatást. Palkovics László innovációs miniszter szombaton azzal érvelt az elképzelések mellett, hogy azzal hatékonyabbá tennék a felsőoktatást. Csakhogy a Corvinus állítólag teljesen megszüntetné az állami helyeket az intézményben – írja honlapján az ATV
A portál emlékeztet rá, a Corvinus kikerül az állami fenntartásból, az egyetem rektora pedig egy értekezleten arról beszélt, hogy szeretnék, ha a hallgatók 60 százaléka fizetne tandíjat. 2020-tól egyáltalán nem lenne államilag fizetett hely az egyetemen, helyette saját ösztöndíj-programot indítanak. A miniszter most azt mondta, ez a modell a felsőoktatás hatékonyságát szolgálná.
„Szeretnénk azt, hogy ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint egy más országban működő egyetem, vagy mint egy Magyarországon működő magánegyetem. Ne terheljük fölöslegesen olyan ügyekkel az egyetemeket, ami ebbe a struktúrába nem fér bele” – fogalmazott Palkovics László. Polónyi István oktatáskutató szerint a modell kiterjesztésével beszűkülne a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, így sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.  
„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” –
vélekedett Polónyi, hozzátéve, hogy a döntés súlyosan érintene egyes szakokat is. .Vannak olyan képzések, amelyek esetében nem érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni. 
A kormányzati tervekkel (a tandíjt 2010 még előtt elfogadhatónak tartó) MSZP sem ért egyet. Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnöke szerint a forráskivonás már így is nagymértékben csorbította a rendszer és a felsőoktatás teljesítőképességét. „Nagyon alacsonyak a bérek, és ami a legszomorúbb, hogy nagyon sok ezer gyerek marad ki a felsőoktatásból, akiknek ma ott kellene lenniük” – mondta Kunhalmi.
DK szóvivője, Rónai Sándor is tiltakozott a terv ellen: magát Orbán Viktort idézte, miszerint, ha az ő korában tandíj lett volna, akkor most nem tartana ott, ahol. „Emlékszünk rá, hogy mekkora balhét csinált a Fidesz, amikor szóba került, hogy tandíjat vezetnek be az egyetemeken. Ehhez képest most azt halljuk, hogy a Corvinus Egyetem mintájára az egész országban tandíjakat, magánegyetemi rendszert vezetnének be, ez több, mint felháborító” – fogalmazott Rónai. A szóvivő szerint ezzel rengeteg embert zárnak ki a felsőoktatásból.

A tandíj legnagyobb ellenzői voltak

A Fidesz volt az a párt, amelyik 1998-ban eltörölte a Horn Gyula korábbi miniszterelnöksége alatt bevezetett tandíjat, tíz évvel későbbi népszavazási kezdeményezésükkel pedig elérték, hogy –a vizitdíj és a kórházi napi ellátás díja mellett – a 2. Gyurcsány-kormány erről a tervéről is lemondjon. Hiába azonban a több mint tíz évig tartó ellenkampány, hiszen 2010 után a Fidesz is bevezette a tandíjat, és idővel egyre kevesebb állami finanszírozású helyet hagyott a felsőoktatási rendszerben. A saját ösztöndíj-programpótolhatja az állami forrást, nagy hátránya azonban, hogy az eddiginél jóval szorosabb pórázt jelenthet a hallgatók számára: ekkor már nem az állam, hanem az egyetem támogatja tanulmányaikat, a kormányhoz hű kancellár jóváhagyásával – az ösztöndíj megítélése pedig nem csak a tanulmányi eredményektől függhet.
2018.10.08 10:09

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42