költségtérítés;tandíj;Corvinus;Palkovics László;

A fiatalok harmada kieshet a felsőoktatásból

Ha Palkovics terve megvalósul, országszerte megszűnnének az államilag támogatott egyetemi férőhelyek. Annak idején éppen a Fidesz tiltakozott a leghangosabban a tandíj bevezetése ellen.

Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Corvinus mintájára alakítanák át a felsőoktatást. Palkovics László innovációs miniszter szombaton azzal érvelt az elképzelések mellett, hogy azzal hatékonyabbá tennék a felsőoktatást. Csakhogy a Corvinus állítólag teljesen megszüntetné az állami helyeket az intézményben – írja honlapján az ATV

A portál emlékeztet rá, a Corvinus kikerül az állami fenntartásból, az egyetem rektora pedig egy értekezleten arról beszélt, hogy szeretnék, ha a hallgatók 60 százaléka fizetne tandíjat. 2020-tól egyáltalán nem lenne államilag fizetett hely az egyetemen, helyette saját ösztöndíj-programot indítanak. A miniszter most azt mondta, ez a modell a felsőoktatás hatékonyságát szolgálná.

„Szeretnénk azt, hogy ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint egy más országban működő egyetem, vagy mint egy Magyarországon működő magánegyetem. Ne terheljük fölöslegesen olyan ügyekkel az egyetemeket, ami ebbe a struktúrába nem fér bele” – fogalmazott Palkovics László.

Polónyi István oktatáskutató szerint a modell kiterjesztésével beszűkülne a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, így sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.  

„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” –

vélekedett Polónyi, hozzátéve, hogy a döntés súlyosan érintene egyes szakokat is. .Vannak olyan képzések, amelyek esetében nem érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni. 

A kormányzati tervekkel (a tandíjt 2010 még előtt elfogadhatónak tartó) MSZP sem ért egyet. Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnöke szerint a forráskivonás már így is nagymértékben csorbította a rendszer és a felsőoktatás teljesítőképességét. „Nagyon alacsonyak a bérek, és ami a legszomorúbb, hogy nagyon sok ezer gyerek marad ki a felsőoktatásból, akiknek ma ott kellene lenniük” – mondta Kunhalmi.

DK szóvivője, Rónai Sándor is tiltakozott a terv ellen: magát Orbán Viktort idézte, miszerint, ha az ő korában tandíj lett volna, akkor most nem tartana ott, ahol.

„Emlékszünk rá, hogy mekkora balhét csinált a Fidesz, amikor szóba került, hogy tandíjat vezetnek be az egyetemeken. Ehhez képest most azt halljuk, hogy a Corvinus Egyetem mintájára az egész országban tandíjakat, magánegyetemi rendszert vezetnének be, ez több, mint felháborító” – fogalmazott Rónai. A szóvivő szerint ezzel rengeteg embert zárnak ki a felsőoktatásból.

A tandíj legnagyobb ellenzői voltak

A Fidesz volt az a párt, amelyik 1998-ban eltörölte a Horn Gyula korábbi miniszterelnöksége alatt bevezetett tandíjat, tíz évvel későbbi népszavazási kezdeményezésükkel pedig elérték, hogy –a vizitdíj és a kórházi napi ellátás díja mellett – a 2. Gyurcsány-kormány erről a tervéről is lemondjon. Hiába azonban a több mint tíz évig tartó ellenkampány, hiszen 2010 után a Fidesz is bevezette a tandíjat, és idővel egyre kevesebb állami finanszírozású helyet hagyott a felsőoktatási rendszerben.

A saját ösztöndíj-programpótolhatja az állami forrást, nagy hátránya azonban, hogy az eddiginél jóval szorosabb pórázt jelenthet a hallgatók számára: ekkor már nem az állam, hanem az egyetem támogatja tanulmányaikat, a kormányhoz hű kancellár jóváhagyásával – az ösztöndíj megítélése pedig nem csak a tanulmányi eredményektől függhet.