A fiatalok harmada kieshet a felsőoktatásból

Publikálás dátuma
2018.10.08 10:09
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Ha Palkovics terve megvalósul, országszerte megszűnnének az államilag támogatott egyetemi férőhelyek. Annak idején éppen a Fidesz tiltakozott a leghangosabban a tandíj bevezetése ellen.
Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Corvinus mintájára alakítanák át a felsőoktatást. Palkovics László innovációs miniszter szombaton azzal érvelt az elképzelések mellett, hogy azzal hatékonyabbá tennék a felsőoktatást. Csakhogy a Corvinus állítólag teljesen megszüntetné az állami helyeket az intézményben – írja honlapján az ATV
A portál emlékeztet rá, a Corvinus kikerül az állami fenntartásból, az egyetem rektora pedig egy értekezleten arról beszélt, hogy szeretnék, ha a hallgatók 60 százaléka fizetne tandíjat. 2020-tól egyáltalán nem lenne államilag fizetett hely az egyetemen, helyette saját ösztöndíj-programot indítanak. A miniszter most azt mondta, ez a modell a felsőoktatás hatékonyságát szolgálná.
„Szeretnénk azt, hogy ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint egy más országban működő egyetem, vagy mint egy Magyarországon működő magánegyetem. Ne terheljük fölöslegesen olyan ügyekkel az egyetemeket, ami ebbe a struktúrába nem fér bele” – fogalmazott Palkovics László. Polónyi István oktatáskutató szerint a modell kiterjesztésével beszűkülne a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, így sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.  
„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” –
vélekedett Polónyi, hozzátéve, hogy a döntés súlyosan érintene egyes szakokat is. .Vannak olyan képzések, amelyek esetében nem érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni. 
A kormányzati tervekkel (a tandíjt 2010 még előtt elfogadhatónak tartó) MSZP sem ért egyet. Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnöke szerint a forráskivonás már így is nagymértékben csorbította a rendszer és a felsőoktatás teljesítőképességét. „Nagyon alacsonyak a bérek, és ami a legszomorúbb, hogy nagyon sok ezer gyerek marad ki a felsőoktatásból, akiknek ma ott kellene lenniük” – mondta Kunhalmi.
DK szóvivője, Rónai Sándor is tiltakozott a terv ellen: magát Orbán Viktort idézte, miszerint, ha az ő korában tandíj lett volna, akkor most nem tartana ott, ahol. „Emlékszünk rá, hogy mekkora balhét csinált a Fidesz, amikor szóba került, hogy tandíjat vezetnek be az egyetemeken. Ehhez képest most azt halljuk, hogy a Corvinus Egyetem mintájára az egész országban tandíjakat, magánegyetemi rendszert vezetnének be, ez több, mint felháborító” – fogalmazott Rónai. A szóvivő szerint ezzel rengeteg embert zárnak ki a felsőoktatásból.

A tandíj legnagyobb ellenzői voltak

A Fidesz volt az a párt, amelyik 1998-ban eltörölte a Horn Gyula korábbi miniszterelnöksége alatt bevezetett tandíjat, tíz évvel későbbi népszavazási kezdeményezésükkel pedig elérték, hogy –a vizitdíj és a kórházi napi ellátás díja mellett – a 2. Gyurcsány-kormány erről a tervéről is lemondjon. Hiába azonban a több mint tíz évig tartó ellenkampány, hiszen 2010 után a Fidesz is bevezette a tandíjat, és idővel egyre kevesebb állami finanszírozású helyet hagyott a felsőoktatási rendszerben. A saját ösztöndíj-programpótolhatja az állami forrást, nagy hátránya azonban, hogy az eddiginél jóval szorosabb pórázt jelenthet a hallgatók számára: ekkor már nem az állam, hanem az egyetem támogatja tanulmányaikat, a kormányhoz hű kancellár jóváhagyásával – az ösztöndíj megítélése pedig nem csak a tanulmányi eredményektől függhet.
2018.10.08 10:09

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42