A fiatalok harmada kieshet a felsőoktatásból

Publikálás dátuma
2018.10.08. 10:09
Shutterstock illusztráció
Ha Palkovics terve megvalósul, országszerte megszűnnének az államilag támogatott egyetemi férőhelyek. Annak idején éppen a Fidesz tiltakozott a leghangosabban a tandíj bevezetése ellen.
Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Corvinus mintájára alakítanák át a felsőoktatást. Palkovics László innovációs miniszter szombaton azzal érvelt az elképzelések mellett, hogy azzal hatékonyabbá tennék a felsőoktatást. Csakhogy a Corvinus állítólag teljesen megszüntetné az állami helyeket az intézményben – írja honlapján az ATV
A portál emlékeztet rá, a Corvinus kikerül az állami fenntartásból, az egyetem rektora pedig egy értekezleten arról beszélt, hogy szeretnék, ha a hallgatók 60 százaléka fizetne tandíjat. 2020-tól egyáltalán nem lenne államilag fizetett hely az egyetemen, helyette saját ösztöndíj-programot indítanak. A miniszter most azt mondta, ez a modell a felsőoktatás hatékonyságát szolgálná.
„Szeretnénk azt, hogy ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint egy más országban működő egyetem, vagy mint egy Magyarországon működő magánegyetem. Ne terheljük fölöslegesen olyan ügyekkel az egyetemeket, ami ebbe a struktúrába nem fér bele” – fogalmazott Palkovics László. Polónyi István oktatáskutató szerint a modell kiterjesztésével beszűkülne a felsőoktatás, ugyanis kevesen vállalják azt, hogy hitelből finanszírozzák a tanulmányaikat, így sokan szorulnának ki a felsőoktatásból.  
„25-30 százalék ki fog szorulni. A mai hozzáférőknek legalább egyharmada kiszorul” –

vélekedett Polónyi, hozzátéve, hogy a döntés súlyosan érintene egyes szakokat is. .Vannak olyan képzések, amelyek esetében nem érdemes hitelből tanulni, mert például egy könyvtáros nem keres majd annyit, hogy a diákhitelt vissza tudja fizetni. 
A kormányzati tervekkel (a tandíjt 2010 még előtt elfogadhatónak tartó) MSZP sem ért egyet. Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnöke szerint a forráskivonás már így is nagymértékben csorbította a rendszer és a felsőoktatás teljesítőképességét. „Nagyon alacsonyak a bérek, és ami a legszomorúbb, hogy nagyon sok ezer gyerek marad ki a felsőoktatásból, akiknek ma ott kellene lenniük” – mondta Kunhalmi.
DK szóvivője, Rónai Sándor is tiltakozott a terv ellen: magát Orbán Viktort idézte, miszerint, ha az ő korában tandíj lett volna, akkor most nem tartana ott, ahol. „Emlékszünk rá, hogy mekkora balhét csinált a Fidesz, amikor szóba került, hogy tandíjat vezetnek be az egyetemeken. Ehhez képest most azt halljuk, hogy a Corvinus Egyetem mintájára az egész országban tandíjakat, magánegyetemi rendszert vezetnének be, ez több, mint felháborító” – fogalmazott Rónai. A szóvivő szerint ezzel rengeteg embert zárnak ki a felsőoktatásból.

A tandíj legnagyobb ellenzői voltak

A Fidesz volt az a párt, amelyik 1998-ban eltörölte a Horn Gyula korábbi miniszterelnöksége alatt bevezetett tandíjat, tíz évvel későbbi népszavazási kezdeményezésükkel pedig elérték, hogy –a vizitdíj és a kórházi napi ellátás díja mellett – a 2. Gyurcsány-kormány erről a tervéről is lemondjon. Hiába azonban a több mint tíz évig tartó ellenkampány, hiszen 2010 után a Fidesz is bevezette a tandíjat, és idővel egyre kevesebb állami finanszírozású helyet hagyott a felsőoktatási rendszerben. A saját ösztöndíj-programpótolhatja az állami forrást, nagy hátránya azonban, hogy az eddiginél jóval szorosabb pórázt jelenthet a hallgatók számára: ekkor már nem az állam, hanem az egyetem támogatja tanulmányaikat, a kormányhoz hű kancellár jóváhagyásával – az ösztöndíj megítélése pedig nem csak a tanulmányi eredményektől függhet.
Szerző

Erre lehet pályázni az MSZP jótékonysági alapjánál

Publikálás dátuma
2018.10.08. 09:28

Fotó: MSZP
Civil szervezetek igényeit is szeretné becsatornázni az első szolidaritási pályázatát kiíró, 29 éves szocialista párt.
12 millió forintos keretösszegre írt ki pályázatot a 29. születésnapját ünneplő Magyar Szocialista Párt nyáron létrehozott Szolidaritási Alapja. (Emlékeztetőül: a Fidesz áterőszakolt egy javaslatot az Országgyűlésen, aminek eredményeképpen 200 ezer forinttal hasasodott a képviselők fizetése. Amikor az ellenzéki pártok megpróbálták elgáncsolni a tervezetet, a hatalom egy olyan kezdeményezéssel állt elő, amelyik kivéreztette volna a nem kormánypárti szervezeteket. Így a Tisztelt Ház ugyan rábólintott a honatyák járandóságának megemelésére, ám az ellenzék úgy döntött: a képviselőknek járó pluszpénzt jótékony célra fordítja.) 
Így az MSZP parlamenti politikusai - a nyáron hozott elnökségi döntésnek megfelelően - ebbe az alapba fizetik a megemelt képviselői fizetés növekményét. Pályázni a 2018. november 5. és december 18. között megvalósuló karácsonyi karitatív akciókra (adománygyűjtés, ételosztás, és így tovább) és őszi rendezvények szervezésére lehet. Hivatalosan az MSZP területi szövetségei, tagozatai és platformjai nyújthatják be elképzeléseiket - de ez nem jelent kizárólagosságot, ugyanis bármelyik civil szervezet igényét becsatornázhatják. (A pályázatok beérkezésének határideje 2018. október 24. Az MSZP a következő pályázatát várhatóan 2019. első félévében írja ki.)
A pályázat az MSZP nemrég meghirdetett baloldali politikájába illeszkedik - és a szocialista párt hétvégi választmánya bólintott rá. A születésnapi ülésen Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a mostani jobboldali, sőt szavai szerint már-már szélsőjobboldali kurzust egyedül balról lehet leváltani. Az MSZP baloldali alternatívát épít a nemzeti együttműködés rendszerével szemben, kiemelten foglalkozik a bérek, az oktatás kérdésével és az egészségügy problémáival, egy olyan országot akar, ahol mindenkinek esélye van a felemelkedésre, magyarázta a pártelnök. Tóth Bertalan szerint a Fidesz azt ígérte, hogy rendbe teszi az egészségügyet, ehhez képest a szaktárca beavatkozása miatt meghalt egy kirúgott szívsebész műtétre váró betege - azaz a hatalomnak nem számít a betegek sorsa, csak az, hogy saját akaratát hajtsa végre. Ha van felelősségérzet Kásler Miklósban, az emberi erőforrások miniszterében, akkor lemond - mondta. Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke szerint sok mindent lehet mondani a szocialisták elmúlt 29 éves történetéről, de azt nem lehet állítani, hogy az MSZP ne lett volna demokrata. Hozzátette: a baloldal továbbra is az emberek oldalán áll, azt szeretnék, ha az emberek jövője biztosítva lenne, ha minden embernek megfelelő lakhatása, bére, munkakörülményei lennének.  Az egyik legfontosabb feladatként beszélt a magyar baloldal egységének és a magyar demokraták közösségének megteremtéséről. Szerinte az MSZP-nek vissza kell szereznie a társadalmi bizalmat, ehhez változnia kell.

Kezdődik

A választmány döntött az európai parlamenti és az önkormányzati választáson a jelöltállítás alapelveiről. Azt kérik, hogy a helyi szervezetek december 14-ig tegyék meg javaslataikat a jelölésre.

Szerző

Életet mentett a maratont futó orvos, aztán lenyomott még 30 kilométert

Publikálás dátuma
2018.10.08. 08:46
Fotó: Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock
Verseny közben esett össze egy résztvevő fővárosban megrendezett maratoni futáson: az életét köszönhette annak, hogy egy orvos is a közelben futott. Szemtanúk szerint a mentőre több mint 20 percet kellett várni - az Országos Mentőszolgálat ezt másként látta.
Rohamosan terjed a Facebookon a Spar 33. maratoni futóversenyén történtek híre: egy fiatal orvos versenyző, Szarvas Gábor vasárnap életet mentett a rendezvényen, újraélesztett egy futót a pesti alsó rakparton.
A beteg légzése, keringése leállt, de a Tűzoltó utcai klinika gyermekgyógyásza kitartóan küzdött érte, és reanimálása után megvárta azt a 22 percet (!), amíg a helyszínre az ellátásra alkalmas mentőautó érkezett Az újraélesztett futót az Országos Mentőszolgálat rohamkocsija vitte el, Szarvas pedig lefutotta a 42 kilométeres maraton hátralévő, 31 kilométerét is.
Az életmentésről szóló Facebook-bejegyzéshez Szarvas is hozzászólt, mondván, nem csak az övé az érdem, hanem minden, az újjáélesztésben résztvevő kollégáé. Az eset kapcsán megkerestük az Országos Mentőszolgálatot: érdeklődtünk, hogy a rakpartról elszállított beteget később is sikerült-e életben tartani, és melyik kórházba vitték – illetve, mi magyarázta a rohamkocsi rendkívül hosszú kiszállási idejét. Az OMSZ szerint másként történtek az események: mint válaszlevelükben írták, a rendezvényt eleve 9 mentőegység biztosította, és az első „mozgóőrségi kocsi” 4 percen belül az újraélesztés helyére ért. A már említett rohamkocsi  személyzete pedig a riasztást követő 12.  percben bekapcsolódott a beteg ellátásába.  Maga, a többszöri defibrillálással járó újraélesztés a riasztáshoz képest a 22. percben ért véget – sikerrel, a kórházba szállított beteg időközben magához tért.   „A beteg életét az azonnal megkezdett újraélesztésnek, és a szakszerű mentőellátásnak köszönhetően sikerült megmenteni, amiért a futóversenyen részt vevő elsősegélynyújtókat külön elismerés illeti” - írták.  
Szerző
Frissítve: 2018.10.08. 17:48