Willi Orban készen áll a bemutatkozásra

Publikálás dátuma
2018.10.09. 12:17

Fotó: Jan Kuppert / AFP
Pénteken Görögországban, hétfőn pedig Észtországban folytatja szereplését a Nemzetek Ligájában két forduló után egy-egy győzelemmel és vereséggel álló magyar labdarúgó-válogatott, amelynek tagjai hétfőn megkezdték a felkészülést Telkiben.
Ebből az alkalomból Marco Rossi szövetségi kapitány mellett két játékos, a Bolognában futballozó Nagy Ádám és a keretbe újoncként meghívott Willi Orban részvételével tartott sajtótájékoztatót a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az újságírók kitüntetett figyelmet szenteltek a lengyel édesanyától és magyar édesapától származó, német állampolgárságú Orbannak – az RB Leipzig 25 éves játékosa először fogadta nyilvánosan a hazai sajtó kérdéseit, mióta eldöntötte, hogy válogatott szinten Magyarországot szeretné képviselni. 
„A következő napokban taktikailag próbáljuk a csapatot felkészíteni, köztük Orbant is, aki nemzetközi szintű futballista, nem véletlenül jut szóhoz hétről hétre az RB Leipzigben. Az előttünk álló napokban dől el, hogy milyen módon tudjuk őt beépíteni a csapatba” – mondta Rossi a hátvédként játszó Orbanról, aki lipcsei csapattársával, Gulácsi Péterrel együtt hétfőn érkezett meg Telkibe.
Gulácsi és a már Bernd Storck és Georges Leekens által is ”figyelt” Orban vasárnap még a Nürnberg 6-0-s kiütéséből vette ki a részét a Bundesligában hét forduló után második helyen álló Leipzig színeiben, előbbi futballista a kapuban, utóbbi csapatkapitányként játszott 90 percet. A csapatával tavaly a Bajnokok Ligájában is szereplő, korábbi német korosztályos válogatott Willi Orban felidézte, sokat beszélgetett Gulácsival a magyar válogatottságról, ám végleges döntését akkor hozta meg, amikor szeptemberben látta a Görögországot legyőző, harcosan futballozó magyar válogatottat.
„Több fontos nemzetközi mérkőzésen pályára léphettem már, az ezeken megszerzett tapasztalatokat szeretném kamatoztatni a magyar válogatottban – válaszolta Orban a Népszava kérdésére. – Jó formában érzem magam, készen állok arra, hogy akár már pénteken pályára lépjek, ezzel kapcsolatban azonban Marco Rossié a döntés. A válogatottban játszani más érzés, mint a klubcsapatban, ezért a napokban bennem is másfajta érzelmek kerülnek előtérbe, de rendkívül motivált vagyok.”
A Transfermarkt szerint 15 millió eurós értékre taksált (összehasonlításképpen: a második legértékesebb kerettag, Gulácsi „csak” nyolcmilliót ér) Willi Orban egyébként magyarul köszöntötte a miatta (is) megjelenteket, majd elmondta: reméli, hogy a következő alkalommal már ezen a nyelven is tudja folytatni. 
A motivációjával szemlátomást nincsen gond.
Szerző

Morgó A, zengő C

Publikálás dátuma
2018.10.09. 08:52

Fotó: Oryk Haist / AFP
A világ élvonalába tartozó német labdarúgó-válogatott számára nyűg, a harmadik-negyedik vonalba tartozó együttesek számára ünnep a Nemzetek Ligája.
Morognak a németek rendesen a Nemzetek Ligája kiírása miatt: szövetségi kapitányuk, Joachim Löw nemrégiben azt mondta, hogy őt az sem érdekelné, ha csapata az új sorozat A osztályából kiesne a B-be. Jürgen Klopp, a Liverpool trénere pedig „a világ legértelmetlenebb szériájának” nevezte a tornát. Az biztos, hogy módfelett nehéz követni, miképpen zajlik a bonyolult rendszerű vetélkedő. A lényeg: a 2020-as Európa-bajnokság huszonnégyes mezőnyéből négy együttes az NL ágán szerepelhet majd a tizenkét városban – Amszterdamban, Bakuban, Bilbaóban, Budapesten, Bukarestben, Dublinban, Glasgow-ban, Koppenhágában, Londonban, Münchenben, Rómában, Szentpéterváron – zajló kontinenstalálkozón.
Az UEFÁ-t nem a „kicsik” iránti szolidaritás, hanem a profit vezérli: az Eb-létszám felemelése – a költségek növekedésével együtt is – csaknem 200 millió euró többletbevétellel járt. Egyebek közt azért, mert az Európa-bajnokságon soha, régen vagy a legritkább esetben látott résztvevők messzemenően kitettek magukért: a walesiek a legjobb négy, az izlandiak, valamint az Eb-n 2016-ig nyeretlen lengyelek a nyolc közé jutottak, és az északírek, a magyarok, a szlovákok is az egyenes kieséses szakaszban búcsúztak. (Honfitársaink egyenesen csoportelsőkként kerültek a nyolcaddöntőbe, miután 3-3-at értek el a később aranyérmet nyerő portugálokkal szemben.) 
A Nemzetek Ligája részben a kegyelmi pillanat széles körű illúziójának a fenntartására szolgál, ám még a kigondolók is tamáskodhatnak, hogy vajon lehet-e bármiben reménykedni két olyan, egymást követő év után, amelynek során Andorra, Luxemburg, Kazahsztán, Finnország legjobbjaival szemben is búsan baktat a brancs a bukás bevégeztével. 
Ámbár a délibábok tekintetében idehaza nincs határvédelem; ha más nem is, a vágyálmok megzenésítése – fülsértően disszonáns hangokkal – úgy megy, mint a karikacsapás. A C osztályú tamperei vereséget például majdhogynem mámorító győzelemnek láttatták a kimeneteltől függetlenül a diadal harsogására szakosodott fórumok, az év első nyertes válogatott meccse, a görögök elleni hazai 2-1 után pedig Marco Rossit, az olasz importkapitányt nagyjából Guttmann Béla, Gallowich Tibor, Sebes Gusztáv vagy Illovszky Rudolf nagymesteri magasságába emelték. Elődjét, Georges Leekenst agyonszapulták; mármint az idő tájt, hogy az MLSZ a távollétében kirúgta őt. Fél évvel korábban ugyanis hasonló ováció fogadta minálunk a belga szakvezetőt, mint amilyen üdvrivalgás kíséri most az itáliai edző valamennyi lépését. 
(Mondom: még a finom szabásúnak józanul nem mondható finnországi „zakót” is.) Az ujjongók nem is Rossinak hozsannáznak – ha a meglepett olasz ilyesmit feltételez, akkor súlyos tévedésben van –, hanem azt próbálják sugallni, hogy a változatlanul lejtmenetben lévő magyar futball, igenis, felfelé tart. 
Ez ma több mint sportkérdés: politikai ügy. De nem könnyű a nagy ívű művek megszólaltatására kész dalárda élete. Mert hiába, hogy Finnország után sem halkult el a győzelmi ének, az európai kupaselejtezőkből megmaradt egyetlen fecskéről, a Vidiről már nem lehet ódákat gyártani, ha még az MTK-tól is sima hármast kap az együttes... (Arról a háromnegyedről meg kiváltképp képtelenség szónokolni, amely a nyári előszezontól fogva nincs versenyben. Egyébként meg nagyjából olyan minőséget képvisel, mint a hat évente – a magyar mezőnyből kivételesen – az Európa Liga csoportkörébe jutó fehérvári együttes.) 
A jelenleg felkapott Rossi legnagyobb hátránya (túl azon, hogy idáig csak klubedzőként foglalkoztatták): zömmel ebből a készletből kell válogatnia. Nem mellesleg, ő maga mondta, hogy „a futball legnagyobb igazsága: a játékosok csinálják az edzőt, és nem fordítva”. Ne legyen kétségünk: amennyiben neki sem sikerül az, ami 1986 óta a túlnyomó többségnek nem sikerült, úgy őt is elmarják hamar a ma még róla dicshimnuszt zengők. 
Az ejtés nálunk jól megy. A kiejtéssel ellentétben.
Témák
labdarúgás

Nem lehetsz rasszista: az élvonalbeli csapat egyértelművé tette, mit gondol a világról

Publikálás dátuma
2018.10.09. 07:28
Dárdai csapata újabb pontot szerzett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Michael Preetz, a Hertha BSC labdarúgócsapatának sportigazgatója szerint a kluboknak erkölcsi kötelességük fellépni a szélsőjobboldali, rasszista nézetekkel szemben.
A német élvonalban szereplő Hertha BSC (a csapat edzője Dárdai Pál) az egyik meghatározó szereplője a rasszizmus és a szélsőjobboldali nézetek térhódítása elleni harcnak. A fővárosi klub játékosai olyan felsőben edzettek – és melegítettek másfél héttel ezelőtt a Bayern München ellen 2-0-ra megnyert mérkőzés előtt -, melynek a hátulján ez a felirat szerepelt: „Berlinben bármi lehetsz, kivéve rasszista”.
Lipcsében értetlenséggel reagáltak az akcióra.
„A futball szórakozás, játék, semmilyen szinten nem szabad belekeverni a politikát – mondta Ralf Rangnick, aki ebben a szezonban a sportigazgatói és vezetőedzői feladatokat is ellátja a Gulácsi Pétert is foglalkoztató RB Leipzignél. 
Michael Preetz, a Hertha BSC sportigazgatója más véleményen van.
„A futball a legnépszerűbb sportág Németországban, ezért óriási a klubok és a játékosok felelőssége – jelentette ki Preetz a Bundesliga magazinműsor meghívott vendégeként a ZDF állami televízióban. – Minden megnyilvánulásunknak súlya van. A játékosok és a klubok viselkedése, reagálása vagy hallgatása bizonyos helyzetekben üzenet a szurkolóknak. Példaképek vagyunk, kötelességünk pozitív példát mutatni.”
A sportvezető hozzátette, azzal egyetért, hogy a játékosoknak nem feladatuk az aktív politizálás.
„Külön kell választani a dolgokat, természetesen továbbra sem jó, ha keveredik a politika a sporttal – hangsúlyozta Preetz. – Vannak azonban negatív folyamatok, melyek ellen minden jóérzésű embernek föl kell lépni. A szélsőjobboldal fokozatos térhódításával egyetlen normálisan gondolkodó ember sem érthet egyet. Ez nem politizálás, hanem társadalmi felelősségvállalás, ami mindenkinek erkölcsi kötelessége. Ebben a futballkluboknak kell pozitív példát mutatni, a fiatalokat egyre nehezebb elérni, a meccsre járó tízezreket a játékosok meg tudják szólítani. A Hertha BSC nem csinált mást, mint jelezte, elítéli a gyűlölet és a rasszizmus minden formáját. És ezt megtesszük a jövőben is, ha úgy érezzük, ezt kell tennünk.”
Lapunk megkérdezte az élvonalbeli klubokat, csatlakoznának-e egy rasszizmus elleni tiltakozó akcióhoz, részt vennének-e olyan kezdeményezésben, hogy a játékosok a szélsőjobb ellen tiltakozó pólóban melegítsenek egy meccs előtt? A válaszokat csütörtöki számunkban jelentetjük meg.
Szerző
Témák
labdarúgás