„Európa és mi – párbeszéd a polgárokkal” címmel szervezte meg Komárnóban az Európai Bizottság a fórumot, aminek célja „párbeszéd keretében megvitatni az EU jövőjével kapcsolatos kérdéseket”. Branislav Skripek szlovák EP-képviselő szerint jogos, ha a polgárok úgy érzik, nem hallgatják meg őket az EU vezetői. (Egy helyszíni szavazás szerint a vita egyetemista közönségének 76 százaléka így érzi.) Skripek azt mondta, az emberek nagy része nem érti az Unió működését, ezért gondolhatja azt, hogy nem is figyelnek rá.
Zupkó Gábor az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője szerint az európai intézmények hibája, ha a polgárok távolinak érzik maguktól ezeket, miközben azt halljuk, hogy az életünket nagyban befolyásolják ezeknek a testületeknek a döntései. „Mi mindannyian uniós polgárok vagyunk, így mindannyian brüsszeliek is vagyunk egy kicsit, hiszen az általunk megválasztott, Brüsszelben működő intézmények működtetik az Európai Uniót” – mondta.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint „nem csak a fiatalok, mindenki úgy érzi, Brüsszel elérhetetlen, és ebben igazuk is van”, az uniós integrációs folyamat ugyanis eleve „úgy volt összerakva, hogy a szavazók ne nagyon szóljanak bele abba, amit az Unió elért”, ez eleve egy elit-vezérelt folyamat volt a legelejétől. Az integráció célja ugyanis alapvetően a francia-német konfliktus megelőzése volt, ami ugyan 100 százalékban sikerült, de közben egy „olyan feeling lengi körül az egészet, hogy mi azért jobban tudjuk, mint az egyszerű emberek”. Ráadásul az Európai Bizottság „elképesztően bonyolult dolgokat művel, a költségvetési kérdéseknek még én magam sem érteném meg a kétharmadát”. Ugyanakkor az Európai Bizottság „egyre inkább befelé néz, az információkat egyre jobban az őt közvetlenül körülvevő környezetből szerzi, egy brüsszeli think tank hangja sokkal jobban eljut hozzá, mint mondjuk Vilniusból vagy Bukarestből”.
Szerinte a média is felelős, mert a kis nyelveken megjelenő hírekkel a nagy európai sajtóorgánumok nem foglalkoznak. „Ha Jézus újra megjelenne közöttünk és hollandul beszélne, senki nem figyelne rá” – idézett Schöpflin egy holland EP-képviselőt. „Nagyon sok hatalom halmozódott fel Brüsszelben miközben ezek az intézmények nem elszámoltathatók” – mondta. Szerinte eleve abszurd, hogy az EU választott szervezetének, az Európai Parlamentnek nincs joga jogszabályokat kezdeményezni, ezzel csak a Bizottság rendelkezik.
Zupkó Gábor azt mondta, Schöpflin György diagnózisával nagyrészt egyet lehet érteni, ezért változtatni kell az európai politikán, különben azt populista erők fogják kisajátítani. Szerinte meg kell nézni, mi lehet az oka, hogy a dánok 69 százaléka úgy érzi, számít a szava az EU-ban, ott ugyanis minden fontos uniós döntés előtt vitát kell folytatni a nemzeti parlamentben is. Branislav Skripek szerint ehhez képest eleve kevés kapcsolat van a szlovák parlament és a brüsszeli európai parlament között, még saját pozsonyi kollégáival is ritkán konzultálnak. Schöpflin György szerint a jelenlegi helyzetet csak uniós szerződésmódosítással lehetne megváltoztatni.
Egy újabb szavazás után az is kiderült, a jelen lévők kétharmada úgy gondolja, a migráció a legfontosabb kihívás jelenleg az EU-ban. Zupkó Gábor szerint az Európai Unió akkor tudja ezt jobban kezelni, ha jobban működik, éppen ezért kellene a nemzetközi ügyekben bevezetni a többségi szavazást az egyhangú döntéshozatal mellett, mert így sokkal gyorsabban tudna reagálni az Unió a kihívásokra. Branislav Skripek szerint a migrációs kérdést hiszterizálják, ő maga sok menekülttáborban járt, nem érzi ennyire súlyosnak a helyzetet. Szerinte nem egész két millió bevándorló nem jelentene Európának akkora terhet, hogy ne lehessen ezzel megbirkózni, a második világháború után több mint tíz millióan bolyongtak migránsként Európában. Schöpflin György szerint a jelenlegi parlament – nevezzük őket bárhogyan – nem képviseli azokat az áramlatokat, eszméket, amik jelenleg Európában érvényesülnek. „Európa, bár a legszekulárisabb kontinens, igenis keresztény gyökerekkel rendelkezik, a vallásos értékel élnek, ezt történelemhamisítás lenne eltagadni, másrészt a nemzetek is élnek, létező közösségek, még akkor is, ha a liberális erők ezt el próbálják tagadni” – mondta.
