Zöldzóna;Pilisi Parkerdő;

Selyemkóró (Asclepias syriaca)

- A japánkeserűfű és a selyemkóró ellen védekeznek a Pilisi Parkerdőben

Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása.

Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az MTI-vel közölte: az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében.

Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa – amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni –, illetve a zöld juhar, hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.

Japánkeserűfű (Fallopia)

Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják.

A japánkeserűfű (Fallopia) rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni. Az Észak-Amerikából származó selyemkórót (Asclepias syriaca) már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását. 

Két napos látogatásra érkezett Budapestre Recep Tayyip Erdogan török elnök és felesége, Emine Erdogan