„Az LMP-ben nem egy ember szokta kitalálni a választ”

Publikálás dátuma
2018.10.10 10:00

Fotó: /
A jelenlegi magyar külpolitika nem együttműködésre, hanem konfliktusokra törekszik. A szövetség a Jobbikkal pedig még nem eldöntött kérdés – mondja Kendernay János, az LMP elnökségi tagja.
– Ön nem lép ki az LMP-ből? – Nem gondoltam erre. Közel négy éve vagyok párttag. Nem hiszem, hogy a saját hibáinkból is eredő konfliktusok legjobb megoldása a kilépés. Az LMP hamarosan 10 éves lesz, egy egészséges érlelődési időszakban vagyunk. A viszálykodást persze el lehetett volna kerülni. A pártban építkezés zajlik, szeretnénk hangsúlyosabbá tenni az ökopolitikát. A médiában szinte csak az LMP celebjei szerepelnek. Az LMP nem a celebekről szól.

– Egy sikeres hazai és nemzetközi diplomata karriert hagyott ott a bizonytalan jövőért. Nem bánta meg? – 28 évet töltöttem diplomáciai szolgálatban Magyarországon, illetve az Európai Unióban. Szerencsém volt olyan munkát végezni, aminek Magyarország a közvetlen haszonélvezője lehetett.

– A magyar-EU csatlakozási tárgyalásokra gondol?
– Részt vettem az egész folyamatban. Bel- és igazságügyekkel foglalkoztam, többek között a migráció, a menekültügy, a terrorizmus elleni harc, a vízumpolitika és a biztonságunk kérdéseivel. A magyar külügy kötelékéből azért távoztam, mert nem kívántam részese lenni a már évek óta rossz irányba tartó politikának. A tudásommal egy olyan közösséget szeretnék segíteni, amellyel tudok azonosulni. Az LMP ilyen.

– Régóta európai politikával foglalkozik. Az ön ötlete volt, hogy a 7. cikk szerinti eljárás elindításáról szóló európai parlamenti határozat szavazásában ne vegyen részt az LMP EP-képviselője?
– Nálunk nem egy ember szokta kitalálni a választ a felmerülő kérdésekre. Egy rendkívül kiegyensúlyozott állásfoglalást fogadtunk el a jelentésről. Nem találkoztam olyan párttársammal, aki megkérdőjelezte volna a tartalmát. Van benne néhány megállapítás, ami nem felel meg teljesen a valóságnak, de ezek marginális ügyek. A 7. cikkelyes eljárást ugyanakkor nem tartom jó megoldásnak az EU-ban tapasztalható demokráciadeficit feltárására és felszámolására. Először egy minden tagállamra kiterjedő, általános jogállamisági állapotfelmérést kellene végezni, és csak ezután foglalkozni a legproblémásabb országokkal.

– Az LMP állásfoglalását nem vették jó néven az európai Zöldek. Az LMP-nek is meggyűlt a baja a pártcsaládjával?
– Az Európai Zöld Párt széles, színes politikai család, mint azok a társadalmak, amelyeket képvisel. Éppen ezért sem biztos, hogy a tagpártoknak mindenben egyet kell érteniük.

– A Zöldeknek az sem tetszik, hogy az LMP a Jobbikkal kokettál.
– Kokettálásról nem beszélhetünk. Az áprilisi választások óta az ellenzéki pártok önvizsgálatot tartanak, hogyan lehetnének sikeresebbek a NER rombolásának a megállításában. Az LMP-ben is több elképzelés van arról, hogy a párt milyen együttműködést alakítson ki parlamenti vagy parlamenten kívüli erőkkel. A Jobbik is ezek közé tartozik. A viták még nem zárultak le. Megjegyzem, a jelenlegi kormányzó erők messze a Jobbiknak a jobbszélén helyezkednek el.

– Az LMP-ben most épp azokat büntetik, akik korábban ellenzéki összefogást hirdettek. Nincs ebben ellentmondás?
– Felkészülésünk nem volt megfelelő az április választásokra. Stratégiai viták és döntések maradtak el. Még mindig ennek az örökségét cipeljük. Május végén felállt az új elnökség, lassan talán eljutunk odáig, hogy az LMP képes lesz újra meghatározni önmagát. Legfontosabb, hogy bemutassuk, az ökopolitika nem csak környezetvédelem, hanem igenis képes válaszokat kínálni aktuális társadalmi problémákra.

– Önkormányzati, majd EP-választások jönnek. Gondolkodik azon, hogy jelölteti magát?
– Nagyon szívesen lettem volna az LMP frakció tagja az országgyűlési választások után. Sokan támogattak a párton belül, de már akkor is inkább EP-képviselőjelöltnek tekintettek. A tagság dönti el, hol tudnák a legjobban hasznosítani a tudásomat és a tapasztalataimat.

– Van már elképzelése, ha EP-képviselő lehetne, milyen ügyeket támogatna?
– Minden olyan ügyet szorgalmaznék, ami a közép-európai régió keretein belül jelent megoldást a magyar állampolgárok napi gondjaira. Ezek közül most csak egyet emelnék ki: a munkaerő elszívásának a problémáját. Aki otthon marad, tisztességesen meg tudjon élni, hasonlóan a nyugati életminőséghez. A centrum és a periféria közötti feszültség könnyen felrobbanthatja az Európai Uniót, ha ezen nem sikerül sürgősen változtatnunk.

– Magyarország az elmúlt 14 évben irdatlan mennyiségű pénzt kapott az EU-tól, mégsem sikerült elérni ezt a célt.
– A csatlakozás előtt két példa állt előttünk: Írországé, ahol nagyon jól fel tudták használni az uniós forrásokat. És Görögországé, ahol a korrupció miatt lényegében eltűntek a pénzek. Mindenki attól félt, csak nehogy a görögök sorsára jussunk. Az EU alapok sajnos nem a versenyképességünket és a felzárkózásunkat segítették. Ha így történt volna, akkor a magyar fiatalok nem szeretnék tömegesen elhagyni a hazájukat.

– Ha már a haza elhagyásáról beszélünk, nem kerülhetjük meg a migráció problémáját. Önnek, mint a kérdés szakértőjének, van receptje a megoldásra?
– A témát rengeteg álhír és manipuláció övezi. Nem hiszem, hogy ezeket egyik napról a másikra leleplezhetjük, de el kellene kezdeni beszélni az igazságról, a tényekről.
– Mi az igazság? – Az igazság az, hogy a korábbi szocialista és a jelenlegi Fidesz kormány ténykedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság berobbant Magyarországra. Ennek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a két kormány valóban meg akart volna felelni annak a kötelezettségének, hogy megvédi a külső határokat.

– Ezt hogy érti?
– Az 1998-2002 közötti első Fidesz kormány elfogadott egy határrendészeti stratégiát, amelynek a kialakításában kiemelt szerepem volt. Gyorsan eljutottunk odáig, hogy Magyarország gond nélkül csatlakozhatott a Schengeni övezethez. A problémák akkor kezdődtek, amikor a szocialisták megszüntették a határőrséget, és beolvasztották a rendőrségbe. Ezzel lényegében eltűnt a határrendészet, a határőrség. Leépült a szakmai képzés, az eszközök amortizálódtak, az ország olyan állapotba került, hogy nem tudta megfelelően garantálni határainak az ellenőrzését. Amikor kirobbant a migrációs válság, kiderült, hogy óriási a tragédia. Ha ránézett a térképre, láthatta, hogy a Közel-Kelet és az EU között sehol nem volt megfelelő határőrizet. Sem Görögországban, sem a következő határszakaszon, Magyarországon.

– Azt állítja, hogy a többszázezres menekülő tömeget meg tudta volna állítani a jól felkészült, képzett magyar határőrség? – Nem, a fordítottját állítom. Ha van egy ismert, jól működő határellenőrzési rendszer, akkor az emberek el sem indulnak. És azt is állítom, hogy ha elindul több százezer ember, akkor azt nem fogja megállítani se kerítés, se fal. Azért is hibáztatom a jelenlegi kormányt, mert nem kíván hozzájárulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyekkel meg lehet szüntetni a migráció kiváltó okait.

– A kormány támogatja az afrikai országok fejlesztési programjait, és a visegrádi országok 35 millió eurót adtak Olaszországnak a a líbiai határ védelmére. – A kormány általános magatartását bírálom. Nem lehet globális kihívásokkal szemben hatékonyan fellépni úgy, ahogy azt a magyar kormány teszi. A jelenlegi magyar külpolitika nem az együttműködésre, hanem a konfliktusra helyezi a hangsúlyt. 28 tagállam nehezen tud közös álláspontot kialakítani, de minden egyes közös megoldás csak jobb lehet annál, mint ha nincs ilyen. Magyarország eddig alapvetően abban volt érdekelt, hogy általában ne legyen. 

DIPLOMATA KARRIER

Kendernay János az LMP elnökségi tagja, 2018 nyaráig az Európai Külügyi Szolgálatban, előtte a magyar Külügyminisztériumban dolgozott. Több évet töltött külszolgálatban.

2018.10.10 10:00
Frissítve: 2018.10.10 10:00

Ötös lottó – Itt vannak a nyerőszámok

Publikálás dátuma
2018.10.20 20:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 42. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 9 (kilenc) 13 (tizenhárom) 27 (huszonhét) 81 (nyolcvanegy) 87 (nyolcvanhét) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 88 darab, nyereményük egyenként 539 380 forint; 3 találatos szelvény 5010 darab, nyereményük egyenként 10 105 forint; 2 találatos szelvény 100 094 darab, nyereményük egyenként 1105 forint. Joker: 074175
Szerző
2018.10.20 20:13
Frissítve: 2018.10.20 20:13

Egy a tábor a korrupció ellen

Publikálás dátuma
2018.10.20 16:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A görögök ugyan nem igazán vitézkedtek a bevándorlóhadak megállításában, de a mitológiában elég jók, így talán nem sértő az Akhilleusz-hasonlat: az Orbán-rendszer nehezen védhető sarokpontja a korrupció. Az idei október 23-ra ez a tematika képes egy soha nem látott ellenzéki és civil megmozdulást tető alá hozni. Mindeközben az emberek 79 százaléka támogatja, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A Fidesz–KDNP elsöprő 2010-es kétharmados győzelmét és a második Orbánkormány néhány napig-hónapig tartó erős legitimitását az eredményezte, hogy szembehelyezkedett Gyurcsány Ferenc szocialista–liberális kormányának működésével, és jobbat ígért nála. A társadalom kifejezte, nem szereti a hazugságot, a költségvetési számok manipulálását, még kevésbé a rendőrattakot. Büntetésül a globális válságot is a korábbi kormányok nyakába varrta, és nemet mondott volna a tízforintos vizitdíjra is. A Fidesz retorikáját komolyan véve elhitték az emberek, hogy a rendszer jelképe Zuschlag János, és hogy a szocialisták lopnak. Orbán Viktor szerint pedig, amikor csak tehetik, rárontanak a nemzetükre. Ha lenne erős alternatíva (aminek a létrejöttét tűzzel-vassal akadályozza a Fidesz), akkor már régen Orbán lenne az új Gyurcsány, akit kétharmados furkósbottal kerget ki az ország a parlamentből – írja a Vasárnapi Hírek. De egyelőre nincs ilyen „Harmadik Erő”. Vannak viszont a kormány által feltett kérdések (nemzeti konzultációk) a kormány által mondott válaszokkal (propaganda), és ezt az egészet a korábbi kommunistagyűlölet mellett a migránshiszti és a Sorossal szembeni összeesküvés-elmélet tartja egyben. Az egyedüli veszély a rendszerre az, ha a közbeszédet nem Orbán tematizálja. Kívülről ilyen veszély az unió – aminek önszántukból vagyunk tagjai, elfogadva az uniós jogot például –, amikor keresi a kormányon a közpénzt. Belülről ilyen a korrupciós ügyek felfedése, az Európai Ügyészséghez csatlakozást szorgalmazó, százezres nagyságrendnél járó aláírásgyűjtés. Ez már csak azért is lehet ilyen sikeres, mert a Publicus Intézet friss, lapunk számára készített felmérése szerint az emberek 79, és még a Fidesz-szavazók 62 százaléka is egyetért azzal, hogy szükséges az Európai Ügyészséghez csatlakozás.

Hatalom kontroll nélkül

Hadházy Ákos volt LMP-s, ma független parlamenti képviselő kezdeményezte az október 23-i Bem téri tüntetést, ahol ellenzéki pártok és civilek is megszólalnak. „Mint minden forradalom, az október 23-i is a korrupt és teljes kontrollját vesztett hatalom elleni fellépésről szól. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kikényszerítése, az aláírásgyűjtés is annak a felismerése, hogy ezt a féktelen korrupciót a teljes kontroll nélküli hatalomgyakorlás okozza” – mondta a VH-nak a képviselő. „Örülök, hogy a pártok és a civilek is látják, milyen súlyos a helyzet, és lehetőség van az együttműködésre akkor is, ha sok mindenben nem értünk egyet.” A tapasztalat szerint azok, akik hajlandóak foglalkozni a politikával, egyetértenek a kezdeményezéssel. A kormánysajtó ugyanakkor alig ejt szót róla, a szervezők szerint ezért fontos a civilek támogatása. „Van ennek az aláírásgyűjtésnek egy szimbolikus mondanivalója is, éspedig az, hogy minél többen kifejezzük, nem mi vagyunk a korruptak, hanem a magyar kormány. Egyébként az a fideszes is nyugodtan aláírhatná, aki meg van győződve arról, hogy a rendszerszintű lopásokról szóló hírek nem igazak. Ha így van, nincs mitől félnie a kormánynak az uniós ügyészség miatt. Mert jelenleg, ezt állítom, a magyar ügyészség lehet a magyar állam egyik legkorruptabb szervezete.” Hadházy Ákos a személyére irányuló lejárató hadjáratot látva úgy érzi, jó úton jár. Szerinte fáj az igazság a kormánynak, és különösen azért fáj, mert az unió is megelégelte a pénzek kontroll nélküli ellopását, és minden jel szerint komoly pénzeket függesztenek fel. „Ez fáj a kormánynak igazán, hogy a külső mellett a belső nyomást is a kormányra szeretném helyezni” – mondja.

Világosság kormány módra

A mostani együtt mozdulásának van előzménye, éspedig a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyet vizsgáló ellenzéki árnyék-vizsgálóbizottság év eleji működése. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szervezett csalási mechanizmust feltáró, és 13 milliárd forint visszafizetését javasló jelentése alapján Hadházy Ákos (akkori LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Szilágyi György (Jobbik) indította az akciót. A képviselőkhöz szinte az összes ellenzéki párt csatlakozott, hogy a csalásgyanús tenderek helyszínein és fővárosi üléseken járuljanak hozzá a nyilvánosság számára erős félhomályban tartott iratok nyilvánosságához. A Polt-féle főügyészséghez, majd a Nemzeti Nyomozóirodához került ügy a maga álmos tempójában csordogál a mai napig. „Az Európai Ügyészség nemcsak egy uniós intézmény vagy közös európai érdek, hanem a velejéig korrupt Orbán-rendszer legnagyobb ellensége. Nem véletlenül nem hajlandók csatlakozni hozzá” – mondja kérdésünkre Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki az MSZP szónoka lesz az október 23-i rendezvényen. Szerinte a kormány számára a korrupció nem kivétel, hanem főszabály. Úgy intézik az ügyeket, közte a magyar és uniós közpénzek elosztását is, hogy azok kizárólag a rendszer fennmaradását szolgálják, és nem a magyarok érdekeit. „Az Európai Ügyészséghez csatlakozással nemcsak szembesülhetnének az emberek azzal, hogy egy politikai párt néhány oligarchája és családtagjaik szétlopják az országot a fejük fölött, nemcsak a kesergés és a szomorúság következhetne belőle, hogy mégis, milyen országban élünk, hanem valódi megoldási lehetőséget adna. Az úgymond független, valójában egy volt Fidesz-képviselőjelöltnek, Orbán Viktor barátjának a kezében lévő ügyészi szervezet elkezdhetne dolgozni. Egyelőre szemlátomást azt garantálja, hogy semminek ne legyen következménye, így a korrupció megállíthatatlan” – vázolja a szocialista politikus. A kormány szuverenitásféltési aggályáról a politikus elmondta: mélypont, amikor politikai vezetők a saját országukról egyes szám első személyben kezdenek beszélni. „Láttunk már ilyet, a 20. században egymást váltogató embertelen rendszereknél. Orbán Viktor és a Fidesz is magát és a kormányát azonosítja a magyar emberekkel és érdekekkel. A szuverenitásjáték is idetartozik: az ő döntésükbe senki bele ne szólhasson, még a magyar nép se” – figyelmeztet a politikus. Szerinte sokan nem tudják, mert a kormány erről mélyen hallgat, hogy az Európai Ügyészség nem idegen légiós, vagy ha úgy tetszik, „migráncsügyészek” magyar szuverenitáson átgázoló nyomozgatását jelenti. Van egy európai főügyész és húsz vezető ügyész, és ezen túlmenően minden tagállam saját ügyészsége végzi a feladatot. Az Európai Ügyészség bevezetésével kizárólag az a „jogköre” csorbulna Polt Péternek, hogy politikai alapon, valódi bűncselekményekre irányuló lépéseket leállítson. Az uniós pénzek felhasználását ellenőrző szervezetnek ugyanis nem érdeke, hogy akár egyetlen eurócent ellopását is szőnyeg alá söpörjön. Európa-szerte, de Magyarországon különösen a politikai élet megtisztulásának eszköze tud lenni az új Európai Ügyészség, és kormányoktól függetlenül minden adófizető érdeke, hogy jól működjön – fogalmaz a politikus. Az MSZP – mint hozzátette – nemcsak csatlakozott az aláíráshoz, de szervezi is. Megnyitotta minden irodáját, a honlapján elérhetővé tette az aláírásgyűjtési helyszíneket és időpontokat.

Frontpolitikus-mentesen

Lukácsi Katalin kereszténydemokrata politikus, blogger és aktivista úgy látja: az október 23-i korrupcióellenes tüntetés pártokon felül álló rendezvény, ami még a fideszeseket is meg tudja szólítani. „Közügy, hogy korrupciómentes legyen az ország, és a mindenkori kormány tisztán költse el azokat a pénzeket, amelyeket a jövő generációért kapunk az uniótól. Ezért én nem hiányolom a rendezvényről a frontpolitikusokat. Talán üzenetértéke is van, hogy megújulásra van szükség az ellenzék soraiban. Ez a cselekvés lendületet adhat az ellenzéki építkezésnek a pártokon belül, de azokon kívül is. Sokat beszélünk arról, hogy a civilek és a pártok egymás ellen vagy egymás mellett szerveződjenek-e, ezen a programon ez is egybeér. A rendezvény ugyanis nemcsak a pártokat köti össze, hanem a civil szereplőket is” – mondja a volt KDNP-s politikus. Az aktivista szerint a rendezvényt szervező Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) nem konkrét ügyekkel, hanem a változás lehetőségével szólítja meg a lakosságot. „Az emberek fásultak, azt hiszik, tehetetlenek, mert a politikusok korruptak, és azok is maradnak. Most végre felcsillant a remény, hogy van egy hiteles szervezet, európai fórum, amellyel hatásosan lehet tenni a közpénzek ellopása ellen. Éspedig úgy, hogy végre nem egy Fideszhez húzó volt politikustól függne a korrupció elleni küzdelem, hanem egy valóban független intézménytől” – fejti ki Lukácsi Katalin. Szerinte az aláírásgyűjtés sikere azt igazolja, sokaknak jelent reményt a kezdeményezés. Önmagában egy tüntetés persze még nem változtat semmin, de biztató jel. „Ezen az úton kell továbbhaladni, hogy pozitív fejlemény következzen be a közéletünkben.” Horváth András volt NAV-munkatárs, a KELLESZ (Korrupcióellenes Szövetség) mint szervező képviseletében lapunknak elmondta: a Jobbik egyelőre nem válaszolt megkeresésükre, és lapzártánkig az LMP jelenléte is kérdéses volt. Gulyás Gergely miniszteré kevésbé, az ország számára fontos ügy érdekében őt is meghívta a szövetség..
2018.10.20 16:00
Frissítve: 2018.10.20 16:00