„Az LMP-ben nem egy ember szokta kitalálni a választ”

Publikálás dátuma
2018.10.10 10:00

Fotó: /
A jelenlegi magyar külpolitika nem együttműködésre, hanem konfliktusokra törekszik. A szövetség a Jobbikkal pedig még nem eldöntött kérdés – mondja Kendernay János, az LMP elnökségi tagja.
– Ön nem lép ki az LMP-ből? – Nem gondoltam erre. Közel négy éve vagyok párttag. Nem hiszem, hogy a saját hibáinkból is eredő konfliktusok legjobb megoldása a kilépés. Az LMP hamarosan 10 éves lesz, egy egészséges érlelődési időszakban vagyunk. A viszálykodást persze el lehetett volna kerülni. A pártban építkezés zajlik, szeretnénk hangsúlyosabbá tenni az ökopolitikát. A médiában szinte csak az LMP celebjei szerepelnek. Az LMP nem a celebekről szól.

– Egy sikeres hazai és nemzetközi diplomata karriert hagyott ott a bizonytalan jövőért. Nem bánta meg? – 28 évet töltöttem diplomáciai szolgálatban Magyarországon, illetve az Európai Unióban. Szerencsém volt olyan munkát végezni, aminek Magyarország a közvetlen haszonélvezője lehetett.

– A magyar-EU csatlakozási tárgyalásokra gondol?
– Részt vettem az egész folyamatban. Bel- és igazságügyekkel foglalkoztam, többek között a migráció, a menekültügy, a terrorizmus elleni harc, a vízumpolitika és a biztonságunk kérdéseivel. A magyar külügy kötelékéből azért távoztam, mert nem kívántam részese lenni a már évek óta rossz irányba tartó politikának. A tudásommal egy olyan közösséget szeretnék segíteni, amellyel tudok azonosulni. Az LMP ilyen.

– Régóta európai politikával foglalkozik. Az ön ötlete volt, hogy a 7. cikk szerinti eljárás elindításáról szóló európai parlamenti határozat szavazásában ne vegyen részt az LMP EP-képviselője?
– Nálunk nem egy ember szokta kitalálni a választ a felmerülő kérdésekre. Egy rendkívül kiegyensúlyozott állásfoglalást fogadtunk el a jelentésről. Nem találkoztam olyan párttársammal, aki megkérdőjelezte volna a tartalmát. Van benne néhány megállapítás, ami nem felel meg teljesen a valóságnak, de ezek marginális ügyek. A 7. cikkelyes eljárást ugyanakkor nem tartom jó megoldásnak az EU-ban tapasztalható demokráciadeficit feltárására és felszámolására. Először egy minden tagállamra kiterjedő, általános jogállamisági állapotfelmérést kellene végezni, és csak ezután foglalkozni a legproblémásabb országokkal.

– Az LMP állásfoglalását nem vették jó néven az európai Zöldek. Az LMP-nek is meggyűlt a baja a pártcsaládjával?
– Az Európai Zöld Párt széles, színes politikai család, mint azok a társadalmak, amelyeket képvisel. Éppen ezért sem biztos, hogy a tagpártoknak mindenben egyet kell érteniük.

– A Zöldeknek az sem tetszik, hogy az LMP a Jobbikkal kokettál.
– Kokettálásról nem beszélhetünk. Az áprilisi választások óta az ellenzéki pártok önvizsgálatot tartanak, hogyan lehetnének sikeresebbek a NER rombolásának a megállításában. Az LMP-ben is több elképzelés van arról, hogy a párt milyen együttműködést alakítson ki parlamenti vagy parlamenten kívüli erőkkel. A Jobbik is ezek közé tartozik. A viták még nem zárultak le. Megjegyzem, a jelenlegi kormányzó erők messze a Jobbiknak a jobbszélén helyezkednek el.

– Az LMP-ben most épp azokat büntetik, akik korábban ellenzéki összefogást hirdettek. Nincs ebben ellentmondás?
– Felkészülésünk nem volt megfelelő az április választásokra. Stratégiai viták és döntések maradtak el. Még mindig ennek az örökségét cipeljük. Május végén felállt az új elnökség, lassan talán eljutunk odáig, hogy az LMP képes lesz újra meghatározni önmagát. Legfontosabb, hogy bemutassuk, az ökopolitika nem csak környezetvédelem, hanem igenis képes válaszokat kínálni aktuális társadalmi problémákra.

– Önkormányzati, majd EP-választások jönnek. Gondolkodik azon, hogy jelölteti magát?
– Nagyon szívesen lettem volna az LMP frakció tagja az országgyűlési választások után. Sokan támogattak a párton belül, de már akkor is inkább EP-képviselőjelöltnek tekintettek. A tagság dönti el, hol tudnák a legjobban hasznosítani a tudásomat és a tapasztalataimat.

– Van már elképzelése, ha EP-képviselő lehetne, milyen ügyeket támogatna?
– Minden olyan ügyet szorgalmaznék, ami a közép-európai régió keretein belül jelent megoldást a magyar állampolgárok napi gondjaira. Ezek közül most csak egyet emelnék ki: a munkaerő elszívásának a problémáját. Aki otthon marad, tisztességesen meg tudjon élni, hasonlóan a nyugati életminőséghez. A centrum és a periféria közötti feszültség könnyen felrobbanthatja az Európai Uniót, ha ezen nem sikerül sürgősen változtatnunk.

– Magyarország az elmúlt 14 évben irdatlan mennyiségű pénzt kapott az EU-tól, mégsem sikerült elérni ezt a célt.
– A csatlakozás előtt két példa állt előttünk: Írországé, ahol nagyon jól fel tudták használni az uniós forrásokat. És Görögországé, ahol a korrupció miatt lényegében eltűntek a pénzek. Mindenki attól félt, csak nehogy a görögök sorsára jussunk. Az EU alapok sajnos nem a versenyképességünket és a felzárkózásunkat segítették. Ha így történt volna, akkor a magyar fiatalok nem szeretnék tömegesen elhagyni a hazájukat.

– Ha már a haza elhagyásáról beszélünk, nem kerülhetjük meg a migráció problémáját. Önnek, mint a kérdés szakértőjének, van receptje a megoldásra?
– A témát rengeteg álhír és manipuláció övezi. Nem hiszem, hogy ezeket egyik napról a másikra leleplezhetjük, de el kellene kezdeni beszélni az igazságról, a tényekről.
– Mi az igazság? – Az igazság az, hogy a korábbi szocialista és a jelenlegi Fidesz kormány ténykedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság berobbant Magyarországra. Ennek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a két kormány valóban meg akart volna felelni annak a kötelezettségének, hogy megvédi a külső határokat.

– Ezt hogy érti?
– Az 1998-2002 közötti első Fidesz kormány elfogadott egy határrendészeti stratégiát, amelynek a kialakításában kiemelt szerepem volt. Gyorsan eljutottunk odáig, hogy Magyarország gond nélkül csatlakozhatott a Schengeni övezethez. A problémák akkor kezdődtek, amikor a szocialisták megszüntették a határőrséget, és beolvasztották a rendőrségbe. Ezzel lényegében eltűnt a határrendészet, a határőrség. Leépült a szakmai képzés, az eszközök amortizálódtak, az ország olyan állapotba került, hogy nem tudta megfelelően garantálni határainak az ellenőrzését. Amikor kirobbant a migrációs válság, kiderült, hogy óriási a tragédia. Ha ránézett a térképre, láthatta, hogy a Közel-Kelet és az EU között sehol nem volt megfelelő határőrizet. Sem Görögországban, sem a következő határszakaszon, Magyarországon.

– Azt állítja, hogy a többszázezres menekülő tömeget meg tudta volna állítani a jól felkészült, képzett magyar határőrség? – Nem, a fordítottját állítom. Ha van egy ismert, jól működő határellenőrzési rendszer, akkor az emberek el sem indulnak. És azt is állítom, hogy ha elindul több százezer ember, akkor azt nem fogja megállítani se kerítés, se fal. Azért is hibáztatom a jelenlegi kormányt, mert nem kíván hozzájárulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyekkel meg lehet szüntetni a migráció kiváltó okait.

– A kormány támogatja az afrikai országok fejlesztési programjait, és a visegrádi országok 35 millió eurót adtak Olaszországnak a a líbiai határ védelmére. – A kormány általános magatartását bírálom. Nem lehet globális kihívásokkal szemben hatékonyan fellépni úgy, ahogy azt a magyar kormány teszi. A jelenlegi magyar külpolitika nem az együttműködésre, hanem a konfliktusra helyezi a hangsúlyt. 28 tagállam nehezen tud közös álláspontot kialakítani, de minden egyes közös megoldás csak jobb lehet annál, mint ha nincs ilyen. Magyarország eddig alapvetően abban volt érdekelt, hogy általában ne legyen. 

DIPLOMATA KARRIER

Kendernay János az LMP elnökségi tagja, 2018 nyaráig az Európai Külügyi Szolgálatban, előtte a magyar Külügyminisztériumban dolgozott. Több évet töltött külszolgálatban.

2018.10.10 10:00
Frissítve: 2018.10.10 10:00

Havazással és mínuszokkal jön a lehűlés

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:37
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4 fok között alakul, erős szél is lehet.
Északnyugati áramlással váltakozó nedvességtartalmú, egyre hidegebb levegő érkezik térségünkbe. Kedden magassági hidegörvény is helyeződik fölénk, és a záporos csapadék egyre nagyobb eséllyel hónak ígérkezik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedd hajnalban északnyugaton, nyugaton, később a középső, délután a keleti tájakon is erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható csapadék: hó, havas eső, eső egyaránt eshet. Többfelé megélénkül, a Dunántúl északi részén meg is erősödhet a nyugatias szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +1 és -4 fok között alakul, de északkeleten ennél kissé hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között várható, északkeleten lesz a hűvösebb. 
Szerdán napközben szakadozik a felhőzet, erősen és közepesen felhős időszakok lesznek. Szórványosan valószínű zápor, hózápor, hajnalban délnyugaton ónos eső is lehet. Az északnyugati szél néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul.
Csütörtökön gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem valószínű, a változó irányú szél pedig mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +4 fok között várható. 
Pénteken megnövekszik a fátyolfelhőzet, amely estére a Dunántúlon meg is vastagodhat. Nyugaton, délnyugaton hószállingózás is lehet, és a keleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. 
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, elsősorban az ország északi felén várható havazás, és helyenként havas eső, ónos eső is lehet. Az északi, északkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul. 
Vasárnap északkeleten napközben havazás, estefelé északnyugaton eső valószínű, átmenetileg pedig havas eső, ónos eső is lehet. Megélénkülhet a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, északkeleten lesz hidegebb. 
2018.12.10 15:37

Magyarország egy korrupcióellenes sikertörténet - ha valakinek már elhalt a memóriáért felelős agyterülete

Publikálás dátuma
2018.12.10 14:47

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Valószínűleg a hatóságok azért nem látnak sehol korrupciós ügyeket, mert már kiszorították őket e hazából.
A korrupcióellenes világnap alkalmából éves beszámolót prezentáltak a 2011 óta létező, korrupcióellenes állami összefogás közintézményei a Parlament Gobelin termében. A behódoló törzsfőket fogadó Árpád vezért ábrázoló, óriás falikárpit alatt a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria vezetői foglaltak helyet.  Kérdezni tőlük nem lehetett, a biztonság kedviért egy decens piros kordon és egy csapat sajtós választotta el a beszélgetőket az újságíróktól. Az antikorrupciós küzdelem állami élharcosai által elmondottak röviden így summázhatók: mindenki minden elképzelhető intézkedést megtett a korrupció visszaszorítása érdekében. A szorgalomnak pedig kézzelfogható eredményei is vannak: például Domokos László, az Állami Számvevőszék volt vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus bővülése a korrupció apadásának csalhatatlan jele. 

E-learninggel és informatikával a korrupció ellen

„Egyértelművé volt számunkra, hogy nemcsak az intézményen belüli korrupcióról kell számot adni, hanem az egész ország terültén kell odafigyelni a korrupció megelőzésére” – vágott bele a témába Pintér Sándor belügyminiszter. Hogy mi volt a korrupció ellenes harc legsürgetőbb feladata? Igen, kitalálták az olvasók: az oktatás. „Az oktatás az alap, hogy a felnövő új generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Ebből a szempontból elsőként az Közszolgálati Egyetemen néztük át, hogy mi a teendő” – mondta Pintér nem ejtve szót arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az egyetem EU-s közbeszerzéseivel kapcsolatban. „Az oktatás mellett az önkormányzati világ volt az a terület, ahol meg kellett vizsgálni, hogyan tudjuk kivonni a korrupció kísértése és esetleges vádjai alól.” A belügyminiszter szerint ezt úgy lehet megoldani, ha az ügyfél és az ügyintéző fizikailag távol kerül egymástól, azaz az E-ügyintézési rendszerrel. (De ugyanezt a logikát követte az E-útdíj bevezetése is, ahogy a korrupciós kockázatot hivatott csökkenti az önkormányzatoknál létrehozandó informatikai rendszer, amelyen keresztül az állam folyamatosan ellenőrizheti, hogy a település mire költ és mennyit.) „Ezek az előrelépések megkérdőjelezhetetlenek, mert nem személyekhez, hanem inputokhoz kötődnek” - summázta a helyzetet Pintér Sándor.  Pintér sikerjelentését Domokos László (ÁSZ) folytatta, aki a rendezvény előtt kiosztott sajtóanyagban talányosan úgy fogalmazott: „Magyarország már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” (Hivatalosan az ÁSZ az idén mintegy 300 ellenőrzést végzett és „értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat" - jelentsen az utóbbi szó bármit.) Domokos szerint a korrupció visszaszorításában komoly szerepet játszik a törvényhozás. Sajnos, az ÁSZ elnök nem hozott példákat, miként teszi ezt a T. Ház. Minden bizonnyal Domokos nem arra gondolt, amikor a dinnyekartellezők érdekében módosította a Parlament a versenytörvényt, vagy létrehozta a letelepedési kötvények rendszerét, illetve amikor a trafikosztó törvényt az egyik dohánygyár vezetőjének számítógépén írták.
„El szeretnénk jutni egy olyan, Nyugat Európában kikristályosodott gyakorlathoz, hogy önök újságírók is elhiggyék, hogy valós önellenőrzéseket végzünk” - mutatta meg a jövő útját Domokos László az piros kordon mögött ücsörgő újságíróknak. Hasonló hangvételben szólt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás-képzése valósult meg. Az OBH elnök a szemben lévő, Zrínyi Ilonát ábrázoló faliszőnyegre mutatva arra emlékeztette a médiamunkásokat, hogy a nagy várvédő annak idején azt mondta a férjének: semmi sem olyan fontos, mint a jó hírnév.

Magyarország Románia előtt jár a korrupcióellenes küzdelemben

Polt Péter főügyész helyett most Lajtár István főügyész-helyettes jött el, igaz, nagyjából ugyanazt mondta el, amit a főnöke a múlt heti igazságügyi bizottságban tartott évértékelőjén. Szerinte kiváló az együttműködés az határon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben az európai társszervekkel, különösen az uniós pénzek elcsalását vizsgáló OLAF-fal. Itt hangzott el a szeánsz egyetlen konkrét ügye, így Lajtár szóba hozta a négyes metrót, mondván: már öt gyanúsított van. Lajtár István kiemelte: az OLAF-jelzések alapján elrendelt intézkedések aránya 52,7 százalék, ami meghaladja nemcsak a tavalyi év átlagát, ám kiemelte, hogy Románia esetében is mindössze 33 százalékos ez százalék a mutató. Sajnos Lajtár István a számmágián kívül nem bocsátkozott részletekbe, így arról nem beszélt, hogy Romániában az OLAF jelzése nélkül is évek óta gyakorlatilag fürtökben gyűjtik be be és ítélik el a korrupción kapott politikusokat. Végül az esemény házigazdájaként bemutatott Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hatóság elnöke számokkal is igazolta, hogy a szigorú ellenőrzési tevékenység miatt folyamatosan tisztul ez a terület is, így egy résztvevős közbeszerzések aránya csökkent, a nem hirdetménnyel induló eljárások már csak a közbeszerzések értékének 5,17 százalékát tette ki, továbbá folyamatosan nőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Sajnos, az eredmények ismertetésénél az alábbi ügyekről nem esett szó:
  • Orbán Viktor miniszterelnök luxusrepülős útjai
  • Kósa Lajos különféle ügyei
  • Magyarország korrupciós helyezése, mely alapján az ország Bulgária után az EU legkorruptabb állama
  • paksi szerződések titkosítása
  • a miniszterelnök luxus repülőzései
  • a kormányzati kifizetőhellyé lett Vizes VB ügye
  • „közpénz jellegüket" az MNB alapítványoknál elvesztő adóforintok
  • az FBI körözési listáján szereplő Gaith Pharaon magyarországi üzleti tevékenysége
  • a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. (Tiborcz István korábbi érdekeltsége) viselt dolgai
2018.12.10 14:47
Frissítve: 2018.12.10 14:57