Több mint 25 milliárdból építhetnek sportcsarnokot Garancsiék Székesfehérváron

Publikálás dátuma
2018.10.09. 15:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Cser-Palkovics korábban azt mondta, az épület 18 hónap alatt készülhet el.
Több mint 25 milliárd forintból épülhet multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérváron, miután az önkormányzat meghívásos közbeszerzési eljáráson kiválasztotta a nyertes ajánlattévőt – írja az MTI. Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta. Az MTI érdeklődésére akkor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár szerződni tudnak a leendő kivitelezővel, a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a kormány meghozza a végleges döntést a finanszírozásról. Megjegyezte: mint minden építőipari beruházás, ez az építkezés is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban – amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először felmerült az ötlet – a város tervezte. A városvezető a döntést követően sem a nyertesről, sem a beruházás összköltségéről nem tudott nyilatkozni, mert a jogszabályoknak megfelelőn előbb ki kellett hirdetniük a közbeszerzési eljárás végeredményét. Az önkormányzat kommunikációs központja kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a nyertes ajánlattevő a Market Építő Zrt. lett, míg a nettó vállalkozói díj 25,75 milliárd forint. A Modern Városok Program keretében megépülő, közel 6000 fő befogadására alkalmas Alba Aréna építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. A Budai út mellé tervezett multifunkcionális csarnok építése kapcsán korábban megítélt félmilliárd forintnyi állami forrás a területvásárlási és tervezési költségeket fedezte 2016-ban. A város vállalta, hogy elkészíti a komplett építési engedélyezési tervdokumentációt, valamint a közmű- és útterveket is, az építkezés költségeit pedig az állam biztosítja.
Szerző
Frissítve: 2018.10.09. 15:21

Az állam fizet, a fideszes üzleti körök nyernek

Publikálás dátuma
2018.10.09. 13:56
A volt Malév-székház (középen) tőle balra a Sofitel kiugró ablakai
Fotó: Népszava
Különböző nagy értékű ingatlanok, kastélyok, lakóépületek, paloták állami tulajdonba vétele, majd a miniszterelnökhöz közelálló körök számára történő továbbadása 2010 óta általánossá vált. Tavaly december végén azután törvényesítették is ezt a helyzetet: elővásárlási jogot kapott az állam a világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok megvásárlására, amellyel előszeretettel él is.
A visszaélések elkerülése érdekében több szocialista képviselő határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek arról, hogy az Állami Számvevőszék soron kívüli vizsgálja meg a világörökségi helyszíneken levő ingatlanok állami megvételének körülményeit, különösen az árakat. A határozati javaslat egyik benyújtója, Bangóné Borbély Ildikó, a bizottság szocialista tagja lapunknak elmondta, hogy beadványukról az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden szavazott, és a többségben lévő kormánypárti képviselők elutasították annak tárgysorozatba vételét, vagyis tárgyalni sem kívánnak róla. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke arra hivatkozott, ha valaki bárhol visszaélést sejt, akkor forduljon a bűnüldöző szervekhez. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a világörökségi helyszíneken mintegy 80 147 darab ingatlant érint a magyar államnak elővásárlási joga. A miniszter a felhívás kormányhivatali kézhezvételét követő 8 napon belül – illetve a legutóbbi, a napokban hatályba lépő módosítás alapján 30 napon belül – dönt az elővásárlási jog gyakorlásáról. Ez alatt jó eséllyel nem végeznek vagyonértékelést, gyakorlatilag döntéselőkészítő dokumentumok teljes hiányában határoznak a közpénzek sorsáról. A szabályozási konstrukció alapjaiban is visszaélésre adhat okot azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására történő felhíváshoz elegendő egy, az eladó és a vevő közötti, jogi kötelezettséggel nem bíró szándéknyilatkozatot csatolni, amelyben bármilyen – a valós piaci értéknél akár lényegesen magasabb – árat meg lehet jelölni. Vagyis könnyen előállítható az eladó és a potenciális vevő közötti összejátszással olyan színlelt helyzet, amelyben az állammal a piaci áraknál drágábban vásároltatnak meg ingatlanokat – tette hozzá Bangóné. Külön érdekesség, hogy a szabályozás nem terjed ki azokra az esetekre, ha a törvény hatálya alá tartozó ingatlan egy cég tulajdonában van, és a társaság üzletrészét ruházzák át. Ebben az esetben tehát a világörökségi területen található ingatlanok tulajdonost cserélhetnek anélkül, hogy az állam érvényesíteni tudná a elővételi jogát. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy sajtóhírek szerint az elmúlt hónapokban így szerzett Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is több Andrássy úti palotát a cégeivel. Most pedig a volt MALÉV-székház tulajdonjogát szerezte meg a kormány az ATRIUM ESTATE Ingatlanforgalmazó Kft-től. Az adásvétel 9,2 millió eurós vételáron meg is valósult. Korábban Lázár János miniszterként még 8,2 millió euró vételár mellett tett nyilatkozatot az  ingatlan megszerzésére. Mindezzel egyrészt az a gond, hogy – a rendelkezésre álló információk alapján – a központi költségvetésből több milliárd forintot fizettek ki egy átláthatónak nem minősülő szervezetnek. Ugyanis az ATRIUM ESTATE Kft. – sajtóhírek szerint – közvetett módon 50 százalékban egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában áll, így nem minősül átlátható szervezetnek, emiatt részére közpénz jogszerűen semmilyen formában sem juttatható. Másrészt az elővásárlási jog érvényesítéséről szóló miniszteri nyilatkozatban szereplő 9,2 millió euró összegű vételár nem tűnik reálisnak. A társaság 2017. évi beszámolója szerint a befektetett tárgyi eszközök értéke (a volt MALÉV-székház) 2017. december 31-én – vagyis 10 nappal azt megelőzően, hogy az eladó elküldte a Miniszterelnökség részére az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívását – 675,8 millió forint volt, így az állam által fizetett kb. 2,9 milliárd forint „kissé” túlzónak tűnik. Egy másik ingatlanra is felhívta Bangóné Borbély Ildikó a figyelmet. A főváros VI. kerületében az Andrássy út 70. szám alatt lévő ingatlan két hete került a magyar állam tulajdonába 9 millió euró, vagyis több mint 2,9 milliárd forintos vételár ellenében. Különösen figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Stena Property (Hungary) Kft., mint eladó saját maga sem tartja ilyen értékesnek a tulajdonában álló ingatlant, hiszen az éves beszámolója szerint „Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke tavaly december 31-én 5,3 millió euró".  Az Állami Számvevőszék vizsgálatát önmagában megalapozza – fűzte hozzá Bangóné Borbély Ildikó –, hogy egy kormányhatározat 4 milliárd forintot csoportosított át az ingatlan megvásárlására, így jelen pillanatban a vételárat meghaladó több mint 1 milliárd forint sorsáról a közvélemény semmit sem tudhat.

Matolcsy: az alapkamat csökkentése 1600 milliárdos kamatmegtakarítást hozott

Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára, egyedül 2017-ben 610 milliárd forint volt a kamatmegtakarítás, az idén várhatóan további 800 milliárd forintot spórolhat meg ennek hatására a büdzsé - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. A parlamenti testület a Magyar Nemzeti Banknak a 2017. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját vitatta meg, az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 10 igen és 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság. A jegybank elnöke kérdésre válaszolva elmondta: a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállományt csökkenteni kellene, kedvező lenne, ha annak egy jelentősebb részét állampapírok vásárlására fordítaná a lakosság. Matolcsy György kiemelte: az államadósságban a devizaadósság most mintegy 18 százalékot tesz ki, "az lenne a kívánatos, ha ez az arány zéró, azaz 0 lenne." (MTI

Szerző

325,4 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.09. 08:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 325,47 forintról 325,40 forintra csökkent, a dolláré 283,45 forintról 282,98 forintra ment le, a svájci franké pedig 285,61-ről 285,10 forintra csökkent.
Szerző