Tarlós István kihívóját keresi az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.10.10 06:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Sokáig gondolkodott Tarlós István, újra induljon-e a főpolgármesterségért, de így is lépéselőnyben van az ellenzékkel szemben. Az MSZP és a Párbeszéd szeretne előválasztást a jövő évi önkormányzati voksolás előtt, de az ellenzék többi része elutasítja az ötletet, vagy még gondolkodik.
Hosszú egyeztetés és „rábeszélés” után Tarlós István kedden várhatóan hivatalosan is bejelenti Orbán Viktor miniszterelnök társaságában, hogy újra elfogadja a Fidesz jelölését Budapest főpolgármesteri posztjára. Bár sokáig hezitált a főpolgármester, aki lapunknak még augusztus elején is azt mondta, hogy újabb ötéves ciklust valószínűleg nem vállal, a kormánypárt megint lépéselőnybe került az ellenzékkel szemben. Az MSZP és a Párbeszéd ugyanis hiába dobta be az előválasztás ötletét, hogy megtalálja Tarlós esélyes kihívóját, az ellenzék többi része még gondolkodik vagy csípőből elutasította az ötletet. Nem először vetődik fel ez a terv, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke már 2006-ban is azt mondta: az előválasztás úgy kell az ellenzéknek, mint egy falat kenyér. 

Megkésett előválasztás

– Lassan már zárulnia kellene – mondta lapunknak Tordai Bence, a Párbeszéd frakció-vezetőhelyettese, miután a jövő őszi önkormányzati voksolás kapcsán, a tervezett előválasztásról kérdeztük. A Párbeszéd már április 8-a előtt is így próbálta megelőzni a tavaszi voksolás előtti ellenzéki káoszt, azonban ötletüket akkor nem tudták megvalósítani. Most Tordai több esélyt lát a procedúra összehozására. – Sok kerületben magától értetődő, hogy ki legyen a jelölt, viszont ahol van érdemi konkurálás, ott hasznos, ha ennek megvan a szabályozott kerete – vélekedett az ellenzéki politikus. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szintén úgy véli: nem titkos háttéralkukkal, hanem a nyilvánosság előtt, a fővárosiak részvételével megtartott előválasztással lehet eldönteni, hogy ki legyen a fideszes főpolgármester-jelölt ellenzéki kihívója. Az MSZP és a Párbeszéd tehát újra elővették az előválasztás ötletét, olyannyira, hogy Molnár tervei szerint a karácsonyi előkészületek előtt megtalálják a közös jelöltet. Az előválasztás lebonyolítása formailag egyébként hasonló lenne az április voksoláshoz. Budapest mind a 23 kerületében jelölnének ki szavazóköröket, az MSZP fővárosi elnöke szerint legalább 30 helyen adhatnánk le voksaikat az érdeklődök. 
Az ellenzék többi része azonban továbbra sem rajong az ötletért. – Nincs arról elnökségi döntésünk, hogy támogatjuk az előválasztást. Ugyanakkor az önkormányzati választás logikája miatt mindenképpen közös jelölt kell. Látjuk ugyanis, hogy Budapesten a baloldalnak van győzelmi esélye, ezt pedig nem szabad elszalasztanunk. Nyitottak vagyunk az előválasztásra, de tárgyalások útján is kiderülhet, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelölt – válaszolta kérdésünkre Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció szóvivője. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára ennél egyértelműbben fogalmazott. – Előválasztást azonos pártcsaládba tartozó pártok között szokás tartani. Mi nem vagyunk egy pártcsaládban a baloldallal, így a felvetés értelmezhetetlen – legalábbis az LMP álláspontja szerint. Arra a kérdésünkre, hogy ki lesz az LMP főpolgármester-jelölte, Kanász-Nagy azt mondta: október 20-án a párt kongresszusa dönt az önkormányzati szövetségi politika kereteiről, minden személyi kérdés csak ezután következik. A Momentum lapunknak küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy az EP-választásokig nyugodtan kampányolhat több főpolgármester-jelölt. Ott ugyanis az ellenzéki párt szerint az a fontos, hogy minél többen elmenjenek. Utána kell minden pártnak eldöntenie az eredmények függvényében, hogy ki legyen a fideszes jelölt kihívója. – Ősszel kell együttműködni, nem tavasszal – ezért korai és indokolatlan lenne télen megállapodni. Előválasztásnak álcázott adatbázisépítésben pedig nem kívánunk részt venni – hangsúlyozta a Momentum. – Többféle előválasztás létezik, lehet párton belüli és közötti is. Bízom benne, hogy az LMP csatlakozik hozzá, vagy legalábbis legitimnek ismeri el a végeredményét – reménykedett Molnár Zsolt. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselői csoportjának vezetője lapunknak leszögezte: szívesen megméretettné magát és megmutatná a programját, ha a pártja támogatja. Horváth azon nem lepődött meg, hogy az LMP elutasítja az előválasztást, a Momentumban azonban bízik, hiszen közlése szerint a parlamenten kívüli ellenzéki párt részt vett az ötlet egyeztetésén.

Jó ötlet, de nem reális

Ugyanazok a problémák gátolják az előválasztást most is, mint 2018 előtt: az ötlet megosztja az ellenzéket – vélekedett lapunknak Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője szerint az LMP érve, miszerint azonos pártcsaládon belül szoktak előválasztást rendezni, releváns gondolat. – Látszik, hogy az LMP az öko-balpártiságát kezdi feladni, és elindult a jobboldal irányába. Az MSZP és a Párbeszéd szempontjából logikus lenne az előválasztás, amellyel „letakarítják” a pályát. Így a Fidesszel egy az egyben tudnának versenyezni, nagyobb eséllyel, mintha megoszlik az ellenzéki szavazótábor – mondta a szakértő.

Frissítve: 2018.10.10 06:00

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.