Tarlós István kihívóját keresi az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.10.10. 06:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Sokáig gondolkodott Tarlós István, újra induljon-e a főpolgármesterségért, de így is lépéselőnyben van az ellenzékkel szemben. Az MSZP és a Párbeszéd szeretne előválasztást a jövő évi önkormányzati voksolás előtt, de az ellenzék többi része elutasítja az ötletet, vagy még gondolkodik.
Hosszú egyeztetés és „rábeszélés” után Tarlós István kedden várhatóan hivatalosan is bejelenti Orbán Viktor miniszterelnök társaságában, hogy újra elfogadja a Fidesz jelölését Budapest főpolgármesteri posztjára. Bár sokáig hezitált a főpolgármester, aki lapunknak még augusztus elején is azt mondta, hogy újabb ötéves ciklust valószínűleg nem vállal, a kormánypárt megint lépéselőnybe került az ellenzékkel szemben. Az MSZP és a Párbeszéd ugyanis hiába dobta be az előválasztás ötletét, hogy megtalálja Tarlós esélyes kihívóját, az ellenzék többi része még gondolkodik vagy csípőből elutasította az ötletet. Nem először vetődik fel ez a terv, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke már 2006-ban is azt mondta: az előválasztás úgy kell az ellenzéknek, mint egy falat kenyér. 

Megkésett előválasztás

– Lassan már zárulnia kellene – mondta lapunknak Tordai Bence, a Párbeszéd frakció-vezetőhelyettese, miután a jövő őszi önkormányzati voksolás kapcsán, a tervezett előválasztásról kérdeztük. A Párbeszéd már április 8-a előtt is így próbálta megelőzni a tavaszi voksolás előtti ellenzéki káoszt, azonban ötletüket akkor nem tudták megvalósítani. Most Tordai több esélyt lát a procedúra összehozására. – Sok kerületben magától értetődő, hogy ki legyen a jelölt, viszont ahol van érdemi konkurálás, ott hasznos, ha ennek megvan a szabályozott kerete – vélekedett az ellenzéki politikus. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szintén úgy véli: nem titkos háttéralkukkal, hanem a nyilvánosság előtt, a fővárosiak részvételével megtartott előválasztással lehet eldönteni, hogy ki legyen a fideszes főpolgármester-jelölt ellenzéki kihívója. Az MSZP és a Párbeszéd tehát újra elővették az előválasztás ötletét, olyannyira, hogy Molnár tervei szerint a karácsonyi előkészületek előtt megtalálják a közös jelöltet. Az előválasztás lebonyolítása formailag egyébként hasonló lenne az április voksoláshoz. Budapest mind a 23 kerületében jelölnének ki szavazóköröket, az MSZP fővárosi elnöke szerint legalább 30 helyen adhatnánk le voksaikat az érdeklődök. 
Az ellenzék többi része azonban továbbra sem rajong az ötletért. – Nincs arról elnökségi döntésünk, hogy támogatjuk az előválasztást. Ugyanakkor az önkormányzati választás logikája miatt mindenképpen közös jelölt kell. Látjuk ugyanis, hogy Budapesten a baloldalnak van győzelmi esélye, ezt pedig nem szabad elszalasztanunk. Nyitottak vagyunk az előválasztásra, de tárgyalások útján is kiderülhet, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelölt – válaszolta kérdésünkre Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció szóvivője. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára ennél egyértelműbben fogalmazott. – Előválasztást azonos pártcsaládba tartozó pártok között szokás tartani. Mi nem vagyunk egy pártcsaládban a baloldallal, így a felvetés értelmezhetetlen – legalábbis az LMP álláspontja szerint. Arra a kérdésünkre, hogy ki lesz az LMP főpolgármester-jelölte, Kanász-Nagy azt mondta: október 20-án a párt kongresszusa dönt az önkormányzati szövetségi politika kereteiről, minden személyi kérdés csak ezután következik. A Momentum lapunknak küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy az EP-választásokig nyugodtan kampányolhat több főpolgármester-jelölt. Ott ugyanis az ellenzéki párt szerint az a fontos, hogy minél többen elmenjenek. Utána kell minden pártnak eldöntenie az eredmények függvényében, hogy ki legyen a fideszes jelölt kihívója. – Ősszel kell együttműködni, nem tavasszal – ezért korai és indokolatlan lenne télen megállapodni. Előválasztásnak álcázott adatbázisépítésben pedig nem kívánunk részt venni – hangsúlyozta a Momentum. – Többféle előválasztás létezik, lehet párton belüli és közötti is. Bízom benne, hogy az LMP csatlakozik hozzá, vagy legalábbis legitimnek ismeri el a végeredményét – reménykedett Molnár Zsolt. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselői csoportjának vezetője lapunknak leszögezte: szívesen megméretettné magát és megmutatná a programját, ha a pártja támogatja. Horváth azon nem lepődött meg, hogy az LMP elutasítja az előválasztást, a Momentumban azonban bízik, hiszen közlése szerint a parlamenten kívüli ellenzéki párt részt vett az ötlet egyeztetésén.

Jó ötlet, de nem reális

Ugyanazok a problémák gátolják az előválasztást most is, mint 2018 előtt: az ötlet megosztja az ellenzéket – vélekedett lapunknak Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője szerint az LMP érve, miszerint azonos pártcsaládon belül szoktak előválasztást rendezni, releváns gondolat. – Látszik, hogy az LMP az öko-balpártiságát kezdi feladni, és elindult a jobboldal irányába. Az MSZP és a Párbeszéd szempontjából logikus lenne az előválasztás, amellyel „letakarítják” a pályát. Így a Fidesszel egy az egyben tudnának versenyezni, nagyobb eséllyel, mintha megoszlik az ellenzéki szavazótábor – mondta a szakértő.

Szerző

Tüntettek a Corvinus Egyetemért

Publikálás dátuma
2018.10.09. 20:58

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A többség számára fizetős elitegyetemet faragnának az egykori Közgázból, sőt, utána az egész magyar felsőoktatás ezt a modellt követheti.
Fáklyás felvonulással tiltakoztak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tervezett átalakításával járó állami férőhelyek megszüntetése ellen kedd este a fővárosban. A „Nem adjuk a jövőnket!” címet viselő megmozdulást az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet más a jövő hirdette meg, szerintük ugyanis az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek megszüntetésével a kormány a továbbtanulás lehetőségét veszi el a jövő generációjától. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a demonstrációra reagálva közleményben jelezte: az állami helyek nem vesznek el, csak átalakulnak. Miután a BCE-t jövőre egy állami alapítású közhasznú alapítvány fogja fenntartani a minisztérium helyett, 2020-ban már nem hirdet állami férőhelyeket az intézmény. Egy új, ingyenes képzési forma – a Corvinus-ösztöndíj – bevezetésével azonban biztosítanak majd a jelenlegi államilag finanszírozott helyekével megegyező számú, több ezer térítésmentes képzési helyet. Arról viszont a tárca nem tett említést, hogy a fizetős és ingyenes helyek aránya miként változik – nem véletlenül. Jelenleg mintegy 60 százalék az ösztöndíjas és 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya, ám a cél az, hogy lassan megforduljon ez az arány. Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja egy múlt heti dolgozói értekezleten közölte a Corvinus vezetésének terveit, melyek szerint 2030-ra szeretnék elérni, hogy a fizetős hallgatók aránya érje el a 60 százalékot, és azok legyenek kevesebben, akik ingyenesen tanulnak. Szakértők szerint ez a tandíjak emelkedésével, a hallgatói létszám csökkenésével járhat, különösen annak fényében, hogy a kormány nem állna meg a Corvinusnál: a napokban Palkovics László ismertette a további terveket, melyek szerint a „Corvinus-modellt” az egész felsőoktatásra kiterjesztenék. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyetemet egy közhasznú alapítvány működtetne. A hvg.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy kft. vagy egy zrt. működtesse az egyetemeket. A lényeg, hogy az intézményeknek saját működési szervezetük legyen, a közvetlen állami fenntartás megszűnjön. Mindez oda vezethet, hogy még a jelenleginél is nagyobb mértékben szabhatja meg a kormány, milyen képzések indulhatnak, az ő megítélésük szerint milyen végzettségű diplomásokra van szükség. Ha az állam fenntartó helyett megrendelőként van jelen, egyszerűbb kivitelezni, hogy csak azokért a képzésekért fizessen, amelyekről úgy gondolják, szükségesek. A kabinet által „feleslegesnek” gondolt szakok és tudományágak – például a bölcsészképzés – pedig még inkább háttérbe szorulhatnak.

Egyre kevesebb a diplomás

Az Eurostat friss adatai szerint az elmúlt években szinte csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében Európában. A 2015-ös 32,1 százalékról 30,2 százalékra apadt a diplomások aránya. Luxemburgban mértek még csökkenés, bár ott a diplomások aránya így is 50 százalék feletti. Minden más uniós országban viszont növekedett a diplomások száma.

Szerző

Nem adják a fideszesek a kórházi VIP-ellátásukat

Publikálás dátuma
2018.10.09. 19:38
A Honvéd Kórház bejárata
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Fidesz-KDNP képviselői megmentették politikai vezetőik kiváltságát. Míg az ellenzék arra tett kísérletet, hogy megszüntesse az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátását, addig a kormánypártok elutasították az erről szóló MSZP-s javaslatot a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén.
Jelenleg a kiemelt állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáján biztosítják. A kiemelt szolgáltatás a 2010 előtti kormányzati ciklusban megszűnt, az Orbán-kabinet 2011-ben döntött arról, hogy visszaállítja azt.  A parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén Korózs Lajos, a testület szocialista elnöke ismertette azt az indítványt, amellyel több ellenzéki képviselővel együtt javasolták: amíg a Honvédkórházban „hadiállapotok vannak”, illetve a lehetetlen körülmények miatt az ország nagy centrumaiban sorra állnak fel a sürgősségi osztályok vezetői, addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. Az indítvány furcsa vitát gerjesztett. Pesti Imre (Fidesz) azt firtatta, tudja-e az előterjesztő, mekkora a politikusok ellátására fordított összeg a Honvédkórház költségvetésében? (Ezt most sem tudtuk meg.) László Imre (DK), aki korábban hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka, az ott dolgozók szakmai felkészültségét dicsérte, mondván: nem ők tehetnek arról, hogy az ellátás nem zökkenőmentes. Molnár Ágnes (Fidesz) a jól bevált kommunikációs panelt húzta elő: kormánya fejlesztett, megállította az orvos- és nővér elvándorlást, míg a szocialista kormányok csak romboltak.  Megjegyezte: szerinte a politikusok VIP ellátását az ellátórendszer általános gondjaival összefüggésbe hozni, nem egyéb, mint demagógia. A szocialista kormányok szerinte egyre csak bővítették a jogosultak körét, és Korózs Lajos négy évnyi államtitkársága alatt nyilván maga is élvezte az állami vezetőknek járó kiemelt ellátást. ( A bizottság elnöke vissza is szólt, hogy ő ugyan soha nem vette azt igénybe).  Rig Lajos (Jobbik) szerint is ideje lenne ha a Honvédkórház dolgozóinak a leterheltségét csökkenteni a VIP-ellátás megszüntetésével. Különösen úgy, ha annyira egyensúlyban van az ellátás, mint azt Molnár Ágnes mondta. Javasolta, hogy a kormánypárti politikusok is például Tapolcán vegyék igénybe a sebészeti osztályt, ahol éppen a Fidesz szüntette meg a városi kórház aktív ellátóosztályait. Vagy ha tényleg olyan jó a humánerőforrás helyzet, ahogyan azt Molnár képviselő sugallta, akkor a politikusok nyugodtan mehetnek Ajkára is, ahonnan éppen a napokban távozik mind az öt intenzíves szakorvos, négy nővérrel együtt. Hozzátette: hinné is Molnár Ágnes szavait, ha nem az ország nyilvánossága előtt kellett volna fölmondania Zacher Gábornak a Honvédkórházban ahhoz, hogy osztálya megkapja a régóta kért, és munkájukhoz nélkülözhetetlen eszközöket.
Kovács Sándor (Fidesz) nem hitte,hogy egy olyan kórházban, ahol több ezer ember dolgozik valóban gondot jelenthet a politikusok VIP-ellátása. Ki is mondta: ami most történik a bizottságban az nem egyéb, mint az ellenzék sajtónak szóló propagandamutatvány. A jobbikos Lukács László úgy vélte: mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy a politikus a választókörzetében gyógyíttassa magát, de mint mondta: nem kéne képmutatónak lenni, hiszen a társadalom minden tagja, aki csak megbetegszik azonnal protekcióhoz, a kiemelt bánásmódhoz keresi az utat. Szerinte csak arról kellene vitatkozni hol húzzák meg a határt, milyen politikai megbízatáshoz járjon vagy sem ez az ellátás.   Végül a kormánypártok elvetették a szocialisták indítványát, vagyis marad a politikusok VIP ellátása. 

Kinek jár a VIP ellátás?

Kiemelt orvosi felügyeletre a kormány tagjai, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és igazgatói, az Országgyűlés elnöke, alelnökei és háznagya, az Országgyűlési Hivatala főigazgatója és igazgatói, a Kúria elnöke és helyettese, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság elnöke, főtitkára, tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, az autonóm államigazgatási szervek elnökei és helyettesei, a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, kormányhivatalok vezetői, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízottak és a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök jogosultak. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 09:01