Továbbra is 11 taggal működik az Országos Bírói Tanács (OBT), ugyanis nem választott egyetlen OBT-póttagot sem az erre a célra összehívott keddi bírói küldöttértekezlet. Így az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megszervezett póttagválasztás – amelyen nem volt jelen sem Handó Tünde OBH-elnök, sem pedig Darák Péter, a Kúria elnöke, aki jelenleg is az OBT törvény által delegált tagja – a küldöttek többsége szerint eredménytelenül zárult. Ráadásul a küldöttgyűlés többségi szavazással lemondásra szólította fel az OBT jelenlegi tagjait.
Információnk szerint a bekiabálásoktól, botrányoktól sem mentes ülés előre megírt forgatókönyv szerint zajlott. A küldöttértekezlet elektorainak többsége – őket a különböző bírósági szinteken választották meg – ugyanis bírósági igazgatási vezető, akiknek munkáltatói jogait Handó Tünde gyakorolja. Márpedig épp az OBH-elnök miatt csökkent le az OBT létszáma: az év elején választott tagok és póttagok többsége Handó informális nyomására mondott le. A nagy hatalmú OBH-elnöknek ugyanis nem tetszett, hogy az OBT valóban élni kíván törvényben rögzített ellenőrzési jogaival. Az OBT ugyanis egy 15 fős testület, amelynek a törvény szerint legfontosabb feladata a széles jogkörökkel bíró OBH-elnök ellenőrzése.
Az előző, 2012-18 közötti OBT gyakorlatilag nem élt a jogköreivel, de az idén január 30-án alakult, új összetételű tanács egyik első dolga volt, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A szakbizottság egyebek között arra jutott, hogy „az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg.” Ráadásul a bizottság munkáját az OBT kénytelen volt meghosszabbítani, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat.
Az OBT ülésein Handó tavasz óta nem vesz részt, nem tartja ugyanis legitimnek a testületet. Ez nem független attól, hogy a hatéves mandátumú, új összetételű tanácsban tavaly év végén Handó kritikusai kerültek többségbe. Így történhetett meg, ami a 2012-18 közötti OBT esetében elképzelhetetlen lett volna, hogy a bírói tanács ténylegesen is vizsgálta Handó vezetői gyakorlatát. Ám idén tavasszal több mint egy tucat tag, illetve póttag lemondott – nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó tehát a lemondások miatt tartja illegitimnek a testületet, Darák Péter viszont ezzel ellentétesen foglalt állást, és javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. Ám így is mindössze 11 tag, illetve egyetlen póttag maradt az OBT-ben, a a keddi küldöttértekezletet épp azért kellett megrendezni, hogy a törvényben előírt 15 fős létszám meglegyen. Ehhez összesen 13 póttagot kellett volna választani – a törvény szerint az OBT-nek 14 póttagja van –, akik közül négyen az OBT tagjaivá válhattak volna.
Már az előzetes hírek arról szóltak, hogy a küldöttgyűlés résztvevői, az OBT-tagokat megválasztó elektorok jórészt a Handónak lekötelezett bírák közül kerülnek ki. A hvg.hu szerint a küldöttek listán erősen túlreprezentáltak a különböző szintű igazgatási vezetők, akiknek kinevezése Handó jogkörébe tartozik. Az elektorok között van például a Debreceni Ítélőtábla elnöke és a pécsi, fővárosi, illetve a debreceni táblabíróság elnökhelyettese, továbbá a szombathelyi, győri, tatabányai, kaposvári, szekszárdi, veszprémi, egri, miskolci, debreceni, szegedi, kecskeméti, pécsi, debreceni törvényszék elnöke és több elnökhelyettes is.
A várakozások beigazolódtak: a küldöttértekezlet levezető elnöke, Kovács Ildikó, illetve a jelölőbizottság elnöke, Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke mindent megtett azért, hogy ne legyen sikeres a póttagválasztás. Mindez azzal kezdődött, hogy Balla ismertette a 13 póttagnak jelölt bíró személyét, akik között a gyulai, a miskolci, a debreceni, a győri és a komáromi törvényszék elnöke is szerepelt. Ám mielőtt a jelölőbizottság által megnevezettek nyilatkoztak volna – ahogy a törvény előírja –, hogy vállalják-e a jelöltséget, előbb azokról a jelöltekről szavaztak a küldöttek, akikre a küldöttgyűlésen javaslatot tettek. A jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az elektorok közül bárkit az OBT póttagjának jelöljenek, feltéve, ha megkapja az elektorok egyharmadának támogatását. Ám a fővárosi és a székesfehérvári bírák által javasolt személyek közül senki nem kapott egyharmados támogatást, így nem került a jelöltek listájára.
De az igazi meglepetés ezek után érte a küldötteket: a jelölőbizottság által megnevezett 13 bíró mindegyike úgy nyilatkozott, hogy nem vállalja az OBT póttagi jelöltséget. Vagyis nem maradt egyetlen jelölt sem, hiszen a küldöttértekezleten aspirálók közül senki nem kapott egyharmadot, a jelölőbizottság „hivatalos” jelöltjei pedig nem vállalták a jelöltséget. A szavazást annak ellenére lezárták, hogy a törvény azt írja elő: az új póttagokról addig kell szavazni, míg nem választják meg mind a 13 jelöltet. Pedig – elsősorban fővárosi és a székesfehérvári bírák – javaslatot tettek újabb póttagokra és azt is jelezték, hogy így nem tartják törvényesnek a küldöttértekezletet, Ennek ellenére Balla Lajos érvénytelenek nyilvánította a küldöttgyűlést és javaslatot tett arra, hogy a „bírói kar nevében” szólítsák fel lemondásra az OBT jelenlegi tagjait. Bár többen arra kérték Ballát, hogy jelölje meg azt a jogszabályi helyet, ami erre lehetőséget ad számára, ez nem történt meg, sőt, javaslatát szavazásra bocsátották.
Információnk szerint itt is eljárási hibát vétettek, méghozzá többet is. Egyetlen, nyílt szavazást tartottak ugyanis, amelyen nem volt ellenpróba, és az esetleges tartózkodásról sem kérdezték meg a jelölteket. A 127 küldöttből 61-en szavaztak Balla javaslatára, majd némi tanakodás után ehhez még hozzáadtak 3 voksot, azokét, akik a pulpituson ültek, vagyis többek között a Balláét is. Így a 64 vokssal meglett a többsége az informátorunk szerint jogszabályellenes indítványnak. Ám a szavazatszámlálásnál sem történt minden törvényesen. A voksokat ugyanis a levezető elnök Kovács Ildikó számolta meg, nem pedig a jogszabály által előírt, három kúriai bíróból álló szavazatszámláló testület. Ennek okát informátorunk abban látja, hogy a kúriai bírák nem kívántak asszisztálni a törvénytelen voksolásnál.
„Egyszeri szavazás, őrjöngő tömeg” – így jellemezte az egyik elektor a Balla-féle javaslat elfogadását. Hiába tört ki ugyanis a botrány, és hiába kiabáltak a szavazni nem tudó elektorok, – akik "nem" szavazatot sem tudtak leadni –, hogy így törvénytelen a voksolás, semmi nem történt. Szerinte ez is, ahogy a küldöttgyűlés szinte minden mozzanata arra utalt, előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események, a Handó Tünde embereinek számító küldöttek mindent megtettek azért, hogy ne válasszanak póttagokat az OBT-be. Már az ültetéskor arra törekedtek, hogy a várhatóan renitens bírók a terem hátsó soraiban, egy tömbben kapjanak helyet. Mint fogalmazott, „nem hitte volna, hogy kilépnek a jogi keretek közül”. A jogszabály szerint is választhattak volna olyan póttagokat az OBT-be, akik nyilvánvaóan a Handóhoz hű bírák közül kerültek volna ki, hiszen a többségük megvolt hozzá. „Semmibe nem került volna Handónak megválasztatni saját embereit” – mondta lapunknak az elektor.
Felidézte, hogy olyan „vicces” dolgok is kiderültek, mint az, hogy a Miskolci Törvényszék elnöke Répássy Árpád – Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvére – az OBT-póttagok legfontosabb kritériumai közé sorolta az OBH elnökéhez való lojalitást. Márpedig, mint írtuk, az OBT-nek gyakorlatilag nincs más feladata a törvény szerint, mint az, hogy ellenőrizze az OBH elnökének – nemzetközileg is példátlanul széles – jogköreit.
A küldöttgyűlés után az OBT és az OBH is közleményt adott ki. Az OBT jelezte, „a rendkívüli időközi küldöttgyűlés feladata és célja kizárólag a póttagok megválasztása volt” és azt is, hogy „a küldöttgyűlésnek nem feladata az OBT munkájának értékelése vagy a tagok kritizálása, ráadásul a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (...) törvény világosan ki is mondja, hogy az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza”. Jelezték azt is, hogy „sérült a választás demokratikussága és tisztasága”. A tanács értetlenségét fejezte ki, mondván: „pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk.” Mindenesetre azt írták, 11 taggal tovább folytatják munkájukat.
Az OBH szerint azonban a „küldöttértekezlet eredményével kinyilvánította, hogy a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja. A küldöttértekezlet úgy döntött, hogy nem hajlandó sem tagként, sem póttagként a jelenlegi OBT-ben szerepet vállalni, valamint nem küld, illetve választ egyetlen további tagot, illetve póttagot sem a jelenlegi OBT-be, felhívja az OBT választott tagjait, hogy mondjanak le és lemondásukkal tegyék lehetővé egy eredményes OBT tagválasztó értekezlet összehívását.” Vagyis a bírói igazgatás ura, Handó Tünde és az OBT között tovább folytatódik a harc.
