Nem adják a fideszesek a kórházi VIP-ellátásukat

Publikálás dátuma
2018.10.09 19:38
A Honvéd Kórház bejárata
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Fidesz-KDNP képviselői megmentették politikai vezetőik kiváltságát. Míg az ellenzék arra tett kísérletet, hogy megszüntesse az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátását, addig a kormánypártok elutasították az erről szóló MSZP-s javaslatot a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén.
Jelenleg a kiemelt állami vezetők egészségügyi ellátását a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáján biztosítják. A kiemelt szolgáltatás a 2010 előtti kormányzati ciklusban megszűnt, az Orbán-kabinet 2011-ben döntött arról, hogy visszaállítja azt.  A parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén Korózs Lajos, a testület szocialista elnöke ismertette azt az indítványt, amellyel több ellenzéki képviselővel együtt javasolták: amíg a Honvédkórházban „hadiállapotok vannak”, illetve a lehetetlen körülmények miatt az ország nagy centrumaiban sorra állnak fel a sürgősségi osztályok vezetői, addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. Az indítvány furcsa vitát gerjesztett. Pesti Imre (Fidesz) azt firtatta, tudja-e az előterjesztő, mekkora a politikusok ellátására fordított összeg a Honvédkórház költségvetésében? (Ezt most sem tudtuk meg.) László Imre (DK), aki korábban hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka, az ott dolgozók szakmai felkészültségét dicsérte, mondván: nem ők tehetnek arról, hogy az ellátás nem zökkenőmentes. Molnár Ágnes (Fidesz) a jól bevált kommunikációs panelt húzta elő: kormánya fejlesztett, megállította az orvos- és nővér elvándorlást, míg a szocialista kormányok csak romboltak.  Megjegyezte: szerinte a politikusok VIP ellátását az ellátórendszer általános gondjaival összefüggésbe hozni, nem egyéb, mint demagógia. A szocialista kormányok szerinte egyre csak bővítették a jogosultak körét, és Korózs Lajos négy évnyi államtitkársága alatt nyilván maga is élvezte az állami vezetőknek járó kiemelt ellátást. ( A bizottság elnöke vissza is szólt, hogy ő ugyan soha nem vette azt igénybe).  Rig Lajos (Jobbik) szerint is ideje lenne ha a Honvédkórház dolgozóinak a leterheltségét csökkenteni a VIP-ellátás megszüntetésével. Különösen úgy, ha annyira egyensúlyban van az ellátás, mint azt Molnár Ágnes mondta. Javasolta, hogy a kormánypárti politikusok is például Tapolcán vegyék igénybe a sebészeti osztályt, ahol éppen a Fidesz szüntette meg a városi kórház aktív ellátóosztályait. Vagy ha tényleg olyan jó a humánerőforrás helyzet, ahogyan azt Molnár képviselő sugallta, akkor a politikusok nyugodtan mehetnek Ajkára is, ahonnan éppen a napokban távozik mind az öt intenzíves szakorvos, négy nővérrel együtt. Hozzátette: hinné is Molnár Ágnes szavait, ha nem az ország nyilvánossága előtt kellett volna fölmondania Zacher Gábornak a Honvédkórházban ahhoz, hogy osztálya megkapja a régóta kért, és munkájukhoz nélkülözhetetlen eszközöket.
Kovács Sándor (Fidesz) nem hitte,hogy egy olyan kórházban, ahol több ezer ember dolgozik valóban gondot jelenthet a politikusok VIP-ellátása. Ki is mondta: ami most történik a bizottságban az nem egyéb, mint az ellenzék sajtónak szóló propagandamutatvány. A jobbikos Lukács László úgy vélte: mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy a politikus a választókörzetében gyógyíttassa magát, de mint mondta: nem kéne képmutatónak lenni, hiszen a társadalom minden tagja, aki csak megbetegszik azonnal protekcióhoz, a kiemelt bánásmódhoz keresi az utat. Szerinte csak arról kellene vitatkozni hol húzzák meg a határt, milyen politikai megbízatáshoz járjon vagy sem ez az ellátás.   Végül a kormánypártok elvetették a szocialisták indítványát, vagyis marad a politikusok VIP ellátása. 

Kinek jár a VIP ellátás?

Kiemelt orvosi felügyeletre a kormány tagjai, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és igazgatói, az Országgyűlés elnöke, alelnökei és háznagya, az Országgyűlési Hivatala főigazgatója és igazgatói, a Kúria elnöke és helyettese, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság elnöke, főtitkára, tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, az autonóm államigazgatási szervek elnökei és helyettesei, a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, kormányhivatalok vezetői, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízottak és a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök jogosultak. 

Szerző
2018.10.09 19:38
Frissítve: 2018.10.10 09:01

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20