Ausztria csak azért is elvenné a külföldi gyerekek pótlékát

Publikálás dátuma
2018.10.10 08:30
Az osztrák parlament
Fotó: AFP/ JOE KLAMAR
Hiába uniós polgár egy szlovák, lengyel vagy magyar munkás, az osztrák kormány más elbírálás alá venné őket. A családtámogatással kezdik.
Uniós elnökség ide, kelet-európai felhorkanás oda, az osztrák kormány eldöntötte, hogy januártól életbe lépteti az Ausztriában dolgozó uniós állampolgárok otthon hagyott gyerekei után járó családi pótlék csökkentését. Kedden összeült a bécsi parlament családügyi bizottsága, áldását adta a kezdeményezésre. Így nem is kétséges, hogy ugyanez történik majd október 24-én, amikor a képviselőház teljes plénumán bocsátják szavazásra az indexelésnek nevezett törvényjavaslatot. A jelenlegi szabályok szerint 0 némileg leegyszerűsítve –az osztrák állam kifizeti az uniós vendégmunkásoknak a hazai és az osztrák családi pótlék közti különbözetet. A bécsi kormány azzal érvel ez ellen, hogy az otthon hagyott gyermek pótlékát nem az osztrák, hanem az anyaország által osztott pótlékhoz kell igazítani, elvégre a költségek is odahaza keletkeznek. Szívesen hozzák fel Szlovákia példáját, ahol 24 euró az egy gyermekre jutó havi ellátmány, míg Ausztria – a gyermek életkorától függően – 114-165 eurót fizet. A csökkentés osztrák ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy például az otthoni idősellátás, amire az osztrák családok egyre inkább törekednek, elsősorban (70-80 százalékban) a szlovák segítőkön múlik, ők hajlandók – leginkább párban – 24 órás szolgálatot vállalni. Félő, ha a családi pótlék csökken, akkor inkább a Szlovákiában bővülő munkalehetőségek felé fordulnak. Gazdasági haszna sincs nagyon a szigorúságnak, Ausztria évente 4,7 milliárd eurót fordít családi pótlékra, az összegből 273 millió jut külföldre. Azaz mindössze 114 millió eurót takarít meg, aminek inkább belpolitikai haszna van, táplálja a lakosság külföldi ellenes érzelmeit. Az Európai Unió a kelet-európai érintettek oldalán áll, és az egyenlő elbánás elvére hivatkozik. Nevezetesen arra, hogy az érintett vendégmunkások Ausztriában ugyanúgy adóznak, fizetik az illetékeket, mint osztrák kollégáik, ugyanúgy jár nekik ezért a belföldiekével egyenlő juttatás is.
2018.10.10 08:30
Frissítve: 2018.10.10 08:30

A rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa – Sargentini mielőbb napirendre venné a hetes cikk szerinti eljárást

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:41

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett” – hangsúlyozta a zöldpárti képviselő.
A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban – közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő. Az MTI összefoglalója szerint a zöldpárti képviselő közleményében azt írta: 
„Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Judith Sargentini hozzátette, hogy
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik
„boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Mint megírtuk, múlt szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását és – bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni – a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rabszolgatörvényt is. Ezt követően tiltakozás robbant ki: vasárnap este, a tüntetéssorozat negyedik napján ismét ezrek tiltakoztak a kormányzati döntések – elsősorban a túlórák önkényes emelése és a különbíróságok elfogadása – miatt.

A hetes cikk

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.

2018.12.17 15:41
Frissítve: 2018.12.17 15:41

Robbanás a görög tévé épületénél (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:43

Fotó: AFP/ ANGELOS TZORTZINIS
Helyi idő szerint hétfőn hajnali 2 óra 40 perckor robbanás történt a görög magántelevízió, a Skai épületénél. Személyi sérülés nem történt, de súlyos károkról érkezett jelentés. Előzőleg egy ismeretlen telefonáló figyelmeztetett a várható detonációra, így időben sikerült kiüríteni a televízió épületét. Mint az Ekathimerini honlapja írta, az épület ötödik emeletén betörtek az ablakok.
Katerina Papakoszta polgári védelmi miniszter szerint az elkövetők a demokráciára támadtak az ismeretlenek, s az is lehet, hogy emberi életet akartak kioltani. Az athéni újságíró szövetség, az ESIEA elnöke, Maria Antoniadu azt közölte, az információáramlás szabadságát is támadták.
2018.12.17 10:43
Frissítve: 2018.12.17 12:36