Tízezrek tüntettek Macron reformtervei miatt

Publikálás dátuma
2018.10.09. 21:06
Tüntetők vonulnak Párizsban a Macron-kormány politikája ellen tiltakozva, 2018. október 9-én
Fotó: Michel Stoupak / AFP/Nurphoto
Idősek és diákok együtt vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a tervezett, inflációnál alacsonyabb nyugdíjemelés és a Macron-kabinet szocálisan érzéketlen politikája miatt. Bár 100 francia városban is megmozdulások voltak, viszonylag kevesen vettek részt a tüntetéseken.
A közszféra dolgozói, nyugdíjasok és diákok együtt vonultak utcára Franciaországban kedden mintegy száz városban hat szakszervezet felhívására, hogy így tiltakozzanak a kormány szerintük túl liberális és szociálisan nem eléggé érzékeny politikája ellen – írja az MTI. Az őszi politikai szezonkezdés óta ez volt a szakszervezetek első megmozdulása. Amióta Emmanuel Macron államfő egy évvel ezelőtt elindította a reformjait, a CGT szakszervezet kezdeményezésére számos utcai tüntetés volt országszerte, elsősorban a vasúti reform ellen, de eddig egyszer sem nem sikerült akkora tömeget az utcára hívni, amely a kormányt a reformpolitikában meghátrálásra késztette volna, jóllehet a köztársasági elnök és kormánya tetszési mutatója szeptemberben mélypontra süllyedt.
A francia sajtó, lapok, televíziók, rádiók, hírügynökségek által közösen létrehozott független számlálóügynökség, az Occurrence számításai szerint Párizsban kedden 21 500 vonultak utcára, a szervezők szerint 50 ezren, a rendőrség szerint 11 500 voltak, ami franciaországi viszonylatban nem számít jelentős szakszervezeti megmozdulásnak.
A vidéki városok közül 5400-an tüntettek Nantes-ban, 5300-an Marseille-ben, 4300-an Lyonban, 3700-an Toulouse-ban, 3500-an Le Havre-ban, 3300-an Lille-ben, 2500-an Grenoble-ban, 1500-an Nizzában, 800-an Dunkerque-ben. A tömegben feltűnt mintegy tucatnyi fekete ruhát viselő, kapucnis, arcát eltakaró anarchista, akik antikapitalista szlogeneket skandálva szándékosan a rendőrökkel keresték az összetűzést, akik könnygázzal oszlatták őket. Négy embert előállítottak, egy tüntető és egy rendőr megsérült.
A dátumot a nyugdíjasok egyesületei választották, amelyek a jövőre az inflációnál alacsonyabb mértékűre tervezett nyugdíjemelés miatt szervezték a megmozdulást, ezért a tüntető menetekben nagy számban voltak a nyugdíjasok.  Philippe Martinez, a CGT vezetője elismerte, hogy "nem könnyű az embereket mobilizálni", de a szakszervezetek tervei szerint ez csak az első "bemelegítő" megmozdulás volt, amelyet az ősz folyamán továbbiak követnek a készülő szociális reformok, a nyugdíjrendszerek és a munkanélküliek segélyezési rendszerének átalakítása ellen. A pontos dátumokat azonban még nem jelentették be.
Szerző

Sok százezer osztrák írt alá a dohányzás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.09. 20:44

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A parlamentnek így napirendre kell tűznie a korábban már elfogadott, de felfüggesztett tilalom újbóli bevezetését. A női egyenjogúság a vártnál kevesebb polgárt mozgatott meg.
Három témában tartottak október 1-8 között Ausztriában lakossági aláírásgyűjtést – mi úgy mondanánk: népi kezdeményezést –, az összegyűlt szignók száma mindhárom esetben meghaladta a százezret. Ez az a határ, amely felett a parlament előveheti és megtárgyalhatja a felvetett kérdéseket, anélkül, hogy kötelező lenne dönteni róluk. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői az eredmények ismeretében jelezték, hogy napirendre tűzik mind a három kérdéskört. A legnagyobb sikere az osztrák orvosi kamara és a rákellenes szervezetek közös kezdeményezésének volt: az éttermekben, vendéglőkben szorgalmazták a dohányzás betiltását. A tavaly októberi választásokon megbukott, szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció korábban már törvénybe iktatta a dohányzás tilalmát, de a mostani koalícióban lévő szabadságpárt nyomására újból engedélyezték a füstölést. Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali párt vezetője, maga is nagy dohányos, korábban azt ígérte, hogy 900 ezer szavazat esetén hajlandók újra tárgyalni a tilalomról. Most viszont közölték az illetékesek, hogy 2022 előtt semmiképpen sem fogják visszaállítani, az elsősorban a vendéglátósok által támadott tilalmat. Közel ötszázezren támogatták a nők egyenjogúságára, erőteljesebb politikai szerepvállalására, kevesebb munkavégzésre szólító javaslatot, amely tehát szintén a képviselőház napirendjére kerül. De az 1997-ben hasonló kérdésekben szervezett szavazás eredményesebb volt, akkor az íveket 650 ezren írták alá. Főleg Bécsben gyűlt össze a vártnál kevesebb szavazat, amit szakértők a túl radikális, például a 30 órás munkahétre vonatkozó követelésekkel magyaráznak. A kezdeményezők szerint viszont már az is örvendetes, hogy ennyi embert sikerült újra a politikai kérdések iránt mozgósítani. Az osztrák politikai életben alig ismert keresztény párt (CPÖ) nagyon nagy sikernek tartja, hogy az állami televízió által szedett, havi 24 eurós kötelező tévédíj megsemmisítésére vonatkozó javaslatát 320 239-en írták alá. Elemzők szerint a radikális javaslat a dohányzás ellenes kampány hátszelén jutott el sok szavazóhoz.

Hillary Clinton: Magyarországon már nincs demokrácia

Publikálás dátuma
2018.10.09. 17:26
Hillary Clinton Oxfordban, Orbán Viktor tanulmányainak színhelyén bírálta az illiberalizmust
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Egy oxfordi konferencián esett neki a brit konzervatívoknak a demokrata politikus, amiért az Európai Parlamentben nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. A magyar kormány válasza: Soros György.
Élesen kirohant Theresa May és a toryk ellen Hillary Clinton egy, az oxfordi egyetemen megrendezett konferencián. Az amerikai politikus az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 70. évében bírálta a brit konzervatívokat, amiért a EP-képviselőik nem szavazták meg a Sargentini-jelentést, és ezzel „elmulasztották cenzúrázni” Magyarország autokratikus vezetőjét, Orbán Viktort – írja a The Guardian.
Hillary Clinton szerint a Theresa May vezette konzervatívok jócskán eltávolodtak a Winston Churchill vagy Margaret Thatcher által kijelölt úttól. „Csüggesztő látni, ahogy ahogy a konzervatívok valóságos pajzsot tartottak Orbán Viktor elé, védve őt a szankcióktól (…)
„Magyarország és Törökország már nem demokratikus államok, csak illiberálisok.”

„Bízom benne, hogy az EU képes lesz ellenállni annak a visszafejlődésnek, amit a keleti régiókban láthattunk” -mondta a demokrata képviselő.
A brit konzervatív EP-képviselők arra hivatkozva nem támogatták a Sargentini jelentést, hogy az kontraproduktív és hazájában csak tovább erősítené Orbán Viktort – döntésüket azonban sok kritika is érte, a nagy-britanniai zsidó és muszlim érdekvédelmi szervezetek is tiltakoztak miatta.
Clinton többek között Vlagyimir Putyint és a kínai Xi Jinpinget is kiosztotta önkényuralmi rendszerük miatt – mint mondta, nekik tudható be, hogy a világ politikailag ma legalább olyan megosztott, mint a II. világháború lezárása után. Oroszországot kiberhadviselése miatt is kárhoztatta, és azért, mert háttérmunkájukkal hatottak a Brexit, valamint az amerikai elnökválasztás folyamatára is.
Nem mellékes tény, hogy Hillary Clinton ott tartotta meg előadását, ahol – a Pembroke College hallgatójaként – Orbán Viktor 1989-ben Soros-ösztöndíjjal tanulhatott.

Ehhez képest is ironikus, ahogy a magyar kormány reagált a felhozott vádakra: Kovács Zoltán kormányszóvivő MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bukott politikusnak nevezte Clintont, akinek vesztes kampányát Soros György is finanszírozta.
Kovács Zoltán szeirnt Clinton „Soros bevándorláspárti politikáját képviseli, ezt a politikát a legutóbbi választásokon a magyar és az amerikai választok is elutasították”. A kormányszóvivőnek annyiben igaza lehet, hogy Soros György valóban támogatta Hillary Clinton kampányát, – akárcsak Orbán tanulmányait – a politico.com szerint pedig 8 millió dollárt is küldött a demokrata jelöltnek az amerikai elnökválasztási hajrában.
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 09:32