Kötvényüzlet: dokumentumok utalnak Habony körének érintettségére

Publikálás dátuma
2018.10.10. 08:29
Forrás: Facebook
A Direkt36 cikke szerint Shabtai Michaeli részt vett a VolDan működésében, Kosik Kristóf ügyvédi irodájának egyik munkatársa pedig intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.
Dokumentumok is bizonyítják, hogy Habony Árpádhoz köthető emberek is részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában – írja a Direkt36 a birtokába került iratokra hivatkozva. A portál szerint e-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy a Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletember, Shabtai Michaeli részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Azt írják, van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik Kristóf ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében. A Direkt36 szerint egy kötvényvásárlónak kiállított, 300 ezer euróról szóló számlán a VolDan Investment Limited pecsétjénél Shabi Michaeli neve és aláírása szerepel. A VolDan működését ismerő forrásuk szerint a cég több esetben Michaeli aláírás pecsétjét használta dokumentumok hitelesítésére. A számla mellett láttak egy olyan kötvényvásárlással kapcsolatos e-mailt is, amelyet a VolDan egyik dolgozója kapott, a címzettek közt másolatban pedig szerepelt Michaeli gmailes címe is. Mint írják, az általuk megszerzett dokumentumok azt is bizonyítják, hogy Kosikék intézkedtek a kötvényprogramban.: az ügyvédi iroda egyik dolgozója a munkahelyi, drkosik.com-os végződésű e-mail címéről küldött levelet a VolDan egyik dolgozójának egy adott kötvényvásárláshoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatban. Shabtai Michaeli telefonon azt mondta a Direkt36-nak, hogy „semmi köze nincs az ügyhöz”, amikor pedig a birtokukban lévő, vele kapcsolatos dokumentumokról kérdezték, közölte, hogy a kérdésekre sem kíváncsi, majd azzal fenyegetőzött, hogy „büntetőeljárást” fog indítani. Habony Árpád, Kosik Kristóf és a VolDan nem válaszolt a portál kérdéseire. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 08:36

Nem volt egyszerű döntés, de komolyan zöldülni fog az autóipar

Publikálás dátuma
2018.10.10. 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Éjszakába nyúló tárgyalásokon született meg a kompromisszumos megoldás, az egyezség kivételeket is tartalmaz.
Hosszú vita után kompromisszum született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, amelynek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, az egyezség azonban bizonyos kivételeket is tartalmaz. Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel. A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam, például Bulgária és Magyarország sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások – köztük Franciaország és Hollandia – viszont 40 százalékra akartak emelni. Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott. Ennek alapján a kibocsátható szén-dioxid mennyiségét 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 35 százalékkal kellene lecsökkenteni a személyautók esetében, a könnyű haszongépjárművek esetében viszont maradna a 2025-ös 15 százalék és 2030-as 30 százalék.

Eltérő szabályozás

A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán. Bizonyos ösztönzőket is bevezetnének, hogy 2030-ra elérje a 35 százalékot a környezetbarát járművek aránya az új személyautókon belül. A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására. Többek között Hollandia és Írország ugyanakkor csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt. A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést.

Csupán 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

Szerző
Frissítve: 2018.10.10. 11:36

Csak óvatosan! Mindennapos fenyegetés a netes adathalászat

Publikálás dátuma
2018.10.10. 08:00

Fotó: Shutterstock
Szinte folyamatosan kapnak megtévesztő, fizetésre, vagy adataik átadására késztető leveleket, üzeneteket a bankok, biztosítók, vagy közüzemek ügyfelei. Sokan bedőlnek és fizetnek. Az így kicsalt pénz visszaszerzésére minimális az esély.
Magyarországon havonta több mint 100 adathalászok által elkövetett bűncselekmény válik ismertté a hatósági és vállalati statisztikák szerint, ez a szám feltehetően csak töredéke a ténylegesen megtörtént összes csalásnak: a becslések szerint azoknak az embereknek a száma, akik telefonos vagy online átverések áldozatai lesznek, a valóságban meghaladhatja az évi több ezret is - mondta egy keddi sajtótájékoztatón Sütő Ágnes. A Magyar Bankszövetség kommunikációs igazgatója kifejtette: a hazai piaci szereplők - így a hitelintézetek, telekommunikációs cégek, közmű szolgáltatók -, fejlett rendszereket vetnek be a csalókkal szemben, és a tudomásukra jutott gyanús esetekben figyelmeztetik az ügyfeleiket. Ám a bankszámlán elérhető pénzünket mindenképpen ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel kell kezelnünk, mint ahogy a pénztárcánkra figyelünk. A Népszava érdeklődésére a szakember elmondta, hogy a bűnözők által, az ügyfél által önkéntesen közölt adatok - jelszó, számlaszám, bankkártyaszám - nyomán átutalt összegek elveszettnek tekinthetők, hiszen mire a károsult észbe kap, addigra a csalók a számlájukat megszüntették vagy arról a pénz továbbutalták, akár egy egész számlaláncon keresztül. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adathalászat és az adatlopás két különböző dolog. Az adathalászatnál – mint említettük – az ügyfél önkéntesen cselekszik, nem létező tartozásokat utal át, enged bizonyos nyeremények csábításának. Ezzel szemben az adatlopásnál a bűnözök behatolnak a banki adatokba, feltörik a számítógépes védelmet. Ilyen eset Magyarországon még nem fordult elő – mondta Sütő Ágnes. A hazai bankok az uniós tagállamok között az ötödik legbiztonságosabbak. A támadásokat ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni, mert a csalók a bankokat megkerülve közvetlenül próbálkoznak megtévesztéssel az ügyfelek adataihoz hozzájutni. A támadások hatékony kivédésében tehát az ügyfelek tudatos magatartása is nélkülözhetetlen. Sütő Ágnes az adathalászat révén küldött e-mail-ek ismeretében biztos abban, hogy külföldiek, mert a helyesírásuk rossz, de az újabb leveleket szemlélve megállapítható, hogy javul. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet – amely a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kötelékében működik –  igazgatója, Bencsik Balázs érdeklődésünkre elmondta, hogy ha egy bank, közműtársaság vagy egyéb szolgáltató cég nevében telefonon, e-mail-ben vagy a közösségi portálok egyikén jelszóváltoztatást kérnek, akkor mindig legyünk óvatosak. Csak az adott társaság újból behívott, eredeti portálján cselekedjünk. Egyébként a hamis intézményi portálokból egy egész gyűjtemény lelhető fel az interneten, amit a csalók lemásolnak, és a hamisítványokkal bírják fizetésre a gyanútlan ügyfeleket. Szinte biztos, hogy adathalászokkal van dolgunk abban az esetben is, ha egy önmagát hivatalosnak feltüntető szervezettől olyan levelet kapunk, amely nem egy vállalat központi címéről érkezik, hanem például @gmail.com, @freemail.hu végződésű.
Szerző