Bevándorló büdösbogarak: ellepnek és nincs ellenszer

Publikálás dátuma
2018.10.10. 11:24
Illusztráció
Fotó: AFP
Mindenhol ott vannak. Koppannak az ablakon, vergődnek a földön, zúgnak, egyre többen vannak, de irtani sem lehet őket – poloskainvázió van.
A poloskáknak több fajtája van, sajnos számossal találkozhatunk; a zöld, az eleinte fekete, majd bebarnuló, de a mintás is egyformán keseríti meg az életünket. 

Bevándorolnak

Ezek, a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hozzánk. A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon, az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. Sajnos bármivel tudnak táplálkozni, így itt is simán megélnek - olvasható a Gardenista blogon. 

A melegre mennek

Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ugyanis főleg a márványos poloska melegkedvelő faj. Ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül, majd jönnek, a hideget eggyel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Eleinte csak a fény miatt jönnek az ablakokhoz, később megindulnak befelé. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Illusztráció: AFP / CHRISTIAN PUYGRENIER / PUY / PUYGRENIER
Fotó: AFP

Emberre nem, de a növényekre veszélyesek is

Bár utáljuk, kellemetlenek, az embernek nem ártanak, de a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben, és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák. Egy szakértő szerint az lenne a megoldás, ha valamilyen poloskára éhes faj megjelenne hazánkban, és becsatlakozna a táplálékláncba.

Megelőzni!

Marad tehát a szúnyogháló, ha pedig egy apró résen bejutott, a porszívó és a papírral vagy zacskóval való WC-be juttatás és lehúzás vagy humánusabb megoldásként a szabadba küldés, bár nem biztos, hogy érdemes megmenteni az életüket. Összenyomni, kézzel megfogni nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered a népi neve, a büdösbogár is.
Szerző
Témák
poloska

Állatkerti szenzáció: indiai páncélos orrszarvú született Nyíregyházán (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.09. 13:29
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI/Balázs Attila
Magyarországon először született indiai páncélos rinocérosz (Rhinoceros unicornis) a Nyíregyházi Állatparkban.
A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. A rendkívül veszélyeztetett állatfajnak hetvenhárom egyede él az európai állatkertekben, a nyíregyházi borjú negyedik utód a kontinensen az idén - mondta Gajdos László, az állatpark igazgatója a keddi sajtóbemutatón.
Jelenleg három felnőtt állat él a parkban: a legfiatalabb ivarérett nőstény a hétéves Aruna 2014-ben érkezett Berlinből, a tizennégy éves hím, Hans 2006-ban Nürnbergből, míg a tízéves, Jasmin névre hallgató anyaállat 2010-ben a belgiumi Planckendael-ből került a sóstógyógyfürdői intézménybe.
Gajdos László hangsúlyozta, az indiai orrszarvú születése zoológiai szenzációnak számít, mivel természetes úton, zárt tartási körülmények között rendkívül nehezen szaporodnak. Magyarországon eddig csak a faj afrikai példánya ellett borjút, aki mesterséges megtermékenyítéssel fogant meg. A park mintegy nyolc éve próbálja szaporítani az indiai rinocéroszait, de eddig nem jártak sikerrel. Ez rendkívül nehéz, mivel a nőstény csak pár napig fogamzóképes és csak ebben az időszakban engedi magához a hímet.
A párzásra legoptimálisabb időpont meghatározásához a gondozók tapasztalatai és megfigyelése mellett szükség volt a park állatorvosi csapatára, akik folyamatosan vizsgálták az állatok hormonszintjét. A vemhesség során kamerarendszert szereltek fel a speciálisan kialakított baba-mama bokszban, amelynek segítségével a születés pillanatát is sikerült megörökíteni.
A kis rinocérosz mindennapjait és gyarapodását születése óta figyelemmel kísérik a park szakemberei. A borjú hatvan kilogrammos súllyal született, a naponta elfogyasztott húsz-harminc liter anyatej hatására naponta egy-két kilogrammot gyarapszik. Három-hat hónaposan már elkezd szilárd takarmányt fogyasztani, ám 18-20 hónapos koráig még anyatejjel is fog táplálkozni. A borjú várhatóan két évig az anyjával marad, ezután az Európai Fajmegmentési Program más állatkertbe helyezi át.
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI / Balázs Attila
Gajdos László megjegyezte, a Nyíregyházi Állatpark igen komoly szakmai sikerének számít a most született indiai orrszarvú bébi és a három hónapja világra jött afrikai elefántborjú, hiszen a két leginkább veszélyezett vastagbőrű tenyésztése egyébként is nagyon nehéz.
Az indiai orrszarvú a Földön élő öt orrszarvúfaj egyike és a legnagyobb méretű ázsiai orrszarvúfaj. Testtömege 1800-2700 kilogramm közötti, latin neve, a Rhinoceros unicornis elárulja, hogy egyetlen tülke van, amelyet a hím és a nőstény egyaránt visel. A kettő-öt centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet, ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak. Természetes élőhelyén - Indiában és Nepálban - a fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban az ember. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti számukra, tülkének a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint nemi vágyfokozóként próbálják használni.
Az emberiség létszámának növekedésével egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, emiatt az indiai orrszarvúak élőhelyei egyre fogyatkoznak. A népességnövekedés másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melynek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az állományok genetikai változatossága erősen leromlik.
A kis indiai orrszarvút szerdától nézhetik meg a látogatók a Nyíregyházi Állatpark Zöld Piramisának nagytermében.
Frissítve: 2018.10.09. 14:50

A japánkeserűfű és a selyemkóró ellen védekeznek a Pilisi Parkerdőben

Publikálás dátuma
2018.10.09. 12:40
Selyemkóró (Asclepias syriaca)
Fotó: Shutterstock
Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása.
Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. az MTI-vel közölte: az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében. Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa – amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni –, illetve a zöld juhar, hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.
Japánkeserűfű (Fallopia)
Fotó: Shutterstock
Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják.

A japánkeserűfű (Fallopia) rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni. Az Észak-Amerikából származó selyemkórót (Asclepias syriaca) már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását. 

Szerző