Az olasz kormány is megtalálta az ellenségét: a médiát

Publikálás dátuma
2018.10.11 10:30

Fotó: AFP/ Isabella Bonotto
Luigi Di Maio szerint a média a „nemzet felelőtlen ellensége”, de szerencsére az olaszok immunisak lesznek „a média által harsogott álhírekre”.
A Nem kellett sokat várni arra, hogy a populista olasz kormány célkeresztjébe az újságírók kerüljenek. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, Luigi Di Maio a patinás La Repubblicával rúgta össze a port. Ám a jobboldali radikális Liga sem rest becsmérelni a kabinet munkáját bírálni merészelő lapokat. A két párt szerint a kritikus média valóságos „hecckampányt” folytat ellenük. Most azonban ellentámadást indítanak, ami a La Repubblicán kívül a La Stampát és a L’Espresso hírmagazint is érinti. Di Maio videóüzenetet tett közzé, amelyben azt mondta: szerencsére az ország polgárai lassacskán immunisak lesznek „a média által harsogott álhírekre”. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy számos lap, köztük a baloldali La Repubblica a megszűnés szélére sodródott, sok munkatársától kénytelen volt megválni. A nyomtatott média illetékesei egyre komolyabban aggódnak a kormány támadásai miatt. Az újságírószövetség is tiltakozott. A La Repubblicát irányító csoport vezetője, Marco De Benedetti a Twitteren azt hangsúlyozta, hogy médiaháza továbbra is piacvezető az országban, kivált az online tartalom terén. Mario Calabresi főszerkesztő ugyanakkor egyik cikkében aggasztó jelnek nevezte a médiával szembeni kormányzati fellépését. A kabinet dühét legutóbb az váltotta ki, hogy több médium kritizálta a kormány költségvetési terveit. Di Maio erre úgy reagált: mivel az ellenzék politikailag túl gyenge, az újságokon keresztül próbál zavart keltei a piacokon. Ezért az M5S politikusa szerint a média a „nemzet felelőtlen ellensége”. Az M5S már a márciusi választást megelőző kampányban kilátásba helyezte az állami pénzek megvonását a médiaszektortól. Di Maio fellépése azért sajátos, mert az álhírek terjesztésében az M5S mindig élen állt.

Sanyarú a török helyzet

Törökországban a legsanyarúbb az újságírók helyzete Európa államai közül. Idén januári adatok szerint az országban 245 újságíró volt rács mögött, vagyis egy év alatt további 54 személyt tartóztattak le. 140 újságíróval szemben adtak ki letartóztatási parancsot. Különösen a 2016. július 15-én végrehajtott állítólagos puccskísérlet után vált aggasztóvá a helyzetük, akkor 231 újságírót vettek őrizetbe. Rendre terrorkapcsolatokkal vádolják őket.

2018.10.11 10:30
Frissítve: 2018.10.11 10:30

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02