A székelyek és a bretonok jogait is védené az EP

Publikálás dátuma
2018.10.12 08:34

Fotó: Európai Parlament/ Benoit BOURGEOIS
Komoly sikert ért el egy szlovákiai magyar képviselő: az EU eddig nem nagyon törődött a nemzeti kisebbségekkel, de most az Európai Parlament szakbizottság úgy döntött, ezen változtatni kell.
A nemzeti kisebbségek ügyét szolgáló közösségi szabályok kidolgozására szólítja fel az Európai Bizottságot szerdán elfogadott jelentésében az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága. Az állásfoglalás szerzője Nagy József szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő. Az Európai Unióban jelenleg nincsenek jogszabályba foglalt, kötelező előírások a kisebbségek védelmére. Az EU-alapszerződés 2. cikke kimondja, hogy az Unió az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogainak a tiszteletben tartásán alapul. Erről szólnak a csatlakozás feltételéül szabott, úgynevezett koppenhágai kritériumok is. Ugyanakkor közösségi szinten  hiányoznak e fontos uniós értéknek a tagországokban való betartatására alkalmas eszközök és eljárások. A LIBE-ként emlegetett parlamenti szakbizottságban elfogadott jelentés ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő és végrehajtó intézménye, egyúttal pedig az uniós előírások tiszteletben tartásának a legfőbb őrzője – készítsen ütemtervet a kisebbségek védelmére vonatkozó minimumszabályok meghatározására. Először hozzon iránymutatásokat a legjobb tagállami gyakorlatok alapján, majd terjesszen elő ajánlásokat, végül tegyen javaslatot kötelező erejű irányelvre. Ez utóbbi fektessen le világos követelményeket, és tartalmazzon szankciós lehetőségeket is – áll a szövegben. Az állampolgári jogi bizottság tagjai az állásfoglalásban emellett ismételten felszólítják az Európai Bizottságot, hogy tegyen előterjesztést olyan jogállamisági ellenőrző mechanizmus létrehozására, amelynek keretében a kisebbségi jogok védelmét is folyamatosan nyomon követnék minden tagállamban. A szakbizottság elengedhetetlennek ítéli a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának védelmét, és az anyanyelven történő oktatás elősegítését sürgeti. Mint hangsúlyozza, a 24 hivatalos nyelv mellett az EU-ban körülbelül 40 millióan beszélnek a kisebbségi nyelvek valamelyikén. A parlamenti testület felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn kulturális alapokat a kisebbségek támogatására, valamint nyújtsanak anyagi segítséget a kisebbségi médiának. A jelentést, amelynek a plenáris ülésen történő elfogadása nyomán sem lesz az Európai Bizottságot kötelező jogi ereje, várhatóan novemberben szavazza meg az Európai Parlament. 
2018.10.12 08:34

Megvádoltak a 2018-as amerikai választás befolyásolásával egy orosz állampolgárt

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megvan az első orosz, akit a hatóságok a kongresszusi választás befolyásolása miatt vettek elő. Kína és Irán miatt is aggódik a titkosszolgálat.
Vád alá helyeztek az amerikai hatóságok pénteken egy orosz állampolgárt, mert szerepet játszik egy a Kreml által támogatott, az Egyesült Államok kongresszusi választásának befolyásolására vonatkozó tervben - írja a Reuters. Ezzel a szóban forgó Elena Alekseevna Khusyaynova az első, akit a 2018-as választás befolyásolása miatt vádolnak.
A hatóságok szerint Khusyaynova a Project Lakhta főkönyvelője volt, amit két cégen keresztül egy orosz oligarcha, Evgeny Viktorovich Prigozhin finanszírozott.
Prigozhin  és a szóban forgó cégei a 2016-os amerikai választás miatt kerültek Robert Mueller különleges ügyész látókörébe, minthogy Trump támogatásából és a demokraták becsmérléséből is kivették a részüket. Jelen ügy azonban nem tartozik Mueller hatókörébe, aki csak a korábbi orosz befolyásolást vizsgálja, de az ideit nem.
Az Egyesült Államok félidős választását felügyelő hatóságai pénteken aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Irán további beavatkozásokra készül. Mint mondták, több az internetes szavazást lehetővé tevő honlapot megpróbáltak már feltörni ismeretlenek, de eddig egy alkalommal sem jártak sikerrel.
2018.10.19 21:56

4 milliárd dolláros IMF-hitelről egyezett meg Ukrajna

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:10
Illusztráció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Samuel Corum
Egy újabb, 3,9 milliárd dollár értékű, 14 hónapra szóló készenléti hitelprogram elindításának feltételeiről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ukrán vezetéssel - hozta nyilvánosságra pénteken a pénzintézet közleményében, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett.
A tájékoztatás szerint a megállapodást a hitelprogramról az IMF igazgatótanácsának kell jóváhagynia. A testület pedig a kérdéssel azután fog foglalkozni, hogy az ukrán parlament jóváhagyja a jövő évi állami költségvetést, valamint Kijev megteszi a valutaalap által szorgalmazott lakossági gázár- és távhőszolgáltatási díj-emelést.
Pénteken rendkívüli ülést tartott az ukrán kormány, amelyen Volodimir Hrojszman miniszterelnök bejelentette:
úgy határoztak, hogy november 1-jével 23,5 százalékkal megemelik a gázárat a lakossági fogyasztók számára.
Az új készenléti hitelprogram a tervek szerint a 2015-ben elindított, 17,5 milliárdos négyéves IMF-program folytatásaként indul, utóbbi határideje ugyanis jövő márciusban lejár. Ukrajna ebből eddig több részletben 8,7 milliárd dollárt kapott meg.
Az IMF küldöttsége szeptember 6-19. között tárgyalt Kijevben. A delegációnak az ukrán gazdaság aktuális helyzetéről, a kormányzat jelenlegi gazdaságpolitikájáról szerzett tapasztalatai fényében határoz az IMF még a következő, kétmilliárd dolláros kölcsönrészlet folyósításáról is.
Szerző
Témák
UkrajnaIMF
2018.10.19 21:10