Titokban készül a nagy leépítésre a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.10 16:43

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szakszervezetek úgy tudják törvénymódosításokat készítenek elő, hogy a közalkalmazottak egy részét a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztassák tovább, vagy épp elbocsássák őket.
A kormány nem vonta be a közszolgálati szakszervezeteket a minisztériumokban és országos háttérintézményekben tervezett nagyarányú létszámcsökkentés, és több jogszabály módosításának előkészítésébe, pedig ez törvényi kötelessége lenne. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és tagszervezetei ezért egész hónapos akciósorozatot kezdtek, hogy felrázzák a közvéleményt, mert már nem csak a közszférában dolgozók jövője a tét, hanem a humán közszolgáltatásokat használó állampolgárok sorsa is – jelentette ki az egykor nagy hírű Almássy téri Szabadidőközpont lepusztult és bezárt épülete előtt tartott szerdai tájékoztatón a tömörülés elnöke. Földiák András arra figyelmeztetett, hogy a közszféra működésének személyi és tárgyi feltételei már a jelenlegi Orbán-kormány rövid működési ideje alatt is sokat romlottak. A bejelentett, de részleteiben nem ismert központi létszámleépítés mellett állítólag több törvény megváltoztatására is készül a kormány, de ezeket a terveket sem osztotta meg eddig hivatalosan az érdekvédelmi szervezetekkel. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke megerősítette, hogy ismereteik szerint a kormány a Munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról, az állami tisztviselőkről és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény átalakítását tervezi, utóbbi alá rendezve az ágazati jogszabályokat. Információik szerint a közalkalmazotti törvényt gyakorlatilag félretennék, a „kiszolgáló” munkakörben dolgozókat, vagyis a műszaki és gazdasági alkalmazottakat (akik tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem) sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel a Munka törvénykönyve hatálya alá helyeznék át. 
A szakszervezetek követelik az érdekegyeztetés jogszerű működtetését, ahol ezekről a százezrek életét alapvetően befolyásoló kérdésekről lehetne tárgyalni az elvárt béremelések mellett. A SZEF változatlanul harcol a diplomás minimálbér bevezetéséért, amelynek szerintük 2019 januárjától bruttó 321 ezer forintnak kellene lenni, míg a minimálbért bruttó 190 ezer, a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot 247 ezer forintban határoznák meg. Az MKKSZ becslése szerint az általuk javasolt béremelés körülbelül 169 milliárd forint plusz kiadást jelentene a költségvetésnek.
2018.10.10 16:43

Leépítés - A muzeológus is beülhet diplomával teremőrnek

Publikálás dátuma
2018.10.16 06:00
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, miután júniusban kiderült: elküldenek mintegy háromezer közfoglalkoztatottat.
- A turistaszezon közepén, egyik pillanatról a másikra elveszítettük a programszervezőnket – panaszkodott az egyik somogyi kistelepülés polgármestere. A vezetőt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy nyáron kiderült: akár 3-4 ezer - jellemzően vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házak munkáját segítő - kulturális közfoglalkoztatottól leépítéséről döntött a Belügyminisztérium.
– Meglehetősen sok a látnivaló nálunk, így a csoportok vezetése, koordinálása, a különböző programok, kiállítások megszervezése, az ezzel kapcsolatos anyagok elkészítése egész embert kívánt. Az elmúlt években a kulturális közmunkásoknak köszönhetően remekül működött minden, akadt olyan esztendő, amikor két embert is tudtunk foglalkoztatni, annyi volt a munka. Azóta viszont minden rám, illetve az egyetlen adminisztrátorra hárul, be kellett építenünk a napi teendőink közé egy teljes munkakört. A korábbi közfoglalkoztatottunk jelenleg közmunkásként azért besegít, de - miután a törvény szerint más összegű bér jár a a közmunkásnak, mint a közfoglalkoztatottnak - nagyjából 25 ezer forinttal kevesebbet keres. Eddig bruttó 110 ezret vihetett haza, most pedig 81 ezret - mondta a polgármester. A leépítést egyébként egyebek mellett azzal indokolták, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak jobban képzettek, ezáltal felszívja majd őket a versenyszféra. Szakértők szerint ugyanakkor kétharmaduk kistelepüléseken dolgozott, így nehéz elképzelni, hogy a munkaerőhiány ellenére el tudnak majd helyezkedni. - Az aprófalvakban még érdemi fizikai munkalehetőség sincsen, nemhogy fizetőképes kulturális terület – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ráadásul a kulturális közmunkások jellemzően humán végzettségűek, emellett többségük vagy pályakezdő, vagy ötven év fölötti, s utóbbiaknak még prosperáló vidékeken is igencsak behatároltak a lehetőségeik. Sokuknak tehát nem marad más, mint a közmunka - legalábbis addig, amíg az állam be nem építi járandóságukat a települési normatívákba. - Elvégre, ha valaki az önkormányzatnál dolgozik programszervezőként vagy kulturális munkatársként, akkor annak normális bérezés jár - tette hozzá. Pontosan erre hivatkoztak a kulturális közmunka ellenzői éveken át, s nem alaptalanul. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a „költséghatékonyság” jegyében teljesen általánossá vált, hogy egy adott intézményből – például művelődési házakból, könyvtárakból, közgyűjteményekből – elbocsátottak valakit, majd kulturális közmunkásként visszafoglalkoztatták a régi bérének feléért-harmadáért. Csakhogy utóbbit már nem az adott intézmény vagy önkormányzat, hanem az állam állta. - Az irodai munkákat is így szervezték át, az önkormányzati intézmények szolgáltatási feladatainál mindenki közmunkást foglalkoztatott – ismerte el egy dél-dunántúli kisváros polgármestere. – Miután vagy öt évig az állam biztosította hozzá a forrásokat, a települések már így tervezték a feladataikat. A nyári elbocsátási hullám így nagyon keményen érintett mindenkit. És persze nem Magyarországon lennénk, ha a többségnek nem sikerült volna megoldást találnia: szeptemberre a kulturális közmunkások egy része visszakerült korábbi helyére. - A kulturális közfoglalkoztatottak legnagyobb része a Nemzeti Művelődési Intézeten át került valamelyik intézményhez – magyarázta az egyik leghíresebb dunántúli közgyűjtemény vezetője. - Róluk elvileg le kellett mondanunk, az NMI ilyen programjai ugyanis megszűntek. Viszont az önkormányzatok közmunkaprogramjának keretében kaphatunk embereket, s szerencsére sikerült is a korábbi NMI-n keresztül nálunk dolgozókat immáron önkormányzati közmunkásként foglalkoztatnunk. Komoly adminisztrációba került, de megérte, ugyanis közülük többen nélkülözhetetlen munkát végeznek, például digitalizálják a különféle gyűjteményi dokumentumokat. Emellett más közmunkások is dolgoznak nálunk, mert jelentős költségmegtakarítást jelent, hogy a takarítást, a park gondozását, vagy éppen a termek őrzését nem belső forrásból kell finanszíroznunk. Az intézményvezető hozzátette, a legnagyobb problémát az jelentette a visszafoglalkoztatás megszervezésekor, hogy a törvény szerint, akinek van megfelelő végzettsége, nem alkalmazható közmunkásként, ugyanis biztosan talál magának állást a munkaerőpiacon. - Ez Budapestre igaz lehet, de vidéken nem ilyen egyértelmű a helyzet – jelentette ki. Az ideális az lenne, ha ezeket az embereket státuszba tudnánk venni, de erre semmilyen forrásunk nincs. Arra sincs remény, hogy pluszpénzeket kapunk, mert éppen az a lényeg, minél jobban leépítsék a közmunkát. Nálunk például februárig maradhatnak, akiket szeptemberben vissza tudtunk venni, s utána már tényleg bezárul minden kiskapu. Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogyan pótoljuk majd a kieső kéttucatnyi dolgozónkat, de könnyen elképzelhető, hogy majd a muzeológusoknak is be kell ülnie hetente egy-egy napra teremőrnek.
2018.10.16 06:00
Frissítve: 2018.10.16 06:00

Végleges: a kormány megszüntette a társadalmi nemek szakot

Publikálás dátuma
2018.10.15 21:20

Fotó: Shutterstock/
Magyarországon gender-szak már nem indítható. De lett helyette "családpolitika"-képzés, ami viszont se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel - azaz úgy van, hogy nincs.
A 2018. október 12-i Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 188/2018. (X. 12.) kormány rendelete a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) kormány rendelet, valamint a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) kormány rendelet módosításáról.
A Magyar Közlönyből kiderül: a gender-szakot valóban eltörölte a kormány.
Augusztusban, az általános szabadságolások idején alig 24 órát kaptak az egyetemek arról, hogy véleményezzenek rendeletmódosító előterjesztést a szakbezárásról. És a mindenféle háttéranyagot és indoklást nélkülöző előterjesztés hatályra lépett. A szakokat soroló dokumentumban a társadalmi nemek tanulmányának helye üresen áll. Csak egy jegyzet tájékoztat arról, a sor egykori tartalma hatályát vesztette.
Ráadásul akkreditált szakokról van szó, azaz a magyar állam által támasztott minden egyes követelménynek megfelelnek - megfeleltek. A jogszabályok alapján az idén felvett hallgatók még elvégezhetik a képzéseket, ám az egyetemek nem hirdethetik meg a szakot, ha a rendelet hatályba lépett.
"Mit csinálnak a társadalmi nemek kutatói? Meghatódnak hiszen a történelem kopog az ajtajukon"
- kommentálta a hírt Pető Andrea, a CEU oktatója, aki közösségi oldalán meg is osztotta a szóban forgó részletet a dokumentumból.
Gender-szak helyett lett viszont „családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana”.
- mint ahogy arra a poszt alatt Gregor Anikó, az ELTE oktatója felhívja a figyelmet.
A mesterképzések jegyzékében 126/A azonosítóval szereplő szak indítását se a Magyar Akkreditációs Bizottság nem vizsgálta a honlapja alapján, se pedig a már akkreditált szakok között nem szerepel. A fantom-szak neve kísértetiesen emlékeztet arra a családtudományok mesterképzésre, aminek indításáról tavaly még emberminiszterként Balog Zoltán beszélt - igaz, tévesen.
"Magyarországnak olyan kormánya van, amely a család mellett áll ki, nem pedig a deviancia mellett"
- nyilatkozta akkor Balog. A világon egyébként több mint 300 felsőoktatási intézményben foglalkoznak ezzel a "devianciával", mások mellett még katolikus teológusok is tanítják. A gender, azaz a társadalmi nem fogalmát valahogy úgy lehetne magyarázni, hogy nem pusztán a biológiai nem magyarázza, a férfi és a nő milyen szerephez jut a társadalomban. A terület kutatói szerint a közösség - vagyis a társadalom - határozza meg, milyen viselkedési formák számítanak egy adott helyen és korban nőiesnek, férfiasnak, így meghatározza a nemi szerepeket, és az ebből fakadó előnyöket, hátrányokat is, például a fizetések terén. A XXI. század Magyarországán minderről beszélni, kutatni a kormány szerint egyenlő "a társadalom szétbomlasztásával".
2018.10.15 21:20
Frissítve: 2018.10.15 21:45