Titokban készül a nagy leépítésre a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.10 16:43

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szakszervezetek úgy tudják törvénymódosításokat készítenek elő, hogy a közalkalmazottak egy részét a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztassák tovább, vagy épp elbocsássák őket.
A kormány nem vonta be a közszolgálati szakszervezeteket a minisztériumokban és országos háttérintézményekben tervezett nagyarányú létszámcsökkentés, és több jogszabály módosításának előkészítésébe, pedig ez törvényi kötelessége lenne. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és tagszervezetei ezért egész hónapos akciósorozatot kezdtek, hogy felrázzák a közvéleményt, mert már nem csak a közszférában dolgozók jövője a tét, hanem a humán közszolgáltatásokat használó állampolgárok sorsa is – jelentette ki az egykor nagy hírű Almássy téri Szabadidőközpont lepusztult és bezárt épülete előtt tartott szerdai tájékoztatón a tömörülés elnöke. Földiák András arra figyelmeztetett, hogy a közszféra működésének személyi és tárgyi feltételei már a jelenlegi Orbán-kormány rövid működési ideje alatt is sokat romlottak. A bejelentett, de részleteiben nem ismert központi létszámleépítés mellett állítólag több törvény megváltoztatására is készül a kormány, de ezeket a terveket sem osztotta meg eddig hivatalosan az érdekvédelmi szervezetekkel. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke megerősítette, hogy ismereteik szerint a kormány a Munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról, az állami tisztviselőkről és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény átalakítását tervezi, utóbbi alá rendezve az ágazati jogszabályokat. Információik szerint a közalkalmazotti törvényt gyakorlatilag félretennék, a „kiszolgáló” munkakörben dolgozókat, vagyis a műszaki és gazdasági alkalmazottakat (akik tíz éve nem kaptak egy fillér béremelést sem) sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel a Munka törvénykönyve hatálya alá helyeznék át. 
A szakszervezetek követelik az érdekegyeztetés jogszerű működtetését, ahol ezekről a százezrek életét alapvetően befolyásoló kérdésekről lehetne tárgyalni az elvárt béremelések mellett. A SZEF változatlanul harcol a diplomás minimálbér bevezetéséért, amelynek szerintük 2019 januárjától bruttó 321 ezer forintnak kellene lenni, míg a minimálbért bruttó 190 ezer, a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot 247 ezer forintban határoznák meg. Az MKKSZ becslése szerint az általuk javasolt béremelés körülbelül 169 milliárd forint plusz kiadást jelentene a költségvetésnek.
2018.10.10 16:43

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33