Ne megszokásból tankoljon! Péntektől változnak a jelölések

Publikálás dátuma
2018.10.10. 17:24
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Péntektől megváltoznak az üzemanyagok jelölései az Európai Unióban.
Péntektől egy EU-s szabály miatt elvileg - a megszokottak mellett -, új üzemanyagjelöléseknek kellene megjelenniük a hazai kutakon. A benzinre egyaránt utalhat az E5 és az E10 felirat is, attól függően, hogy az 5 vagy 10 százalékban tartalmaz bioadalékot, vagyis etanolt - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség honlapján közzétett dokumentumból. A 85 százalékos etanolarányú E85 jele megmarad. A gázolajra - dízelre - a B7, illetve B10 felirat utal: itt a b-betű a "bio"-szó rövidítése, a szám pedig az ilyen típusú adalék arányára utal. Az üzemanyagfajták megkülönböztetését segíti, hogy a benzinjel körben, a gázolajé pedig téglalapban szerepel, az alternatív üzemanyagok (például gáz) jeleit pedig sarkára állított téglalapban keressük. Az új jelölés célja az egységesítés: mostantól ezek használatosak az EU tagállamaiban, valamint Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban. Az EU-szabályt a kormány még nem ültette át a hazai jogrendbe, így az elterjedt hírekkel ellentétben tehát péntektől a töltőállomások zömén csak a hagyományos jelölésekkel találkozhatunk.
Forrás: Vezess.hu, Az új jelölések, de a régiek is megmaradnak
Fotó: Vezess.hu
Ha eddig 95-ös oktánszámú benzint tankoltunk, akkor most az E5-ös jelölésű kutat kell keresnünk. Aggodalomra azért semmi ok, a régi jelzések is megmaradnak. Az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályán és a kezelési kézikönyvében is feltüntetik, hogy az E5 vagy E10-es jelölést kell keresnie a tulajdonosnak. mondta az InfoRádióban Karner Miklós, az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese. Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 11:41

A digitalizáció sem segít a nők helyzetén

Publikálás dátuma
2018.10.10. 14:10
A kép ilusztrció
Bár korábban ennek ellenkezőjét jósolták, úgy tűnik, a digitalizáció nem enyhíti a nők munkaerőpiaci hátrányát. Ellenkezőleg: a rugalmas munkavállalás vagy a részmunkaidő csak felerősíti a jelenlegi szerepleosztásokat.
Bár most még a munkavállalók alig több mint harmada dolgozik világszerte rugalmas munkaidőben, becslések szerint 2020-ra az arányok megfordulnak, és a munkahelyek 70 százaléka lehetővé teszi majd munkavállalóinak, hogy munkaidejük legalább egy részében az általuk megválasztott helyen és időpontban dolgozhassanak. A rugalmas foglalkoztatás mindkét fél számára előnyökkel jár: a munkaadók spórolhatnak az irodaköltségeken, az alkalmazottak pedig jobban össze tudják egyeztetni munkájukat egyéb teendőikkel. Egyes korábbi munkaerőpiaci prognózisok épp ezért azt jelezték: a digitalizáció javít majd a nők munkaerőpiaci hátrányait jelző mutatókon, hiszen egyre inkább lehetővé teszi például a rugalmas munkavégzést. Egyelőre nem így történt, sőt, a nyugat európai országokban már inkább azt kezdik pedzegetni, hogy a Magyarországon még csak gyerekcipőben járó kötetlen munkarend, a távmunka és a részmunkaidő inkább újratermeli a különbségeket. A főként a nők által preferált részmunkaidőért ugyanis alacsonyabb bér, majd kisebb nyugdíj jár, ráadásul a rövidebb munkaidőt és a rugalmas munkavégzést a nők alapvetően a családi teendőkkel való összeegyeztetés miatt kérik. Vagyis sokszor azért egyeznek bele az alacsonyabb fizetésbe, hogy több fizetetlen házimunkát tudjanak végezni. A férfiak viszont karrierjük menedzselésére használják a rugalmas munkaidőt. Amíg tehát a családon belüli munkamegosztásról alkotott felfogás nem változik, a nők munkaerőpiaci helyzete a digitalizáció nyújtotta lehetőségek ellenére sem változik – összegezhető a Friedrich Ebert Alapítvány témában rendezett konferenciájának tanulsága. A digitalizáció terjedésével egyre elérhetőbbé váló kötetlen munkaidő persze kétségtelenül könnyebbé teszi a nők belépését, illetve visszatérését a munkaerőpiacra. Igaz, a munkahelytől távol is végezhető munkák jellegéből adódóan inkább csak a képzettebb rétegek számára. Általánosságban is számos előnyt jelent a dolgozóknak: csökken a munkahelyi stressz, kisebb a kiégés veszélye, így jobbak az egészségügyi mutatók is. Nehézséget jelent ugyanakkor a rugalmas munkaidőben dolgozók számára, hogy kikapcsoljanak; a mobiltelefon és az e-mail éjjel-nappal utoléri őket, a munkaidő 24 órából áll, ha nem szabják meg a kereteket - sorolta a digitalizáció pozitív és negatív hozadékait Yvonne Lott, a németországi Hans Böckler Alapítvány kutatója. Mint mondta: a dolgozók számára előny, hogy eldönthetik, mikor dolgoznak, de ez általában azzal jár, hogy jóval többet is dolgoznak, és csökken a családra jutó idő. A rugalmas munkaidőt ráadásul a dolgozók és a munkaadók is egyfajta ajándéknak tekintik, ezért úgy érzik, valamit vissza kell adni, többet kell dolgozni. Yvonne Lott megjegyezte: a nők és a férfiak másképp használják ki a rugalmasságot, előbbiek több feladatot vállalnak otthon, míg a férfiak karrierjüket menedzselik. A távmunka így végeredményben a családon belüli feladatok amúgy is egyenlőtlen felosztását csak újratermeli.  
Nyilván nem független a családon belüli munkamegosztástól, hogy az elmúlt tíz évben a nők és a férfiak foglalkoztatási rátája közti különbség csak minimális mértékben csökkent a 2004 előtt csatlakozott uniós országokban, és az is csak azért, mert a válság során sok férfi elvesztette munkáját. A közép-kelet európai tagállamokban pedig még nőtt is a szakadék. A hazai adatok sem festenek szebb képet: a magyar nők foglalkoztatási rátája az elmúlt 10 évben 50,7 százalékról 62,4 százalékra, a férfiaké pedig 63,3 százalékról 76,5 százalékra emelkedett. Vagyis miközben általánosan bővült a foglalkoztatottság, a nők hátránya 12,6 százalékról 14,1 százalékra nőtt. A magyar nők bruttó átlagkeresete eközben 15 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ha pedig vezető pozícióba kerülnek - amire persze a férfiakhoz képest kisebb esélyük van -, harmadával kevesebbet keresnek, mint azonos beosztásban lévő férfi kollégáik. Ez egyébként az EU-ban a legnagyobb nemek közti bérszakadék. Ugyanakkor az unió átlagát tekintve is negyedével kisebb a női vezetők bére, mint a férfiaké.  A vállalkozók körében hasonló a helyzet, vagyis az önfoglalkoztatás sem javítja az esélyeket, különösen, ha a nők még gyermeket is nevelnek. A fizetésbeli lemaradás ugyanis a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő vállalkozó nők esetében a legnagyobb. Mindebben szerepet játszhat az is, hogy az önfoglalkoztatás a kisgyermekes nők esetében inkább egyfajta kényszerpálya, semmint szabad választás. Míg a gyermektelen férfiak és nők nagyjából hasonló arányban mondják azt, hogy saját elhatározásukból lettek vállalkozók, addig a gyermeket nevelő nőknél már jelentősen megnő a „nem volt más lehetőség” típusú válaszok aránya a hasonlóan kisgyermekes férfiakhoz képest – mutatott rá a gyermekvállalás után a nők előtt tornyosuló munkaerőpiaci akadályokra Agnieszka Piasna. A brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója mindezek alapján úgy véli: ha a technológiai változás a társadalmi kapcsolatokat és elvárásokat érintetlenül hagyja, akkor a nemek közti különbség változatlan marad a munkaerőpiacon is.  Vagyis a digitalizáció csak akkor hoz érdemi előrelépést a nők számára, ha az alapvető társadalmi egyenlőtlenségeket előbb felszámolják.

Legyen-e Bélából gyógytornász?

A munkaerőpiaci előrejelzések és az eddigi tapasztalatok alapján a robotizáció és a digitalizáció hatására bizonyos munkahelyek eltűnnek majd, mások megmaradnak. Előbbiek körébe tartoznak az alacsony hozzáadott értékű, könnyen automatizálható, mechanikus munkakörök. Utóbbiak körébe pedig az olyan, emberi jelenlétet igénylő gondoskodó és szolgáltató munkakörök, mint például az ápolónő vagy a gyógytornász, amelyeket zömmel nők töltenek be. Kérdés, a férfiak hajlandóak lesznek-e a digitalizáció hatására váltani, és belépni nőiesnek tartott munkakörökbe, és persze mit szól majd ehhez a társadalom? Egy ezzel kapcsolatos kutatásról tartott előadást „Legyen-e Bélából gyógytornász?" címmel Fodor Éva, a Közép-Európai egyetem rektorhelyettese. A kutatásban résztvevő 1000 főnek tíz, néhány ponton különböző történetről kellett véleményt mondania. „Bezárt a cipőgyár, a dolgozóknak pályamódosítást javasol a munkaügyi központ.” Ebben az alaptörténetben változott a munkavállaló neme, származása, gyermekei száma, a várható fizetés nagysága, a felkínált munka férfias vagy nőies jellege. A kutatásban résztvevők válaszai alapján egyértelmű: a nemi sztereotípiák léteznek, a férfiaktól többen várják a férfias, a nőktől a nőies állások elfogadását, a nőkre vonatkozóan ez még erőteljesebb. Ha azonban magasabb fizetésről van szó, a sztereotípiák lényegében köddé válnak. A férfiaknak akkor is elnézik a nőiesnek tartott munka – például egy bölcsődei konyhai kisegítő állást – elvállalását, ha sok gyereket kell eltartaniuk, a nők és a férfias munka esetében ez kevésbé „mentség”. A romáktól ugyanakkor minden esetben azt várják: fogadják el a felkínált állást. Fodor Éva szerint mindez arra utal: nem a társadalmi megítélés fogja meggátolni, hogy a férfiak nőies munkát vállaljanak, ha a digitalizáció úgy hozza, ám kérdés: krízis helyzetben mit cselekszenek majd az érintettek.          

Összemosódik a munka és a szabadidő

Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, ugyanakkor a munkavállalók 44 százaléka szerint már kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve – derül ki a Randstad Workmonitor 33 országra kiterjedő, a munkavállalói attitűdöket vizsgáló legutóbbi felméréséből. Magyarország e tekintetben le van maradva: a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalékuk tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett munkavállaló távmunkában, illetve rugalmas időbeosztásban dolgozik. A munkavállalók egyébként támogatnák a rugalmas munkavégzést: tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy az hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. Tízből négy munkavállaló ugyanakkor attól tart: magánéletük megsínyli a távmunkát, illetve a rugalmas időbeosztást, hiszen összemosódik a munka és a szabadidő határa, így hivatalosan soha sincsenek munkaidőn kívül.  

Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 13:16

Megint változik a poggyászokra vonatkozó szabályzat a Wizz Air-nél

Publikálás dátuma
2018.10.10. 12:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Ryanairnél is november 1-jével jön változás.
November 1-jével ismét változik a Wizz Air diszkont légitársaság poggyász-szabályzata, aminek alapján minden utas ingyen felvihet legalább egy kézipoggyászt a fedélzetre. A társaság szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az utasok legfeljebb 40x30x20 centiméteres csomagot vihetnek fel díjmentesen a kabinba, az ennél nagyobb, 55x40x23 centiméteres csomagokat csak az elsőbbségi szolgáltatást vásárló utasok vihetik fel. Ők viszont második poggyászként is magukkal vihetik azt a gép fedélzetére. A megváltozott utazási szokásokhoz igazodva a Wizz Air járatain 7 euróért egy legfeljebb 10 kilogrammos poggyász is vihető, ezt a csomagot viszont fel kell adni az utasfelvételi pultoknál. Johan Eidhagen, a Wizz Air marketingigazgatója az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a korábbi poggyászszabályok tapasztalatai alapján vezették be az új szabályozást. Évente több mint 10 ezer járat késését okozzák a poggyászhoz kapcsolódó földi kiszolgálási problémák, ezeket szeretnék az új szabályokkal csökkenteni, ugyanakkor a szabályokban további finomhangolások is lehetnek – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a 7 eurós díj bevezetésével nem a kiegészítő árbevétel növelése a cél, ez a tétel várhatóan nem okoz szignifikáns változást a társaság üzleti eredményében. Az elmúlt öt évben a társaság adatai szerint az úti célokon eltöltött idő hossza folyamatosan csökkent, mára minden harmadik Wizz-utazó három vagy kevesebb napos utat foglal, ezért az utasok könnyű, praktikus csomaggal repülnek. Az utasok egyharmada vásárolt feladott poggyászt, és hétből átlagosan egy utas vitte fel a fedélzetre a kézipoggyászt. Az október 10. előtt foglalt, november 1. utáni időszakra szóló, elsőbbségi szolgáltatás nélküli foglalásokhoz a Wizz Air díjmentesen hozzáad egy 10 kilogrammos feladott poggyászt, míg a szintén korábban foglalt és november 1. utáni időszakra szóló, de feladott poggyászt tartalmazó foglalásokhoz díjmentesen elsőbbségi szolgáltatást ad a légitársaság. A Wizz Air versenytársa, a Ryanair szintén november 1-jével változtatja meg a poggyászokra vonatkozó szabályzatot, amely szerint elsőbbségi szolgáltatás nélkül csak egy kis méretű kézipoggyász vihető fel a fedélzetre, minden más csomagot fel kell adni és ezért 8 eurót kell fizetni. A Wizz Air legutóbb augusztus végén változtatta meg a csomagkezelési szabályzatot, akkor vezették be, hogy a 40x30x18 centiméternél nagyobb csomagokat fel kell adni, bár ezért fizetni nem kell.
Szerző
Témák
Wizz Air Ryanair