Ne megszokásból tankoljon! Péntektől változnak a jelölések

Publikálás dátuma
2018.10.10 17:24
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Péntektől megváltoznak az üzemanyagok jelölései az Európai Unióban.
Péntektől egy EU-s szabály miatt elvileg - a megszokottak mellett -, új üzemanyagjelöléseknek kellene megjelenniük a hazai kutakon. A benzinre egyaránt utalhat az E5 és az E10 felirat is, attól függően, hogy az 5 vagy 10 százalékban tartalmaz bioadalékot, vagyis etanolt - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség honlapján közzétett dokumentumból. A 85 százalékos etanolarányú E85 jele megmarad. A gázolajra - dízelre - a B7, illetve B10 felirat utal: itt a b-betű a "bio"-szó rövidítése, a szám pedig az ilyen típusú adalék arányára utal. Az üzemanyagfajták megkülönböztetését segíti, hogy a benzinjel körben, a gázolajé pedig téglalapban szerepel, az alternatív üzemanyagok (például gáz) jeleit pedig sarkára állított téglalapban keressük. Az új jelölés célja az egységesítés: mostantól ezek használatosak az EU tagállamaiban, valamint Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban. Az EU-szabályt a kormány még nem ültette át a hazai jogrendbe, így az elterjedt hírekkel ellentétben tehát péntektől a töltőállomások zömén csak a hagyományos jelölésekkel találkozhatunk.
Ha eddig 95-ös oktánszámú benzint tankoltunk, akkor most az E5-ös jelölésű kutat kell keresnünk. Aggodalomra azért semmi ok, a régi jelzések is megmaradnak. Az újonnan gyártott autók üzemanyagtartályán és a kezelési kézikönyvében is feltüntetik, hogy az E5 vagy E10-es jelölést kell keresnie a tulajdonosnak. mondta az InfoRádióban Karner Miklós, az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese. Az intézkedést az Európai Unió 28 tagállamában, továbbá, Izlandon, Norvégiában, Lichtensteinben, Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban vezetik be.
2018.10.10 17:24
Frissítve: 2018.10.11 11:41

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:33

Fotó: Népszava/
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
2018.10.21 15:33
Frissítve: 2018.10.21 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21 11:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
2018.10.21 11:21