A digitalizáció sem segít a nők helyzetén

Publikálás dátuma
2018.10.10 14:10
A kép ilusztrció
Fotó: /
Bár korábban ennek ellenkezőjét jósolták, úgy tűnik, a digitalizáció nem enyhíti a nők munkaerőpiaci hátrányát. Ellenkezőleg: a rugalmas munkavállalás vagy a részmunkaidő csak felerősíti a jelenlegi szerepleosztásokat.
Bár most még a munkavállalók alig több mint harmada dolgozik világszerte rugalmas munkaidőben, becslések szerint 2020-ra az arányok megfordulnak, és a munkahelyek 70 százaléka lehetővé teszi majd munkavállalóinak, hogy munkaidejük legalább egy részében az általuk megválasztott helyen és időpontban dolgozhassanak. A rugalmas foglalkoztatás mindkét fél számára előnyökkel jár: a munkaadók spórolhatnak az irodaköltségeken, az alkalmazottak pedig jobban össze tudják egyeztetni munkájukat egyéb teendőikkel. Egyes korábbi munkaerőpiaci prognózisok épp ezért azt jelezték: a digitalizáció javít majd a nők munkaerőpiaci hátrányait jelző mutatókon, hiszen egyre inkább lehetővé teszi például a rugalmas munkavégzést. Egyelőre nem így történt, sőt, a nyugat európai országokban már inkább azt kezdik pedzegetni, hogy a Magyarországon még csak gyerekcipőben járó kötetlen munkarend, a távmunka és a részmunkaidő inkább újratermeli a különbségeket. A főként a nők által preferált részmunkaidőért ugyanis alacsonyabb bér, majd kisebb nyugdíj jár, ráadásul a rövidebb munkaidőt és a rugalmas munkavégzést a nők alapvetően a családi teendőkkel való összeegyeztetés miatt kérik. Vagyis sokszor azért egyeznek bele az alacsonyabb fizetésbe, hogy több fizetetlen házimunkát tudjanak végezni. A férfiak viszont karrierjük menedzselésére használják a rugalmas munkaidőt. Amíg tehát a családon belüli munkamegosztásról alkotott felfogás nem változik, a nők munkaerőpiaci helyzete a digitalizáció nyújtotta lehetőségek ellenére sem változik – összegezhető a Friedrich Ebert Alapítvány témában rendezett konferenciájának tanulsága. A digitalizáció terjedésével egyre elérhetőbbé váló kötetlen munkaidő persze kétségtelenül könnyebbé teszi a nők belépését, illetve visszatérését a munkaerőpiacra. Igaz, a munkahelytől távol is végezhető munkák jellegéből adódóan inkább csak a képzettebb rétegek számára. Általánosságban is számos előnyt jelent a dolgozóknak: csökken a munkahelyi stressz, kisebb a kiégés veszélye, így jobbak az egészségügyi mutatók is. Nehézséget jelent ugyanakkor a rugalmas munkaidőben dolgozók számára, hogy kikapcsoljanak; a mobiltelefon és az e-mail éjjel-nappal utoléri őket, a munkaidő 24 órából áll, ha nem szabják meg a kereteket - sorolta a digitalizáció pozitív és negatív hozadékait Yvonne Lott, a németországi Hans Böckler Alapítvány kutatója. Mint mondta: a dolgozók számára előny, hogy eldönthetik, mikor dolgoznak, de ez általában azzal jár, hogy jóval többet is dolgoznak, és csökken a családra jutó idő. A rugalmas munkaidőt ráadásul a dolgozók és a munkaadók is egyfajta ajándéknak tekintik, ezért úgy érzik, valamit vissza kell adni, többet kell dolgozni. Yvonne Lott megjegyezte: a nők és a férfiak másképp használják ki a rugalmasságot, előbbiek több feladatot vállalnak otthon, míg a férfiak karrierjüket menedzselik. A távmunka így végeredményben a családon belüli feladatok amúgy is egyenlőtlen felosztását csak újratermeli.  
Nyilván nem független a családon belüli munkamegosztástól, hogy az elmúlt tíz évben a nők és a férfiak foglalkoztatási rátája közti különbség csak minimális mértékben csökkent a 2004 előtt csatlakozott uniós országokban, és az is csak azért, mert a válság során sok férfi elvesztette munkáját. A közép-kelet európai tagállamokban pedig még nőtt is a szakadék. A hazai adatok sem festenek szebb képet: a magyar nők foglalkoztatási rátája az elmúlt 10 évben 50,7 százalékról 62,4 százalékra, a férfiaké pedig 63,3 százalékról 76,5 százalékra emelkedett. Vagyis miközben általánosan bővült a foglalkoztatottság, a nők hátránya 12,6 százalékról 14,1 százalékra nőtt. A magyar nők bruttó átlagkeresete eközben 15 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ha pedig vezető pozícióba kerülnek - amire persze a férfiakhoz képest kisebb esélyük van -, harmadával kevesebbet keresnek, mint azonos beosztásban lévő férfi kollégáik. Ez egyébként az EU-ban a legnagyobb nemek közti bérszakadék. Ugyanakkor az unió átlagát tekintve is negyedével kisebb a női vezetők bére, mint a férfiaké.  A vállalkozók körében hasonló a helyzet, vagyis az önfoglalkoztatás sem javítja az esélyeket, különösen, ha a nők még gyermeket is nevelnek. A fizetésbeli lemaradás ugyanis a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő vállalkozó nők esetében a legnagyobb. Mindebben szerepet játszhat az is, hogy az önfoglalkoztatás a kisgyermekes nők esetében inkább egyfajta kényszerpálya, semmint szabad választás. Míg a gyermektelen férfiak és nők nagyjából hasonló arányban mondják azt, hogy saját elhatározásukból lettek vállalkozók, addig a gyermeket nevelő nőknél már jelentősen megnő a „nem volt más lehetőség” típusú válaszok aránya a hasonlóan kisgyermekes férfiakhoz képest – mutatott rá a gyermekvállalás után a nők előtt tornyosuló munkaerőpiaci akadályokra Agnieszka Piasna. A brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója mindezek alapján úgy véli: ha a technológiai változás a társadalmi kapcsolatokat és elvárásokat érintetlenül hagyja, akkor a nemek közti különbség változatlan marad a munkaerőpiacon is.  Vagyis a digitalizáció csak akkor hoz érdemi előrelépést a nők számára, ha az alapvető társadalmi egyenlőtlenségeket előbb felszámolják.

Legyen-e Bélából gyógytornász?

A munkaerőpiaci előrejelzések és az eddigi tapasztalatok alapján a robotizáció és a digitalizáció hatására bizonyos munkahelyek eltűnnek majd, mások megmaradnak. Előbbiek körébe tartoznak az alacsony hozzáadott értékű, könnyen automatizálható, mechanikus munkakörök. Utóbbiak körébe pedig az olyan, emberi jelenlétet igénylő gondoskodó és szolgáltató munkakörök, mint például az ápolónő vagy a gyógytornász, amelyeket zömmel nők töltenek be. Kérdés, a férfiak hajlandóak lesznek-e a digitalizáció hatására váltani, és belépni nőiesnek tartott munkakörökbe, és persze mit szól majd ehhez a társadalom? Egy ezzel kapcsolatos kutatásról tartott előadást „Legyen-e Bélából gyógytornász?" címmel Fodor Éva, a Közép-Európai egyetem rektorhelyettese. A kutatásban résztvevő 1000 főnek tíz, néhány ponton különböző történetről kellett véleményt mondania. „Bezárt a cipőgyár, a dolgozóknak pályamódosítást javasol a munkaügyi központ.” Ebben az alaptörténetben változott a munkavállaló neme, származása, gyermekei száma, a várható fizetés nagysága, a felkínált munka férfias vagy nőies jellege. A kutatásban résztvevők válaszai alapján egyértelmű: a nemi sztereotípiák léteznek, a férfiaktól többen várják a férfias, a nőktől a nőies állások elfogadását, a nőkre vonatkozóan ez még erőteljesebb. Ha azonban magasabb fizetésről van szó, a sztereotípiák lényegében köddé válnak. A férfiaknak akkor is elnézik a nőiesnek tartott munka – például egy bölcsődei konyhai kisegítő állást – elvállalását, ha sok gyereket kell eltartaniuk, a nők és a férfias munka esetében ez kevésbé „mentség”. A romáktól ugyanakkor minden esetben azt várják: fogadják el a felkínált állást. Fodor Éva szerint mindez arra utal: nem a társadalmi megítélés fogja meggátolni, hogy a férfiak nőies munkát vállaljanak, ha a digitalizáció úgy hozza, ám kérdés: krízis helyzetben mit cselekszenek majd az érintettek.          

Összemosódik a munka és a szabadidő

Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, ugyanakkor a munkavállalók 44 százaléka szerint már kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve – derül ki a Randstad Workmonitor 33 országra kiterjedő, a munkavállalói attitűdöket vizsgáló legutóbbi felméréséből. Magyarország e tekintetben le van maradva: a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalékuk tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett munkavállaló távmunkában, illetve rugalmas időbeosztásban dolgozik. A munkavállalók egyébként támogatnák a rugalmas munkavégzést: tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy az hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. Tízből négy munkavállaló ugyanakkor attól tart: magánéletük megsínyli a távmunkát, illetve a rugalmas időbeosztást, hiszen összemosódik a munka és a szabadidő határa, így hivatalosan soha sincsenek munkaidőn kívül.  

2018.10.10 14:10
Frissítve: 2018.10.15 13:16

Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere

Publikálás dátuma
2018.10.23 17:37
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: / Németh András Péter
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak. Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül. Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt. E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót.

Nem sajnálják a pénzüket a horvátok

Több mint tízmillió dollárt – mintegy hárommilliárd forintot – utalt eddig Horvátország a Squire Patton Boggs nevű amerikai lobbicégnek az INA-val kapcsolatos, Mollal szembeni álláspontja Egyesült Államokbeli népszerűsítése végett – idézi az MTI a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List e témáról szóló vasárnapi beszámolóját. A szerződést 2014-ben Ivan Vrdoljak akkori gazdasági tárcavezető kötötte. Zágráb nézőpontjába a lobbicég 30 republikánus és demokrata szenátort avatott be. Felhánytorgatják például, hogy Magyarországon felmentették Hernádi Zsoltot a horvát vádak alól, ami szűkíti jogi mozgásterüket. Panaszaik egyelőre kevéssé találtak meghallgatásra: Zágráb a svájci, Uncitral nevű független választott bíróság előtt még a saját maga által kezdeményezett pert is elvesztette. A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) viszont még zajlik a Mol-kezdeményezésű per.  A cikk betekintést enged a Hernádi Zsolt elleni bűnvádi eljárás kapcsán az Interpollal folytatott háttérvitáik kulisszatitkaiba is. Horvát kezdeményezésre a Mol-vezér fotója először 2013 végén került ki a nemzetközi bűnüldöző szerv internetoldalának körözési listájára. Onnan 2014 elején magyar közbenjárásra levették. 2015 elején azonban ismét felbukkant, hogy aztán 2016 végén újfent eltűnjék. Zágráb negyed éve ismét kezdeményezte a közzétételt, ám ennek az Interpol eddig nem tett eleget. Az anyag szerint a második megjelentetést a szervezet csak ama ígéret fejében vállalta, hogy a horvátok kifizetik az esetleges perköltségeket. Ez a lap szerint az első ilyen eset, ami veszélyes precedenst teremt. Megjegyzendő: a mindenkori horvát kormányok különböző konkrét ügyekre hivatkozva, a jelek szerint mégis inkább általánosságban elégedetlenek azzal, amiként a Mol 2009 óta az INA-t irányítja. A horvát kormányfő két éve szenteste napján közölte, hogy visszavásárolják a céget. Ám a Mol tárgyalási hajlandósága ellenére mindeddig ebben se történt érdemi előrelépés.

2018.10.23 17:37
Frissítve: 2018.10.23 17:42

Gyulladásveszély! 1,6 millió autót hív vissza a BMW

Publikálás dátuma
2018.10.23 11:18

Fotó: AFP/ ARMIN WEIGEL
Hűtőfolyadék-szivárgás által okozott gyulladásveszély miatt világszerte 1,6 millió autót hív vissza a szervizekbe ellenőrzésre a BMW - számolt be kedden az Automobilwoche német hírportál.
A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában. További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki. A BMW vizsgálatai szerint egyes modelleknél a kipufogógáz-visszavezető berendezés hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása a dízelmotorokra jellemző koromlerakódással és a kipufogórendszerek magas üzemi hőmérsékletével együtt egyes alkatrészek felizzásához, extrém esetekben pedig a jármű gyulladásához vezethet. A visszahívási akció során a járművek kipufogógáz-visszavezető (exhaust gas recirculation, EGR) berendezését vizsgálják át és szükség estén kicserélik a meghibásodott alkatrészeket.
Szerző
2018.10.23 11:18