Harmincnyolc év után fogták el az ETA egyik tagját

Publikálás dátuma
2018.10.10 17:45
Gépfegyveres madridi rendőr biztosít egy bűnügyi helyszínt. A kép illusztráció
Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
A 67 éves férfi évtizedek óta Mexikóban élt, akkor kapták el, amikor valamiért visszatért Madridba.
A Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet közel 38 éve szökésben lévő tagját fogták el a hatóságok a madridi Barajas repülőtéren - közölte a spanyol belügyminisztérium szerdán. Luis Miguel Ipina Dona, aki Torero vagy Tontxu néven is ismert, a kolumbiai Bogotából érkezett a spanyol fővárosba, ahol azonnal őrizetbe vették.
A 67 éves férfi 1980 óta Mexikóban élt, 1987-ben lett a dél-amerikai ország állampolgára.A nemzetközi elfogatóparancsot 2015-ben adták ki ellene – írja az MTI.
A spanyol hatóságok szerint sok áldozattal járó terrortámadásokért felelős. Úgy vélik, hogy szerepe volt a spanyol hadsereg két parancsnokának meggyilkolásában, 1979-ben és 1980-ban, továbbá közreműködött katonák és vállalkozók elleni bombamerényletekben is, mint az ETA-n belül működő Otxobi-kommandó tagja.

Százakat mészároltak le a baszk függetlenségért

A Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoportot több mint 800 ember haláláért tartják felelősnek. Utolsó merényletét Franciaországban hajtotta végre 2010-ben. Az ETA 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy támadásokkal, idén májusban pedig a terrorszervezet fel is oszlatta magát. Tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban, egy terrorista pedig Portugáliában

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27