Brexit: tízszeresére nőtt a francia állampolgárságot kérő britek száma

Publikálás dátuma
2018.10.10 16:04

Fotó: SHUTTERSTOCK/
A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) közeledtével egyre több, Franciaországban élő brit folyamodik francia állampolgárságért: a benyújtott kérelmek száma 2015 és 2017 között nyolcszorosára nőtt - közölte szerdán a francia belügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a Brexit miatt három éve nagyon jelentősen megnőtt a brit állampolgárok által benyújtott francia állampolgársági kérelmek száma - írja az MTI.
Míg a korábbi időszak 386-an kértek francia állampolgárságot, ez a szám 2015 és 2017 között 3173-ra emelkedett.
Két év alatt a francia állampolgárságért folyamodók között a britek aránya 0,4 százalékról 3,5 százalékra nőtt. Tavaly a kérelmek egyharmada olyan brit állampolgároktól érkezett, akiknek a párja francia állampolgár.
"A Franciaországban élő kérelmezők azért folyamodnak francia állampolgárságért, hogy továbbra is részesülhessenek azokból az előnyökből, amelyekre az EU állampolgáraiként jogosultak: szabad utazás Európában, időnként munkavállalás a közszférában vagy választási mandátum"
- jelezte a belügyminisztérium.
Az idei év első hat hónapjában 1370 brit nyújtott be francia állampolgársági kérelmet, ami az összes kérelem 2,6 százaléka.
A külügyminisztériumnak egy 2017-ben, a Brexitről készült jelentésének becslései szerint mintegy 300 ezer brit állampolgár él Franciaországban, többségük nyugdíjas. A francia statisztikai hivatal 2014-ben azonban még feleennyire becsülte a Franciaországban letelepedett britek számát, amely akkor másfélszer több volt a németeknél, de feleannyi, mint az áttelepült spanyolok száma.
A legtöbb brit az ország délnyugati részén él, 26 százalékuk van a déli megyékben bejelentve, míg 13 százalékuk Párizsban és környékén.
2018.10.10 16:04

Nukleáris szkander: az oroszok már békülni szeretnének

Publikálás dátuma
2018.10.23 14:55

Fotó: AFP/ Evgenyi Samarin
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatása lendületet adhat az orosz-amerikai kapcsolatok stabilizálásának - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden a hivatalában fogadta John Boltont. Sojgu szerint a kétoldalú párbeszéd az orosz és az amerikai elnök helsinki csúcstalálkozóját követően elkezdett fokozatosan helyreállni.
„Biztos vagyok benne, hogy még a kis lépések is hasznára válnak kapcsolatainknak és a bizalom helyreállításának" - mondta, hozzátéve, hogy a világ számos problémáját, egyebek között a nukleáris elrettentés ügyét és egy sor idült válságot, csakis közös erőfeszítéssel lehet megoldani – így szíriai helyzetet is, ahol fontos, hogy a két nagyhatalom elkerülje a konfrontációt.  Boltont, aki hétfőn öt órán át tartó tárgyalást folytatott Nyikolaj Petrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, és találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, a nap folyamán fogadja majd Vlagyimir Putyin elnök.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó látogatásának különleges jelentőséget ad, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte: az Egyesült Államok fel akarja mondani a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött egyezményt.

Virágnyelvű diplomácia

A békülés jele lehet, hogy amerikai tanácsadó kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona síremlékét az Kreml falánál, valamint - megemlékezve a múlt heti krími iskolai ámokfutás áldozatairól - virágot helyezett el a második világháborúban a hős város címet elnyert Kercs város emlékművénél is. Bolton tanácsadó ugyanakkor virágot vitt arra a helyre is a Kreml tőszomszédságában, ahol 2015 februárjában meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust – Putyin egyik fő kritikusát.

Mi is az INF-szerződés, és miért baj, ha felmondják?

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.  Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
2018.10.23 14:55

Erdogan: eltervezték a szaúdi újságíró megölését

Publikálás dátuma
2018.10.23 14:33

Fotó: AFP/ KAYHAN OZER
A török elnök szerint napokkal a gyilkosság előtt megtervezték Jamal Khashoggi szaúdi újságíró megölését. 3 héttel ezelőtt halt meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán - tudósít az Euronews.
Recep Tayyip Erdogan Ankarában az AK párt tagjai előtt beszélt a parlamentben. Azt mondta, bizonyítékaik vannak arra, hogy 15 fős szaúdi csoport érkezett Isztambulba a gyilkosság előestéjén, köztük több tábornok. Erdogan azt kérte a szaúdi vezetéstől, közöljék, hol vannak Khashoggi földi maradványai, ki rendelte el a megölését, és büntessék meg a felelősöket. Azt javasolta, hogy Isztambulban legyen annak a 18 embernek a tárgyalása, akit az üggyel kapcsolatban őrizetbe vettek Szaúd-Arábiában - írja a portál.
A török elnök megerősítette: biztonsági kamerafelvételek bizonyítják, hogy a gyilkosság után egy hasonmás férfi távozott a konzulátusról Jamal Khashoggi ruhájában. A török hatóságok szerint ez is bizonyítja, hogy előre kitervelt politikai gyilkosság történt. Az ellenzéki újságíró meggyilkolását a szaúdi vezetés néhány napja ismerte el, miután két és fél hétig tagadták azt. Azt állítják, hogy dulakodás közben halt meg. A török elnök elégedetlen a szaúdiak eddigi ellentmondó magyarázataival. Mint mondta, telefonon beszélt a szaúdi királlyal, hogy kérje közbenjárását az ügytisztázása érdekében.
2018.10.23 14:33
Frissítve: 2018.10.23 15:06