Öt jelöltje is van Trumpnak a nehezen pótolható ENSZ-nagykövet helyére

Publikálás dátuma
2018.10.11 09:30

Fotó: AFP/ Olivier Douliery
Két-három héten belül megnevezi Donald Trump, hogy kit akar kinevezni ENSZ-nagykövetnek a kedden lemondott Nikki Haley helyére.
Két-három héten belül megnevezi Donald Trump, hogy kit akar kinevezni ENSZ-nagykövetnek a kedden lemondott Nikki Haley helyére. Az elnök azt mondta, hogy öt lehetséges jelölt közül fog választani. Ezt néhány amerikai elemző úgy értelmezte, Trumpnak aligha okozott meglepetést Haley bejelentése, hogy az év végén távozik a fontos diplomáciai posztról. Az eddigi ENSZ-nagykövetnő távozásának előkészítettségére utal az is, hogy az elnök az öt lehetséges utódjelölt közül egyiküket meg is nevezte, és ezzel erősen valószínűsítette, hogy őrá fog esni a választása. Dina Powell volt helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóról van szó, aki kifejezetten szoros kapcsolatot ápol az elnök lányával, Ivanka Trumppal és az ő férjével, Jared Kushnerrel. Trump egyébként kitért arra, hogy olyan, általa hihetetlennek mondott spekulációról is hallott, miszerint ő a saját lányát tervezné kinevezni ENSZ-nagykövetnek. „Ha ezt tenném, nepotizmussal vádolnának” - mondta. Az amerikai politikai lélektan egyes beható ismerői azonban egy olyan körülményre is felhívják a figyelmet, ami ellentmond a gondosan előkészített távozás elméletének. November hatodikán tartják az Egyesült Államokban az úgynevezett félidős választásokat, amelyek során újraválasztják az egész washingtoni képviselőházat és a szenátus egyharmadát. Jelenleg az amerikai törvényhozás mindkét házában csekély – azon belül a szenátusban elenyésző – republikánus többség van, és a demokraták keményen dolgoznak azon, hogy megfordítsák az erőviszonyokat. Ennek fényében, tekintettel a női választók gyakori prioritásaira, nem használ a kormányzó republikánusoknak, hogy éppen most távozik a kormányból – Amerikában ugyanis az ENSZ-nagykövet a kabinet tagja – az adminisztráció talán legnagyobb szaktekintélynek örvendő női tagja. Nikki Haley azonban nem csupán „egy nő” volt a kormányban, hanem a Trump-csapat egyik legkiszámíthatatlanabb és leginkább önálló gondolkodású tagja, aki gyakran egészen másként értelmezett különböző globális eseményeket, mint izolacionista főnöke. Az ENSZ-nagykövetnő, miután a Fehér Ház Ovális Irodájában bejelentette távozási szándékát Donald Trumpnak, a riportereknek azt mondta - tagadva a róla keringő híreket -, hogy nem kíván indulni az elnökválasztáson, legalábbis 2020-ban nem. A két év múlva esedékes választáson Trump mellett kíván kampányolni – tette hozzá. A 46 éves Haley a lemondását indokló levelében utalt arra, hogy a magánszektorba készül. Mint az amerikai sajtó írja róla, nem különösebben vagyonos, viszont van egy egyetemista gyereke, egy másik pedig közeledik az egyetemista életkorhoz. Az üzleti világban lényegesen nagyobb jövedelemre tehet szert, mint a közszolgálatban – ahol nyolc évet töltött eddig, ugyanis az ENSZ-nagyköveti tisztség két éven át tartó ellátása előtt hat esztendőn át ő volt Dél-Carolina állam kormányzója. Név nélkül nyilatkozó fehér házi alkalmazottak olyan feltételezéseknek adtak hangot, hogy Nikki Haley esetleg saját politikai jövőjének a biztosítására gondolt, amikor mostanra időzítette lemondását. Ha vannak komolyabb politikai ambíciói, akkor alighanem veszélyes lett volna számára, ha túl sokáig „leragad” Trump Fehér Házában, különösen akkor, ha a demokraták jelentősen előretörnek a félidős választásokon. Trump elárulta, hogy Haley mintegy fél évvel ezelőtt beszélt neki távozási szándékáról. Ez időben nagyjából egybe esett azzal, hogy az amerikai kül- és biztonságpolitika kulcspozícióiba új, a korábbinál keményebbnek, „héjábbnak” tekintett személyek kerültek: Mike Pompeo lakta be a külügyminisztériumot, John Bolton pedig a nemzetbiztonsági tanácsadói pozíciót szerezte meg. Egy vezető fehér házi tisztségviselő szerint Nikki Haley annak idején némileg frusztráltnak látszott amiatt, hogy az ő nézetei háttérbe szorultak a kormányzaton belül, amikor Pompeo és Bolton lett a hangadó, és az agresszívabb amerikai külpolitikai irányvonal kerekedett felül. Nikki Haley mindenesetre hűségesen végigvitte az ENSZ-ben az amerikai külpolitika hangsúlyváltásaival kapcsolatos teendőket, így például a világszervezet Emberi Jogi Tanácsából való amerikai kivonulást, vagy éppen a palesztin menekülteket támogató ENSZ-ügynökség amerikai finanszírozásának a beszüntetését. 
2018.10.11 09:30
Frissítve: 2018.10.11 09:30

Khashoggi-ügy: nem hisznek a szaúdiaknak

Publikálás dátuma
2018.10.21 17:54

Fotó: AFP/ Jim WATSON
Sem kielégítőnek, sem hitelesnek nem tartja a külvilág az isztambuli konzulátuson megölt újságíró ügyében elhangzott magyarázkodást.
Szaúd-Arábia a hét végén ismerte csak el, hogy Jamal Khashoggit, az amerikai száműzetésbe vonult szaúdi újságírót október másodikán megölték a „sivatagi királyság” isztambuli konzulátusának épületében. A férfi, aki rendszeresen publikált a Washington Postban, és éles hangú bírálója volt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek, azért ment oda, hogy beszerezze a szükséges okmányokat török menyasszonyával kötendő házasságához – ám élve soha többé nem látták. Rijád több mint két álló héten át azt bizonygatta, hogy Khashoggi távozott a konzulátusról, ezt azonban a térfigyelő kamerák felvételei nem támasztották alá. Végül elhangzott a részleges beismerés, miszerint az újságíró fizikai összetűzésbe került a konzulátuson, a dulakodás közben el akarták hallgattatni, és ennek során fojtófogást alkalmaztak vele szemben, amitől elhalálozott. Az uralkodóház közölte azt is: menesztették a trónörökös közvetlen tanácsadóját és a szaúdi titkosszolgálat helyettes vezetőjét, továbbá letartóztattak 18 személyt. A török hatóságok az elmúlt időszakban mindmáig ellenőrizhetetlen, vérgőzös részleteket szivárogtattak ki arról, mi történhetett valójában a konzulátuson. Eszerint Khashoggi látogatásának előre egyeztetett napján Rijádból 15 fős halálkülönítmény utazott Isztambulba, és még aznap visszatért Rijádba. Volt köztük halottkém, vittek magukkal csontfűrészt, és a csoport több tagja a trónörökös legszűkebb testőrségének a tagjai közül került ki. Miután Khashoggi bement a konzulátusra, azonnal megkínozták, letépték a körmeit, aztán levágták az ujjait, majd lefejezték, végül feldarabolták – ehhez kellett a csontfűrész. Mindezt állítólag hang-, illetve videófelvétel támasztja alá, de még nem akadt hivatalos személy, aki megerősítette volna, hogy hallott, illetve látott volna ilyen felvételt. A szaúdiak közlése semmi érdemlegeset nem tartalmaz arról, hogy mi lett a holttesttel. A török hatóságok eddig nem bukkantak a nyomára azokon az Isztambul környéki területeken, ahol tudomásuk szerint a kérdéses napon a szaúdi konzulátusi gépkocsik jártak. A trónörökösre nézve terhelő állításokhoz Rijádban olyan kommentárt fűznek, miszerint deklarált cél ugyan, hogy a külföldre távozottakat rábeszéljék a hazatérésre, de a trónörökös nem adott utasítást erőszak alkalmazására, és nem is tudott arról, hogy ilyesmire készülnek bizalmi emberei. Donald Trump amerikai elnök reagálása minderre meglehetősen következetlen volt: először méltatta, jelentős lépésnek nevezte, hogy megtörtént az alapvető beismerés. Később azonban átvette a felháborodott nemzetközi közösség általános hangvételét, és azt hangsúlyozta, hogy ez a rijádi magyarázat nem kielégítő. Trump megpendítette a szankciók eshetőségét is, megjegyezve azonban, hogy az amerikai fegyverszállítások elmaradása jobban fájna Amerikának, mint a szaúdiaknak. Ráadásul lehetségesnek mondta, hogy Szalmán herceg valóban nem tudott semmiről. Az amerikai média fősodorbeli elemzései azt valószínűsítik, hogy a 33 éves trónörököst a Khashoggi-ügy aligha fogja megfosztani a trónra lépés lehetőségétől, ha annak a mostani öreg, betegeskedő király halálával eljön majd az ideje. Ennek ellenére a botrány erősen megtépázhatja Szaúd-Arábia és Nyugat viszonyát, annak ellenére, hogy az iszlám szunnita ágát képviselő „sivatagi királyság” a legfőbb hatalmi ellensúlyt képezi a térségben a síita Iránnal szemben. Angela Merkel német kancellár kemény szavakkal ítélte el Khashoggi meggyilkolását, és London, valamint Ottawa sem tartja kielégítőnek a Rijádból eddig érkezett tájékoztatást. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy a királyságot már most is ténylegesen irányító trónörököst – miközben külpolitikája felettébb agresszív, ahogyan ez korábban a jemeni katonai fellépésével is megmutatkozott – a belviszonyok alakítását tekintve alapvetően reformer beállítottságúnak tartják, aki szeretné modernizálni, több lábon állóvá tenni eddig kizárólag az olajbevételekre alapozó hazáját. Ha azonban a Khashoggi-ügy nyomán Szaúd-Arábiának nemzetközi bojkottal kellene szembe néznie, akkor ez ellen egyetlen fegyver lenne a kezében – az olajkitermelés visszafogásával való fenyegetőzés. Ez a fegyver azonban ma már, az energiaforrások diverzifikációjának köszönhetően – ellentétben az 1970-es évekkel - az alkalmazójára nézve alighanem legalább annyira ártalmas lenne, mint azokra, akik ellen irányul.
2018.10.21 17:54

Veszélyben az INF-szerződés

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:48

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
"Nagyon veszélyes lépés" Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja az 1987-ben aláírt szerződést. Vasárnap este az orosz fővárosba várták John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Rjabkov kifejezte reményét, hogy a Fehér Ház főilletékese hétfői és keddi tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg kell ismerni az amerikai indítékokat. Elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
2018.10.21 15:48
Frissítve: 2018.10.21 20:33