Megtaláltak 170 műkincset Hollandiában, amit még a nácik raboltak el

Publikálás dátuma
2018.10.10 18:28
Rijksmuseum - illusztráció
Fotó: NurPhoto/ Romy Arroyo Fernandez
42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Még a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt.
Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól elkobzott műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak - írja a Guardian után az MTI.
Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol egy ötfős szakértőcsoport 2012 óta dolgozik a feladaton. A múzeumokban eddig azonosított rabolt műtárgyak között
  • 83 festmény,
  • 26 grafika és
  • 13 kegytárgy is szerepel.
Ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és igényüket hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság.

A királyi családnál is volt

A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.
A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. Tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben hunyt el. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. A műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő, a szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével.
Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény.
"Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott"
- szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.
2018.10.10 18:28

Gálvölgyi: ehhez nekünk semmi közünk!

Publikálás dátuma
2018.10.21 19:25

Fotó: Népszava/
Számos ismert művész nevével él vissza egy álhírgyártó oldal. A közösségi médiában terjesztett szövegek valódi szerzői és szándékaik is a homályban maradnak, miközben olyan színészek nevében szólalnak meg közéleti témákban, mint Hernádi Judit vagy Gálvölgyi János.
A hétvégén jelent meg a Gálvölgyi János sem bírta tovább: „Inkább meghalok, mint hogy hallgassak” című írás, amelynek lényege, hogy ő és jó barátja, Hernádi Judit különféle akciókra buzdítja az embereket a hajléktalanokat ért vegzálások miatt. Gálvölgyi János a Népszavának elmondta, sem ő, sem Hernádi Judit nem nyilatkozott ennek az internetes oldalnak, és egyetlen újságírót sem kértek meg arra, hogy a „gondolataikat” ilyen formában osszák meg bármilyen felületen. 
„Ehhez nekünk semmi közünk. Azt, hogy nekünk mi a véleményünk arról, ami az országban zajlik, ismerhetik a barátaink és azok, akik elolvassák a velünk készült interjúkat"
– mondja Gálvölgyi János.
– Ha mondani akarunk valamit, elmondjuk. A napokban került fel az internetre József Attila: Tél című verse, amelyet civil kezdeményezésre, többed magammal mondtam el” – teszi hozzá a Kossuth-díjas művész. Hernádi Judit sem nem csinált titkot abból, hogy „rettenetesnek tartja” a hajléktalanok kriminalizálásáról szóló törvényt, erről beszélt az ATV-ben és részt vett a Város Mindenkiért tüntetésén is a Kossuth téren.
2018.10.21 19:25

Hofit csak saját magához lehet hasonlítani

Publikálás dátuma
2018.10.21 12:23

Fotó: Népszava/ Vajda József
Jézus is csak beszélt, meg Lao Ce is, ideje volt leírni Hofi szövegeit is - dobta fel a labdát Bödőcs Tibor a Hofi megmondja című kötet bemutatójának kezdetén. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében megrendezett beszélgetésen Winkler Nóra kérdezte a humoristát, Malek Miklós zeneszerzőt, valamint a jól ismert nevettető idézeteit, poénjait felsorakoztató kötet szerkesztőjét, Király Leventét. A résztvevők a beszélgetés során végig hangsúlyozták, Hofi színészi készségei és abszolút hallása is kiemelkedő volt, az azonban egészen egyedülálló, hogy bármiről tudott beszélni, s egyszemélyben bárkit el tudott játszani. Szolidaritással és toleranciával fordult a néphez, s emiatt szinte mindenki szerette; a kétezres évek elejére több mint ötmillió hanghordozót adtak el felvételeiből. Hofi egészen kivételes memóriával rendelkezett: egyszerre öt dologról tudott beszélni, s amikor már mindenki azt hitte, elfelejtette az előző gondolatmeneteket, szépen lezárta azokat – hangsúlyozta Malek Miklós, aki Hofi jó barátja is volt –, s olyankor a tomboló közönség már szinte könyörgött: “Géza, hadd pihenjünk!” Kérdés azonban sokak számára, hogy a Kádár-korszakban, miként maradhatott fenn rendszert kritizáló és karikírozó előadásaival – emelte ki Winkler Nóra. Malek szerint, Hofi mindig tudta, meddig mehet el, s hogy kik ülnek épp a közönség soraiban, vagy fent a lelátón. Mindig megtalálta azt a pontot, amit csak egy milliméter választott el attól, amit már nem volt szabad – tette hozzá a zeneszerző. Nekem azt mondta a Sándor Gyuri, 42,5 évente születik ekkora tehetség, mint ő meg én – szúrta közbe frappánsan Bödőcs. Majd Király Levente is hozzáfűzte: ő volt a huszadik század humoristája. A szerkesztő felidézte Nádas György szavait: úgy néztem rá, mint olyan valakire, akiről tudtam, hogy csak egy születik egy évszázadban. Színészileg a nemzetközi porondon is nagyon kiemelkedő – hangsúlyozta továbbá Bödőcs, hozzátéve: komplex tehetség volt, nem csak jót mondott, jól is mondta, jó volt nézni, jó olvasni. 
Malek Miklós szerint Hofit csak saját magához lehet hasonlítani. - Ezt kitermelte magából Kőbányától elindulva Debrecenig, sok rúgáson, csapáson keresztül. Meg lehetett tőle tanulni, hogy ki lehet mászni a gödörből; hiába rúgtak belém hármat, menni kell előre - részletezte a zeneszerző. Bödőcs sajnálatának is hangot adott, amiért Hofi Németh Szilárdot és Lőrincet már nem érte meg. A humorista hangsúlyozta gyakran ma is előkerül az előadó neve, s az életmű lényege, hogy nem csak lemezeken vagy CD-ken van igazán, hanem az emberek között – nem telik el kocsmai eszmecsere egy Hofi-poén nélkül. A beszélgetés végére mindennél világosabban értették meg a jelenlévő húszévesek is (akik valószínűleg csak felvételekről ismerhetik a humoristát), hogy ki is volt Hofi igazán, amikor Malek Miklós kérésére a közönség együtt kezdte el – előbb óvatosan, halkan, majd közös hangon, bátran – énekelni: lazítani, próbálj meg lazítani, nem győzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek, és aztán megint mehet, minden tovább.

Infó: Hofi megmondja (szerk. Király Levente), Corvina Kiadó, 2018

2018.10.21 12:23
Frissítve: 2018.10.21 12:45