Arccal előre közös dolgaink felé

Publikálás dátuma
2018.10.11. 21:49

Fotó: Tóth Gergő
A kiállítás szerette a zuglói kertvárost, de visszavágyik a Városligetbe
Idén kalandos utat járt be az ARC közérzeti kiállítás: Zuglóban, az Örs vezér útján felállított óriásplakátok azonban idén is a megszokott, frappáns módon fogadták a látogatókat. „Láthatóan nagyon sok emberhez eljutott a kiállítás híre, fogták a párjukat, szüleiket, gyerekeiket, haverjaikat, és kimentek együtt. Ezt mindenképp sikerként értékeljük” – mondta el lapunknak Bakos Gábor, az ARC egyik alapítója, szervezője. Az új, lakóövezeti helyszínen semmiféle rongálás, hangoskodás, randalírozás nem történt a kiállítás két hetében, az egyetlen felmerülő – akár még pozitívumként is értékelhető – probléma csupán annyi volt, hogy a látogatók kijárták a füvet – részletezte Bakos, hozzátéve: mindent megtesznek ennek helyreállításért, s már elvetették az új fűmagokat. A szervező kiemelte, bár jól érezték magukat ezen a területen, és köszönettel tartoznak az önkormányzatnak, valamint a kerület lakóinak, a legideálisabb mégis a városligeti Konrad Adenauer sétány lenne, amelyre jövőre újra pályázni fognak. Ugyanakkor hangsúlyozta: a megvalósuláshoz nélkülözhetetlen szempont az is, találnak-e ismét olyan támogató "arcostársakat", akik hozzájárulnak az „igazságkereső pályázat és szabadságszerető kiállítás” megrendezéséhez. Bakos továbbá kiemelte, szerinte nincs értelme a plakátok politikai kapcsolódásait előtérbe állítani. „Ami két embert, egy várost vagy egy országot érint – például, az életkörülményeink milyensége – azok a közös dolgaink, és az azokkal való foglalkozás mindannyiunkra tartozik. Az, hogy erről véleményünk van, és azt kinyilvánítjuk, a lehető legtermészetesebb dolog.” A szervező hozzáfűzte, idén több olyan plakáttal találkozott, amely kiállja az idő vasfogát, és hosszútávon is világos üzenetet közvetít. Bár az ARC-élmény elengedhetetlen része a közös, szabadtéri időtöltés, aki lemaradt volna a plakátokról élőben, a kiállítás Facebook oldalán megtekintheti azokat. A közönség által legjobbnak ítélt alkotásra szerda délig lehetett szavazni.
Szerző
Témák
kiálltás ARC
Frissítve: 2018.10.12. 07:45

Mitől retteg a hableány?

Publikálás dátuma
2018.10.11. 20:14

Fotó: Bócsi Krisztián
A háromtagú magyar-német nomerMaids performansz-társulat a napokban a berlini Theaterdiscounterben adta elő Wann hast du das letzte Mal auf der Spitze eines Berges Sex gehabt? (Mikor szeretkeztél utoljára egy hegy tetején?) című darabját. A produkció megjárta a kölni Theaterszene Europa-fesztivált, novemberben pedig a heidelbergi színi napon mutatják be.
A hableány keze remeg. Háttal áll: az arca nem látszik. Egyedül van. Türkizkék uszonya halványan csillog az alakját megvilágító lámpa fényében. Körötte minden sötét. Reszket, remeg, ráng. Örült ugrálásba kezd, majd megmerevedik. Két világban egyszerre élni: szinte kibírhatatlan. Bizonytalan, hadarja mesterkélten csevegő hangon. Mindent nehéz elkezdeni és befejezni. És azt sem tudja, elég érdekes-e, amit mond. Ahogyan a többiek sem: a színpadra lépő rózsaszín hajú, halványbőrű, tornanadrágos, és a szőke, cowboyruhás nő is folyton kérdeznek. Magukat, egymást, és a közönséget. Két Berlinben élő magyar, Bazsó Adrienn, és Néder Panni, és egy magyar gyökerű német, Charlotte Mednansky gondolkodik együtt a nyugati klímához alkalmazkodni próbáló kelet-európai identitásról. A berlini Theaterdiscounter színpadán ordítanak, táncolnak. Énekelnek, mantráznak, viccelnek. Történeteket mesélnek: a magyar nagyapáról, aki szilvásszekéren döcögött el Németországba; a színműről; idegösszeroppanásról; kerítésről, nemlétező menekültekről; genderszakokról; CEU-ról, plakátokról, április 8-ról; szégyenről, válságról, álmokról. Arról a kétségbeesett dühről, amit az érez, aki úgy dönt, nem próbálkozik tovább. Azokat a kérdéseket feszegetik, amelyekről rég nem beszél senki.
– Mert nektek, ugye, nincs is honvágyatok? – tudakolja a cowboykalapos. Orra alatt rajzolt bajusz sarjad: köztudomású, hogy a női szereplőket jobban tisztelik, ha van rajtuk valami férfias. Das ist eine complicated question, vágják rá, mint ahogyan még több ezer elvándorolt magyar, mielőtt családról, barátokról, illatokról, politikáról, a novemberi hetes buszról, gyűlöletről és cinizmusról bonyolódnának végeláthatatlan fejtegetésekbe. Keverik a nyelvet: egyszerre tizennégyet, könyörtelenül emlékeztetve a kivándorlással járó keserédes traumára: „Tulajdonképpen bármit mondhatok, mert úgysem értik”. A harsány jelmezek alól kikandikál az örökösen fojtogató megfelelni vágyás és a kisebbségi komplexus. – Mi van, ha mégsincs mit mondanom? Ha egy darab szar vagyok? Ha csak egy átlagos, érdektelen, tehetségtelen, kelet-európai nő vagyok? – kérdezi a rózsaszínhajú. Válasz nincs. Három éve írta meg Néder Panni a Wann hast du das letzte Mal auf der Spitze eines Berges Sex gehabt? első változatát, amikor vendégdiákként a berlini Ernst Busch színművészeti főiskolán tanult. A szöveg azóta is folyamatosan változik: hozzásimul a szereplők és a politika alakulásához. Nincsenek kellékek, nincsen díszlet sem. De hát kinek is hiányoznak, amikor egy elszánt tekintetű, sellőuszonyú nő éppen azt tudakolja az embertől, hogy „És te mikor szeretkeztél utoljára egy hegy tetején?”. Zavarba ejtő kérdés, pedig sokkal fontosabb, mint a legtöbb dolog, ami foglalkoztat minket, szögezi le Bazsó, Mednansky és Néder. És amilyen profán, úgy rántja le az összes egybegyűltet – színészeket, nézőket, kül- és itthoniakat – az elemi, hétköznapi szorongások mocsarába; a rémek közé, akiket mindenki ismer, akárhol is él. Öntudatlan rettegéseinket öniróniával, nevetve, szívszorítóan csomagolják ki a színpadon. Szól-e valaki, ha ebédkor spenót ragad a fogam közé? Biológiai óra. Előítéletek. Álintellektus. Nem tudom, hogy írják. Szexuális frusztráció. Tiszta szívvel. Szörszál az állon. Ehhez nem kell külföldön élni. Hiszen nem csak a hableányok keze remeg.
Témák
színház
Frissítve: 2018.10.15. 10:01

Megvillan Andy Vajna sógornője, és lejárt kabarészövegekkel támad a TV2

Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:18

Jó is lehetne a TV2 új sorozata, de a szándékoltan antipiszi alkotást a kiváló szereposztás sem teszi élvezettel fogyasztható alkotássá.
Akár még jó sorozat is lehetne a Bogaras szülők, de ennek mintha a TV2 nem adott volna túl sok esélyt. Négyéves kislány megerőszakolása, feleséggyilkosság, halálos baleset, Orbán és Erdogan, migránsok és kerítések, Botka és a szocialisták, Soros, Vona és a Jobbik, harapnak a katicák – a TV2 hírcsárdája, a Tények kedd este is teljesítette a feladatát, közvetítette a kormány fő üzenetét: a világ furcsa és veszélyes hely, de amíg Orbán Viktor hatalmon van, nincs miért félni. A TV2 ekként vezette fel két – némi RTL-es fixációról árulkodó – új műsorát, A legbátrabb párost és a Bogaras szülőket. A legbátrabb páros a Nyerő páros szado-mazo változataként a legextrémebb feladatokkal szórakoztatja máltai turuljait: például ki tudja jobban felgyújtani a másikat. Az örökkévaló kárhozatnak tűnő, majd’ három órás műsortól sokat remélhetnek: a TV2 tulajdonosa, Andy Vajna a sógornőjét, Palácsik Lillát és párját is bedobta Pintér Tiborék közé. Este tízkor rajtolt a Bogaras szülők. A holland licence alapján készült iskolai sorozat sok mindenben különbözik konkurenciájától, A Tanártól. Az alaphelyzet: a Borostyán-telepi kísérleti iskola szoknyabolond igazgatója (Mészáros Máté) és a negédes-undok osztályfőnök (Ónodi Eszter) által uralt világba − az össznépi tetvészkedés közepébe – két új diák érkezik. Egyikük anyukája, Anna (Téby Zita) lesz Tetű mami, hogy megmászhassa a szülői munkaközösség szamárlétráját. A szándékoltan antipíszí humorban utazó sorozat akár jó is lehetne – a szereposztás kiváló −, csak épp a dialógusok időnként lejárt szavatosságú kabarészövegekre emlékeztetnek. Zsuzsiból (Danis Lídia), a roma anyukából kinézik, tud hegedülni, a nagymamából pedig, hogy takarítónő: kétszer elsütni ugyanazt a poént, ami elsőre sem jó, kínos. A másik új diák – egy örökbe fogadott kínai kislány – apukája, Laci (Horváth Sebestyén Sándor) pedig úgy beszél „unokaöccséről”, a másik apukáról, mintha nem is az igazgatónak, hanem valamelyik „melegpropagandára” vadászó kormánylapnak magyarázkodna. Helga (Csákányi Eszter) azonban kiválóan sűrítette fél percbe, milyen is egy életunt tanárnő. Félő, heti fél órában nem sok ilyen jelenet fért bele a Bogaras szülőkbe. 
Témák
sorozat