Mire szavaznának, akik amúgy nem szavaztak?

Publikálás dátuma
2018.10.10 20:40

Fotó: Népszava/
A pártjukban csalódottak, a fiatalok, az alacsony végzettségűek és a szinglik otthon maradtak áprilisban – derül ki a Policy Solutions nem szavazók körében végzett felméréséből.
Nagyjából 2 millió 400 ezer választásra jogosult magyar nem vett részt a legutóbbi parlamenti választáson. A hatalmas tömeget 2013 után másodszor is megvizsgálta a Policy Solutions elemző és tanácsadó intézet a német baloldali kötődésű Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával. A két értékelés nagyjából azonos eredményt hozott: az otthonmaradók fele, vagyis nagyjából 1,2 millió választó teljesen passzív, soha nem járul az urnákhoz, de sokan vannak azok is, akik csak most döntöttek a távolmaradásról. Ebben a körben meghatározó azok csoportja, akik nem voltak elégedettek korábban támogatott pártjuk munkájával, de a másik oldalra vagy pártra mégsem akartak szavazni. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jobboldali szavazók aktívabbak, mint a baloldaliak, azok közül, akik nem tudnak különbséget tenni az ideológiai táborok között minden második ember távol maradt a szavazóköröktől. A demokratikus rendszer iránti elkötelezettség ugyanilyen meghatározó a választási aktivitásban – olvasható az elemzésben. Akik szkeptikusak a demokráciával szemben, magasabb arányban maradtak otthon, mint a demokrácia-pártiak. Fontos megállapítás az is, hogy a magányosok közül kevesebben szavaztak, mint a családosok közt, de azok is aktívabbak, akik a családon túl kötődnek valamilyen közösséghez, legyen az nagy baráti társaság vagy vallási közösség. A Policy Solutions kutatása egyértelművé tette, hogy az életkorral együtt nő az emberek politikai aktivitása, a 60 év körüliek számára a legfontosabb, hogy szavazatukkal beleszóljanak az ország sorsának alakulásába. Az elemzők azt is kiemelik, hogy a fiatal, 30 év alatti korosztály passzivitása a legaggasztóbb, negyedük egy most vasárnap rendezett voksoláson sem venne részt. A politikusok és a fiatalok ma sajátos csapdahelyzetben vannak: a korosztály távolmaradása miatt a pártok, így a kormánypárt sem foglalkozik érdemben ennek a körnek a gondjaival, ami viszont tovább növeli a fiatalok elfordulását a politikától – mutatnak rá az elemzők. Az sem vigasztaló, hogy ez világjelenség. Szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a választási kedv között: minél magasabb valakinek a képzettsége, annál aktívabb – állapítja meg a Policy Solutions elemzése, hozzátéve, hogy a nem szavazók között majdnem kétszer annyi a munkanélküli és a diák, mint a politika iránt érdeklődők körében. Aki nem aktív részese a munkaerőpiacnak, az inkább távol marad a választástól is és a nők is passzívabbak.  Mielőtt azonban nagyon negatívan kezdenénk el gondolkodni a politikailag passzív körről, hozzá kell tenni az értékelésnek azt a korábbi kutatásokon alapuló részét is, amelyik kimutatja, hogy ennek a csoportnak a tagjai derűsebben és pozitívabban élnek a mindennapokban, míg a politika iránt érdeklődők 27 százaléka érzett félelmet valami miatt, addig a passzív csoportban ez csak 6 százaléknyi réteg volt. Nagyon tanulságos a tanulmánynak az a megállapítása is, hogy a nem szavazók körében elsöprő többségben vannak azok, akik egy jóléti, a szolgáltatások széles skáláját biztosító igazságos állam baloldali gazdaságpolitikájának képét tartják vonzónak, de társadalmi kérdésekben minimálisan mégis a jobboldal hagyománytisztelő, konzervatív, zárt társadalmának hívei kerekedtek felül. Az a több mint kétmillió ember, aki nem szavazott áprilisban, általában nyitottabb és rugalmasabb a bevándorlással, a nők egyenjogúságával kapcsolatban és körükben sokkal kevesebben állítanák vissza a halálbüntetést is, mint azok közül, akik leadták szavazatukat áprilisban. Ezzel szemben kifejezetten meglepő, hogy a homoszexualitást viszont nagyobb számban utasítják el, mint aktív társaik. A rendszerváltozás utáni kormányok működésének értékelésekor ez a passzív tábor egyértelműen a baloldali kormányok működését tartotta jó periódusnak, ötödük viszont az egész korszakról lesújtó véleménnyel van. A nem szavazók ugyanakkor vagy nem hisznek a demokráciában, vagy nem tudják megkülönböztetni azt más berendezkedésektől és többségük azért nem megy el szavazni,mert a kormány sem törődik velük. Furcsamód azt viszont érzékelik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és a politikusokra más szabályok érvényesek, mint az átlagemberekre. Amikor pedig azt kérdezték tőlük a Policy Solution munkatársai, hogy szerintük melyik korszak volt a legjobb a magyaroknak, sokadszor is bebizonyosodott, hogy a válaszadók nagy része szívesen lemondana a demokratikus választás jogáról, a szabadságjogokról, „cserébe a Kádár-rendszer kiszámítható világáért”.

Mit tehetnek a politikusok?

A nemszavazókról szóló elemzést szerda este mutatták be a közvéleménynek az Új Egyenlőség online folyóirat októberi közbeszélgetésén a Kossuth Klubban. A kutatás eredményei konkrét feladatokat jelölnek ki a baloldali politikusoknak: meg kell nyerni a fiatalokat és vissza kell szerezni a 2010-ben elvesztett szavazókat. A hogyan kérdésére válaszolva az MSZP elnöke kiemelte, a pártban zajló generációváltást, a Párbeszéddel kialakult tartós összefogást, hozzátéve, hogy az együttműködést civil szervezetekkel, szellemi műhelyekkel, közéleti gondolkodókkal akarják bővíteni. Tóth Bertalan elmondás aszerint olyan tudósokkal, oktatókkal, külső emberekkel keresik a kapcsolatot, akik képesek hitelesíteni a baloldalt. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a helyi egyéni gondok megoldására, önkormányzati képviselőiken keresztül, s a Szolidaritási Alap támogatásainak is nagyobb nyilvánosságot akarnak szerezni. Tóth Bertalan hozzátette, hogy a hitelességet lassan lehet visszaszerezni, de készek a radikális változtatásokra is. Ezzel a Párbeszéd társelnökének, Karácsony Gergelynek arra a felvetésére reagált, hogy meg kell találni a baloldal új identitását, vissza kell találni a szociáldemokrata gyökerekhez. 

2018.10.10 20:40
Frissítve: 2018.10.10 20:51

A közmédia problémáira figyelmeztetett a MÚOSZ, az MTI nem volt hajlandó kiadni a közleményét

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:03

Fotó: / Draskovics Ádám
Az újságírószövetség azt kérte a vezetőktől, hogy foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával. Az MTI a szabályzatra hivatkozott.
A MÚOSZ a közmédia működési zavarairól” címmel juttatott el egy közleményt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az MTI OS-hez, ám arról tájékoztatták a szövetséget: a közleményt nem áll módjukban kiadni, mert
az OS Szabályzatának 14.2. pontjába ütközik.
Egyúttal felhívták a figyelmüket arra, hogy az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, és ezért semmilyen felelősséggel nem tartozik. A hivatkozott pont szerint egyébként a közlemény
„nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója ellen.”
A MÚOSZ az említett közleményben arról írt, hogy a közmédia működését nem az ellenzéki képviselők jelenléte veszélyezteti: mint írták, „a kormánykritikus társadalmi kezdeményezéseket elhallgató, azokról a nyilvánosságot nem tájékoztató köztévé maga a működési rendellenesség”. Felidézték, hogy az MTVA szákházánál dulakodásig fajuló konfliktus alakult ki, miután ellenzéki parlamenti képviselők eredménytelenül próbálták rávenni az intézmény vezetőit a napok óta zajló demonstrációk követeléseinek beolvasására. Hozzátették: az incidens – szégyenszemre csupán a Facebookon közvetített – képei élő egyenes adásban világítottak rá a közmédia működésének súlyos torzulásaira. Hangsúlyozták, hogy
„Magyarországon működik – GDP-arányosan – Európa legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. A jelenlegi médiarendszer kiépítésekor, amikor 2015-ben az M1-et hírcsatornává alakították, az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést. Ennek fényében nincs rá elfogadható szakmai magyarázat, hogy a napok óta zajló kormányellenes demonstrációkról a csatorna – tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megsértve – képtelen volt az esemény hírértékének megfelelő, élő tartalmat sugározni, miközben a párizsi sárgamellényes tüntetéseknek lényegesen nagyobb figyelmet és műsoridőt szentelt, mint a budapesti és vidéki kormánykritikus megmozdulásoknak.”
A MÚOSZ arra hívta fel a közmédia vezetői, illetve az őket irányító kormánypolitikusok figyelmét, hogy az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás. Tisztességes, demokratikus országokban az ellenzéki parlamenti képviselőket a közmédia nem eltakarítandó akadálynak, hanem rendszeresen megszólaltatott műsorvendégnek tekinti – hiszen közszolgálati feladatához az ellenzéki politikai álláspontok tárgyilagos bemutatása is hozzátartozik.
„A MÚOSZ felszólítja a közmédia vezetőit, hogy haladéktalanul térjenek vissza a törvényes működés keretei közé, és foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával”
– tették hozzá a közleményben.

Még a köztévé tett feljelentést

Mint megírtuk, hétfő hajnalban a köztévé épületéből biztonsági őrök tuszkolták ki Hadházy Ákost, majd a kijáratnál a földre lökték a képviselőt, továbbá erővel szorították ki az épületből Szél Bernadettet is. Pedig az országgyűlési képviselőkről szóló 1990-es törvény 9 paragrafusa egyértelműen fogalmaz: „A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területre is belépni.” A törvény azt is kimondja: „az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.” Mármost Hadházy Ákos a közmédia vezetőivel próbál hetek óta kapcsolatba kerülni – eddig tökéletesen sikertelenül.  Hadházy és Szél egyébként rendőrt hívott azért, mert személyes tárgyaik – ruháik, táskáik – a tévészékház épületében maradtak, és kérésükre sem adták vissza a komplexum őrei. A kihívott békásmegyeri rendőrök megpróbáltak bejutni, de hosszas egyeztetés után nem engedték be őket az épületbe. Mint kiderült, az MTVA az épületben tartózkodó ellenzéki képviselőkre birtokvédelmi eljárást kért, és a rendőrséghez fordult a történtek miatt. Szerintük ugyanis a közérdekű üzem megzavarásának számít, ha egy ellenzéki képviselő több ezer tüntető követeléseit szeretné élő adásban beolvasni. Hétfőn egyébként rendkívüli számot adott ki a Nyomtass te is!: ebben az ellenzék követeléseit közlik, „Le a rabszolgatörvénnyel, le a propagandával” címmel. 
Témák
MÚOSZMTVA
2018.12.17 15:03
Frissítve: 2018.12.17 15:16

SZEF: Vonják felelősségre az állami média vezetőit!

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:00

Fotó: / Vajda József
Tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) az országgyűlési képviselőkkel szemben az MTVA székházában alkalmazott, szerintük törvénysértő módszerek miatt.
A Földiák András elnök által aláírt kiáltványban így részletezik a közszféra legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének kifogásait:
„Tiltakozunk, hogy a magyar nép által választott országgyűlési képviselőket a képviselői munkájuk végzése közben a MTVA épületében akadályozták; Tiltakozunk, hogy a képviselőket erőszakkal távolították el az épületből, ennek során az MTVA biztonsági őrei törvénysértést, bűncselekményt követtek el és megsértették a képviselők személyes szabadságát; Tiltakozunk, hogy az MTVA dolgozóinak épületből való kijutását az épület lezárásával megakadályozzák.”
A közszféra szakszervezeteinek kiáltványa ezután jogszabályok felvonultatásával igazolja, hogy milyen pontokon sértettek törvényt azok, akik nem adtak megfelelő felvilágosítást a közmédia székházába tegnap este belépett ellenzéki képviselők munkájához, akik korlátozták őket az épületen belül szabad mozgásukban, akik kényszerítették őket egyes területek elhagyására vagy épp bezárták őket egy terembe. A SZEF vezetői úgy látják, azok a biztonságiak, akik bántalmaztak képviselőket, akár öt évi szabadságvesztéssel is sújthatók. A konföderáció felhívja a kormány figyelmét, hogy ne csak a tiltakozó emberektől, képviselőktől várja el a törvények betartását, hanem a közpénzből működő állami közszolgálati televízió vezetőitől és biztonsági őreitől is – olvasható a közszféra 13 szakszervezetét összefogó tömörülés hétfőn kora délután kiadott közleményében.
Témák
SZEFMTVA
2018.12.17 15:00