Futballsötétség

Nemcsak szakmailag, erkölcsileg is mélyponton van a magyar labdarúgás, amit áthat a félelem – nehogy olyat mondjak, ami „fönt” nem tetszik – és a mellébeszélés. Ez derült ki lapunk körkérdése alkalmával is, amikor arra voltunk kíváncsiak, a magyar futballklubok csatlakoznak-e olyan akcióhoz, amilyen a Hertha BSC-é volt. A német klub „Berlinben minden lehetsz, kivéve rasszista” feliratú felsőben küldte melegíteni a pályára a játékosait a Bayern München elleni bajnokin.

A magyar válaszok pontos kórképet adnak az itthoni állapotokról. Volt klub, amely hosszan kifejtette, hogy minden meccs előtt levetítik az eredményjelzőn a magyar szövetség „a gyűlölet nem pálya” elnevezésű kampányfilmjét, és a műsorközlő is felhívja a figyelmet kezdés előtt a sportszerű szurkolásra. Felcsútról azt írták, hogy ott fiatalokat nevelnek, nem politizálnak. És volt ember, aki ezt névvel is vállalta, mintha a Puskás Akadémia (kezdve az Aranycsapat legendás játékosa nevének ellopásával) lényege nem a politika volna.

Akadt csapat, ahonnan az a reakció érkezett, hogy amennyiben lenne nálunk ilyen kezdeményezés, végiggondolnák a lehetőséget. Ez magyarul azt jelenti, hogy eszükben sincs rasszizmus ellen tiltakozó pólót a játékosokra adni.

A magyar szövetség azt írta, hogy évek óta kampányol a rasszizmus ellen, és a szenvedélyes szurkolás az MLSZ szerint a játék része, a diszkrimináció, a gyűlölet viszont nem. Ez nagyon szépen hangzik, ám amíg a válogatott mérkőzésein büntetlenül szabad trianonozni, „lesz még Erdély Magyarországé”-t kiabálni, addig nem lehet mást tenni, mint megállapítani: a magyar szövetség is csak a dumában erős, azt hiszi, egy kisfilmmel megoldotta a rasszizmus, kirekesztés problémáját.

Az FTC, az MTK, a Paks, a Kisvárda és a Mezőkövesd viszont nem is válaszolt a kérdésre.