Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek.
Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit - rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak (az értékek 167 és 524 között mozogtak). Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel. Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.
A következő feladatnál azt vizsgálták, milyen sok ember arcát nevezik "ismerősnek" anélkül, hogy ahhoz nevet és funkciót társítanának. Ismét közemberek arcait mutatták, ezúttal időkorlát nélkül válaszolhattak a résztvevők. A kutatók összehasonlították az egyes résztvevőknél az azonosított arcok számát az "ismerősnek" nevezett arcok számával, így az 1 a 4,62-höz arányszámot kapták.
A kutatás részeinek kombinálásával kapták az ötezres számot. Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.
Mike Burton kutató szerint vizsgálatuk segíthet az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. A mai legjobb rendszerek alkalmasak idegenek kiszűrésére, de nem múlják felül az emberi képességet az ismerős ember felismerésében.
