Kiderült, hány arcot tud megjegyezni az agyunk

Publikálás dátuma
2018.10.11 09:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember - állapították meg a Yorki Egyetem kutatói. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: az értékek ezer és tízezer között mozognak - írta az MTI.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek. 
Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit - rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak (az értékek 167 és 524 között mozogtak). Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel. Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.
A következő feladatnál azt vizsgálták, milyen sok ember arcát nevezik "ismerősnek" anélkül, hogy ahhoz nevet és funkciót társítanának. Ismét közemberek arcait mutatták, ezúttal időkorlát nélkül válaszolhattak a résztvevők. A kutatók összehasonlították az egyes résztvevőknél az azonosított arcok számát az "ismerősnek" nevezett arcok számával, így az 1 a 4,62-höz arányszámot kapták. 
A kutatás részeinek kombinálásával kapták az ötezres számot. Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.
"Tekintve őseink társas életét, több ezer egyén felismerésének képessége túlzásnak tűnhet. De számtalan példa van a természetben a túlzásra. Néhány pók mérge egy lovat is képes megölni, holott a póknak valószínűleg nem célja, hogy megegyen egy lovat"
- mondta Rob Jenkins.
 Mike Burton kutató szerint vizsgálatuk segíthet az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. A mai legjobb rendszerek alkalmasak idegenek kiszűrésére, de nem múlják felül az emberi képességet az ismerős ember felismerésében.
"A következő lépés megtételéhez ezt kell lemásolnunk"
- idézte a tudóst honlapján a The Guardian című brit napilap.
2018.10.11 09:10
Frissítve: 2018.10.11 09:11

Génmódosítással hoztak létre ehető gyapotot

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:11

Fotó: Shutterstock/
Engedélyezte a génmódosítással emberi fogyasztásra alkalmassá tett gyapot termesztését az amerikai mezőgazdasági minisztérium. A gyapottermesztő országokban a fehérjében gazdag növény új élelmiszerforrás lehet.
A génmódosított gyapotot az texasi A&M Egyetem tudósai fejlesztették ki. Termését egyelőre még nem lehet emberi vagy állati élelmiszer készítésére felhasználni, mivel az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) még nem engedélyezte - írta az Érdekes Világ.
A világ számos országában termesztett gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. A gyapotmagot a többüregű gyomrú állatok – szarvasmarha, juh – etetésére használják, számos állat és az ember számára fogyasztásra alkalmatlan, mivel magas a mérgező gosszipoltartalma. 
A texasi egyetem tudósai RNS-interferecia alkalmazásával “elhallgattatták” a gyapot egyik génjének aktivitását, ezáltal kiiktatták a gosszipolt a gyapotmagból. A növény többi részében viszont meghagyták a természetes szintjén, mivel véd a rovaroktól és a betegségektől.
“Nekem olyan, mintha csicseriborsót ennék, és könnyen felhasználható ízletes humusz készítésére”
– mondta Keerti Rathore, az új gyapotféle egyik kifejlesztője.
A főzéshez már eddig is használt gyapotmagolaj sajtolása után a növény fennmaradó magas fehérjetartalmú részét többféleképpen fel lehet használni: készíthető belőle liszt, fehérjeszelet, míg a gyapotmagszemek pörkölve vagy sózottan fogyaszthatók, de mogyoróvajhoz hasonló típusú paszta alapanyaga is lehet – magyarázta a tudós. 
A világ mintegy 80 gyapottermesztő országában, különösen Ázsiában és Afrikában a népesség alultáplált, erre kínálhatna megoldást az új növény – hangsúlyozta a tudós. Az új gyapotmag az állatok – szárnyasok, sertések, halak – etetésében is hasznosítható.
2018.10.20 18:11
Frissítve: 2018.10.20 18:11

Már három exobolygót fedezett fel a TESS

Publikálás dátuma
2018.10.19 18:22

Fotó: AFP / NASA/
A NASA TESS űrtávcsöve augusztus óta gyűjti az adatokat, és három égi szektor megfigyelésével már végzett is. A mérésekből pedig három új exobolygót is bejelentettek már.
A harmadik felfedezés a legegyszerűbb - írja a csillagaszat.hu. A HD202772A jelű, a Napnál valamivel nagyobb csillagot 3,3 naponta kerüli meg a Jupiterhez hasonló méretű bolygója. A rendszer fő érdekessége, hogy a csillag közel jár már az élete hidrogénégető szakaszához, és félmilliárd éven belül vörös óriássá fog fejlődni, ami komoly következményekkel fog járni a bolygó számára is.
A második bolygó egy apró vörös törpecsillag körül keringő kőzetbolygó. A LHS 3844 planétája nagyon közel lakik a csillaghoz, 11 óránként jár körbe körülötte. Emiatt a szerzők szerint nem biztos, hogy van- légköre, vagy a csillag már elfújt-e róla minden gázt. Ezért kiváló célpont arra, hogy ezt a kérdést óriástávcsövekkel meg lehessen vizsgálni a közeljövőben. 
A legtöbb kérdés és vita a legelőször felfedezett bolygót övezi. Ezt a π (pi) Mensae nevű csillag körül találta az űrtávcső. Itt már ismert volt egy nagy, távoli gázbolygó, ami 5,7 évente kerüli meg a csillagát, mellette azonosított most a TESS egy kisebb, közelit. A második bolygó hatnaponta kerülgeti csillagát, és vagy egy óriási szuperföld vagy egy apró minineptunusz lehet.
2018.10.19 18:22
Frissítve: 2018.10.19 18:22