Elhízásban bezzeg Európában elsők, de világszinten is jók vagyunk

Publikálás dátuma
2018.10.10 19:49
Illusztráció: AFP / Roos Koole / ANP MAG / ANP
Fotó: AFP/ Roos Koole / ANP MAG / ANP/
A magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állnak - közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentését idézve szerdán az MTI-vel.
A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, tehát három felnőttből kettő kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával küzd. Az országos tápláltságiállapot-vizsgálat 2009-es és 2014-es adataiból az is kiderült, hogy nő az elhízás mértéke, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízás is egyre súlyosabb.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján a társadalombiztosítás az elhízott és túlsúlyos betegek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.
A MET az elhízás és szövődményes betegségei megelőzéséért többi között változatos étkezést, kisebb adagokat, több mozgást és 7-8 óra alvást javasol. Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Kezelésének legjobb módja az életmódváltás, súlyos esetben azonban csak gyógyszerrel, műtéttel lehet orvosolni - olvasható a közleményben.
Témák
elhízás
2018.10.10 19:49

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42

Zöldség- és gyümölcsevésben sereghajtók vagyunk Európában

Publikálás dátuma
2018.12.12 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Átlagosan csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, a legkevesebbet a kisgyermekes családok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk: a WHO szerint ideális zöldség- és gyümölcsbevitel ennek közel a duplája lenne; 400 gramm.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában, azonban – a nemzetközi trendekkel párhuzamban – Magyarországon is folyamatosan csökken a fogyasztásuk. Az OTÁP felmérése szerint hazánkban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2014-re éves szinten 300 gramm alá esett. A KSH 2016-os adatai szerint a magyarok fejenként csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk - írta az Élelmiszer Online.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatása  kimutatta, hogy a 4-10 éves korú gyermekek körében évről évre egyre magasabb a túlsúly és az elhízás mértéke. A TÉT Platform 11-18 évesek körében azt találta, hogy 24 százalékuk, azaz minden negyedik tinédzser túlsúlyos vagy elhízott.

Hogyan vegyük rá a gyereket a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagyon fontos, hogy már kiskorukban megszerettessük a gyermekekkel a zöldségeket és gyümölcsöket, az egészséges táplálkozást. 
„A gyümölcsök és a zöldségek alapvető táplálékaink, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeknek kiemelkedő egészségmegőrző, betegség-megelőző szerepük van. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél előbb ismerkedjenek meg velük. Vonjuk be őket az ételkészítésbe, díszítsünk, szobrászkodjunk együtt, vigyük el őket magunkkal a piacra!”
A szakértő kiemelte, célszerű, ha a szülők, nagyszülők odafigyelnek arra, hogy a gyermek mind az öt étkezése tartalmazzon zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg minél változatosabban és színesebben. Ha egy-egy új gyümölcsöt vagy zöldséget adunk, a megkedvelését segítheti, ha kitalálunk hozzá egy mesét és magyarázzuk el azt is, hol teremnek, honnan jönnek a zöldségek, gyümölcsök. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös beszerzésekor – például piaclátogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítására is. Amikor lehet, vonjuk be a gyereket a veszélytelen, egyszerű konyhai műveletekbe. Kérjük meg például a gyereket, hogy műanyag késsel vágja fel a gyümölcsöket salátának, vagy pucoljon mandarint. Igyekezzünk minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerési folyamatba. 

Játékosan könnyebb

Az Európai Friss Kalandok nevű programsorozat keretében országszerte 15 településre látogatott el Frutti és Veggi, a kampány két központi figurája, akik több mint 14 ezer kilométert utazva hozták közelebb a gyümölcsök és zöldségek szeretetét a 6-14 éves korú gyermekekhez és családjaikhoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet programjában roadshow-n, áruházi megjelenésekkel és a Gyerek Szigeten megrendezett Friss Zöldségek és Gyümölcsök Ünnepe révén a magyar lakosság több mint öt százalékát, félmillió embert sikerült elérni. Az Európai Friss Kalandok program már okostelefonos játék formájában is elérhető. Az alkalmazásban idén Veggivel, jövőre pedig már Fruttival és Benivel is kalandozhatnak a gyerekek: a Vegapolis mesés hőseivel különböző akadálypályákat kell teljesíteniük és értékes hozzávalókat, kincseket összegyűjteniük. Minden sikeresen teljesített pálya végén egy zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos feladványt is meg kell fejteniük a játékosoknak. Az alkalmazásban a gyermekek könnyen elkészíthető zöldség- és gyümölcsétel recepteket is találnak.
2018.12.12 17:17
Frissítve: 2018.12.12 17:17