Elhízásban bezzeg Európában elsők, de világszinten is jók vagyunk

Publikálás dátuma
2018.10.10. 19:49
Illusztráció: AFP / Roos Koole / ANP MAG / ANP
Fotó: AFP/ Roos Koole / ANP MAG / ANP
A magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állnak - közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentését idézve szerdán az MTI-vel.
A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, tehát három felnőttből kettő kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával küzd. Az országos tápláltságiállapot-vizsgálat 2009-es és 2014-es adataiból az is kiderült, hogy nő az elhízás mértéke, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízás is egyre súlyosabb.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján a társadalombiztosítás az elhízott és túlsúlyos betegek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.
A MET az elhízás és szövődményes betegségei megelőzéséért többi között változatos étkezést, kisebb adagokat, több mozgást és 7-8 óra alvást javasol. Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Kezelésének legjobb módja az életmódváltás, súlyos esetben azonban csak gyógyszerrel, műtéttel lehet orvosolni - olvasható a közleményben.
Témák
elhízás

A manuálterápia nem csontkovácsolás

Publikálás dátuma
2018.10.10. 15:22
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A manuálterápiát sokszor összekeverik a csontkovácsolással, pedig az hivatalosan Magyarországon nem is számít egészségügyi tevékenységnek. A manuálterápia, amelyet csak orvosok vagy gyógytornászok végezhetnek, a visszafordítható mozgásszervi problémák kezelésére alkalmas módszerek gyűjtőneve.
A kézzel végzett vizsgáló és kezelő fogásrendszer célja a mozgásszervrendszer visszafordítható elváltozásainak gyógyítása. Sokszor összemosódik a csontkovácsolással, pedig lényeges különbségek vannak köztük. Utóbbi valójában egy népi gyógymód, tapasztalati tudáson alapuló, szintén kézzel végzett ízületi mobilizációs fogásrendszer. Magyarországon nincs hivatalos képzése, ezért bárki indíthat ilyen tanfolyamot, ezek nagy része nem is feltételez és ír elő egészségügyi végzettséget sem. Manuálterápiát a jogszabály szerint Magyarországon csak orvosok vagy olyan főiskolát végzett gyógytornászok végezhetnek, akik az elvégzett képzés után valamelyik magyarországi orvosi egyetemen levizsgáznak. Őket egyébként nyilván is tartják, utánuk is lehet nézni – mondta a Népszavának Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász.
A manuálterápiának Magyarországon többféle irányzata is elterjedt, ezeket oktatják a különböző intézményekben, de egy olyan van, amelyet a Semmelweis Egyetem akkreditált.

Mi történik egy kezelésen?

A kezelés során a terapeuta a saját testének mechanikus energiáját használva helyreállítja a tartó- és mozgatórendszer harmóniáját. Az embert egészét nézi, tehát különös figyelmet fordít a különböző testrészek, izmok, egymással való kölcsönhatására. A manuálterapeuta mély anatómiai, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai és biomechanikai ismeretekkel rendelkezik, ismeri az emberi test csontjainak helyzetét, az ízületek és az izmok állapotát, az idegrendszeri kontrollt, hogy megállapítsa például, mi alakította ki a testtartási rendellenességeket. A nagyon részletes, anamnézis felvételét és az összefüggések elemzését követően felállítja a kezelési tervet és kiválasztja a megfelelő technikákat. A módszert befolyásolja a beteg életkora, állapota, alapbetegségei, a probléma eredete, stb. A kezelés után a páciens mobilizáló, nyújtó vagy stabilizáló gyakorlatokat kap házi feladatként, hogy az elért állapotot megőrizze vagy tovább is fejlessze. 

Nem mindig és mindenre jó

Nem csoda- és nem is kizárólagos módszer, és sokszor nem erre van szükség. Mivel a visszafordítható mozgásszervi problémákra nyújt megoldást, ajánlott lehet például gerincproblémák, váll- és derék-, csípő-, térd-, bokafájdalom, túlterheléses szindrómák esetén. Nem lehet manuálterápiát alkalmazni viszont lázas állapot, fertőző bőrbetegség, daganatos megbetegedés esetén. 
„Gerincsérv esetén a test többi részén lehet, mert az a csodálatos a manuálterápiában, hogy egy részt is ki lehet zárni. Hipermobil ízületek esetén, ha az egyik irányban a normál értékhez képest nagyobb mértékben mozog az ízület, nem szabad manuálterápiát alkalmazni, mert elmélyítheti a rossz mozgásmintákat”

– mondta Gróf Orsolya.

Szerző

Rossz hír a disznóságokat evő nőknek

Publikálás dátuma
2018.10.09. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Kis mértékben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát a nőknél, ha rendszeresen esznek feldolgozott húsfélét, például szalonnát és kolbászt - állapította meg egy új kutatás, amely elemzéséhez több mint egymillió nő adatait használta fel.
Az amerikai kutatók az International Journal of Cancer folyóiratban publikált munkájukban 15 korábbi tanulmány adatait elemezték, és arra jutottak, hogy azoknál a nőknél, akik sok feldolgozott húsfélét fogyasztanak, 9 százalékkal emelkedik a mellrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik kevés ilyesmit esznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban közölte, hogy a feldolgozott húsfélék rákkeltő hatásúak lehetnek.
Szakértők azonban óvatosságra intettek a tanulmány megállapításaival kapcsolatban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyes nők valóságos kockázata "igen csekély", az inkább a népességre kivetítve érzékelhető - írta az MTI a tanulmányt ismertető BBC News honlapjának cikke alapján. 
Az összességében több mint egymillió nő adatain alapuló tanulmány kapcsolatot talált a feldolgozott húsfélék fogyasztása és a mellrák kialakulása között, azt azonban nem tudta világosan bizonyítani, hogy a rákot tényleg ezek a húsfélék okozták-e. A tanulmány 15 korábbi kutatást elemzett, azok azonban különbözőképpen határozták meg azt, hogy mi számít túlzott fogyasztásnak a feldolgozott húsfélékből. Egy brit tanulmányban például a napi 9 grammnál több számított soknak - ami heti két-három szelet pirított bacont jelent -, más tanulmányokban azonban sokkal nagyobb mennyiség számított kockázatosnak.
Az elemzett kutatások a résztvevők elmondása alapján rögzítették, hogy mit ettek, és a későbbi követések során vizsgálták, hogy kiknél alakult ki mellrák. Ezzel ugyanakkor az a probléma, hogy azoknál, akik különböző mennyiségű feldolgozott húsfélét fogyasztottak, más olyan életmódbeli különbségek is előfordulhattak, ami miatt mellrákjuk lett.
Nagy-Britanniában minden száz nőből 14-nél alakul ki mellrák élete valamelyik szakaszában. A 9 százalékos kockázatnövekedést úgy is le lehet fordítani, hogy ez nagyjából minden száz nőre jutó további plusz egy esetet jelent. 
A kutatók hangsúlyozták, hogy a rákkockázatot a feldolgozott húsfélék okozzák, a vörös húsok fogyasztásánál nem találtak ilyen kapcsolatot. A WHO a vörös húsokat a "feltehetően rákkeltő" kategóriába sorolta.
Maryam Farvid, a Harvard Orvosi Egyetemének kutatója, a tanulmány vezető szerzője az eredmények tükrében a húsfogyasztás csökkentését javasolta, de nem tanácsolta az elhagyását az étrendből. Jelenleg az ajánlott mennyiség napi nem több mint 70 grammnyi vörös hús.
A feldolgozott húsfélék - a bacon, a kolbász, a hot dog, a szalámi, a sonka, a sózott, szárított, pácolt marhahús - különböző tartósítási eljárásokkal készülnek. Több elmélet is született arról, hogy miért emelhetik a rákkockázatot, az egyik szerint a pácsó hathat a húsban lévő fehérjére, amitől az rákkeltővé válik.