Elhízásban bezzeg Európában elsők, de világszinten is jók vagyunk

Publikálás dátuma
2018.10.10 19:49
Illusztráció: AFP / Roos Koole / ANP MAG / ANP
Fotó: AFP/ Roos Koole / ANP MAG / ANP/
A magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állnak - közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentését idézve szerdán az MTI-vel.
A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, tehát három felnőttből kettő kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával küzd. Az országos tápláltságiállapot-vizsgálat 2009-es és 2014-es adataiból az is kiderült, hogy nő az elhízás mértéke, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízás is egyre súlyosabb.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján a társadalombiztosítás az elhízott és túlsúlyos betegek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.
A MET az elhízás és szövődményes betegségei megelőzéséért többi között változatos étkezést, kisebb adagokat, több mozgást és 7-8 óra alvást javasol. Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Kezelésének legjobb módja az életmódváltás, súlyos esetben azonban csak gyógyszerrel, műtéttel lehet orvosolni - olvasható a közleményben.
Témák
elhízás
2018.10.10 19:49

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14