Két pasi lesi az aranykezű nőszemély kívánságait

Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:21
Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Nőstény aranykezű tamarinnal - karmosmajommal - gyarapodott Magyarország első vidéki állatkertjének, az idén 60 éves debreceni nagyerdei állatparknak a gyűjteménye - írta az MTI az intézmény vezetőjének sajtótájékoztatója alapján.
Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a hároméves aranykezű tamarin (Saguinus midas) a szegedi vadasparkból érkezett Debrecenbe az európai fajmegmentő program keretében.  Reményeik szerint az új nőstény érkezésével hét év elteltével hamarosan ismételten gyarapodhat a tamarincsalád. 
A két hím és az új nőstény összeszoktatása a napokban megtörtént, a mesebeli koboldokra hasonlító nőstény jól érzi magát új helyén, így a karmosmajomcsapatot már láthatja a nagyközönség is a trópusi házban. 
Az Amazonas folyó észak-keleti medrének környékén élő karmosmajmokat élőhelyük pusztulása mellett az illegális állatkereskedelem fenyegeti, ezért szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény II. függelékében.
Témák
tamarin

Nincs ellensége, nem fagy meg, halálában büdös és tömegesen támad

Publikálás dátuma
2018.10.11. 16:23
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Fotó: Shutterstock
Van, ahol seprűvel seprik le a rovarokat a társasházak faláról. Ellenszer nincs, ráadásul a rovarok a mínusz 15 fokot is bőven átvészelik.
Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok. Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.
Forrás: budosbogar.hu

Enyhe tél, nyárias ősz

Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot. –A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon. – Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. – Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba. – Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Ázsiai márványospoloska FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.  Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.

Mit lehet tenni?

Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 17:46

Ha nincs víz, nincs sör - ha a világot nem védi, legalább a szeszét ne hagyja veszni

Publikálás dátuma
2018.10.11. 16:08
Illusztráció
Fotó: Pexels
Veszélybe kerültek azok az európai jogszabályok, amelyek az egyre romló vizek védelmét célozzák. A WWF és partnerei egy provokatív kampánnyal igyekeznek együttműködésre bírni az embereket.
Európa vizeit jogszabályok védik, de most terítékre került ezek gyengítése - írja a Greenfo. A WWF és a hozzá csatlakozó 100 szervezet a sör jövőjét boncolgató, provokatív kampánnyal szeretné az EU állampolgárait rávenni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a Víz Keretirányelv (VKI) megtartása érdekében. Ez írja elő ugyanis Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását.
A megfelelő minőségű víz eltűnésével többek között a jó söröknek is búcsút inthetünk. A sörkészítésnek ugyanis számos fázisa igényel jó minőségű vizet. 
"Az EU tagállamai az elmúlt két évtizedben nem helyeztek elegendő hangsúlyt vizeink védelmére. Most pedig a beavatkozások felgyorsítása helyett a szabályozás gyengítése került napirendre. A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek jövőjét"

mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A Cselekedj most! elnevezésű kampány online kérdőívét márciusig lehet kitölteni. 
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a bolygónkon, a vizek 60 százaléka rossz egészségi állapotban van, hazánkban a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó csak az ökológiai állapota. Annak, hogy idáig jutottunk, számos oka van, például a gátak építése, a természetromboló fejlesztések és a nem fenntartható mezőgazdaság is állandó állapotromlást okozott.
A VKI elfogadásával a tagállamok 2000-ben vállalták, hogy ezt a folyamatot megállítják, és legkésőbb 2027-re jobb állapotba hozzák a vizeinket. Ehhez a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt gyengíteni akarják a szabályozást. A kampányt vezető szervezetek szerint a VKI megfelelő eszköz arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk Európa vizeit.
Szerző
Témák
sör vizek WWF