Akik tárt karokkal várják Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2018.10.11 10:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár a magyar politikában vannak kétséget ébresztő ügyek, szívesen látnák a Fideszt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában – mondta a Népszavának Branislav Skripek szlovák EP-képviselő.
– Az előrejelzések szerint átrendeződhet a politikai térkép a jövő évi európai parlamenti választás után. Ön mire számít?
– A Brexiten kívül az lesz a legnagyobb változás, hogy megszűnik a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták dominanciája. Egyszerűen nem ők lesznek a legerősebbek, és ez nyilván sokakat fog sokként érni. Hozzászokhattunk ahhoz, hogy hosszú időn át az ő háttéralkuik döntötték el a legfontosabb kérdéseket, például, hogy ki legyen az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke. Ők ezt demokratikusnak mondták, de a rendszer nem működött transzparens módon. Ez remélhetőleg megszűnik majd, ha több frakciónak lesz beleszólása a döntésekbe. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának egyik vezetőjeként abban is bízom, hogy az általunk képviselt euro-realista nézetek erősödnek meg jövőre. – Euro-realista? Vannak kifejezetten euroszkeptikus képviselők is az önök frakciójában.  – A valódi euroszkeptikusok azért nem nálunk ülnek, bár tény, hogy a brit konzervatív párt a tagpártunk és a képviselői Brexit-támogatók. Euro-realistán pedig azt értem, hogy nem értünk egyet az utóbbi évek tendenciájával, miszerint az uniós intézmények olyan politikát próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amely egyre több hatáskört von el az országoktól. Szerintünk Európát erős nemzeteknek, erős államoknak kell alkotniuk.  – A Fidesznek meggyengült a pozíciója az Európai Néppárton (EPP) belül, a kiszivárgott információk szerint pedig Orbán Viktor is reális lehetőségnek tartja, hogy távozniuk kell a pártcsaládból. Szeretné, ha a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozna? – Ez szerintem nagyon is lehetséges forgatókönyv, bár a Fidesznek az az érdeke, hogy a Néppártban maradjon. Ez a pártszövetség ugyanis - még ha gyengülni is fog - valószínűleg megmarad a legnagyobb frakciónak az Európai Parlamentben. De nekem nagyon rokonszenvesek Orbán Viktor azon gondolatai, amelyek szerint vissza kell térnünk a valódi keresztény értékekhez, valamint hogy az európai kultúra alapját a judeo-keresztény eszmék jelentik. Csak az a kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan. Egyelőre úgy tűnik, igen, de vannak azért kétséget ébresztő ügyek is. 
– Tudna példát említeni? – Olyan erős hatalom, mint amilyen Orbán úr kezében van gyakran csábít arra, hogy ezzel ne éljenek jól. Ezt szlovák képviselőként Robert Fico esetében testközelből láttam. Megjelennek a kormány közelében üzletemberek, akik valahogy mindig sokkal sikeresebben üzletelnek az állammal, mint mások, a kormány úgy gondolja, mindent jobban tud, mint az ellenzék, meg sem kell hallgatni őket – mi ezt itt végigéltük már Szlovákiában. Ez elég gyerekes magatartás és nem hiszem, hogy egy valódi demokrácia így működne. Ki kell mondani, hogy a magyar politikában vannak kifejezetten negatív tendenciák. De ettől függetlenül értékek harca folyik Európában, a kereszténység és a neoliberalizmus között, és ebből a szemszögből nagyra tartom Orbán Viktor erőfeszítéseit.  – Mit gondol a magyar kormánnyal szemben folyó európai uniós vizsgálatról és a Sargentini-jelentésről? – Fenntartva az előbb tett kritikai megjegyzéseimet azt kell mondanom: nekünk kelet-európai tagállamoknak jogunk van úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Az EU részéről néhány embernek ez nem tetszik, ezért folyik vizsgálat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Most Románia van soron, vajon ki jöhet még?  – Szlovákia? – Igen. Csakhogy ez nem segít abban, hogy barátság, egyetértés legyen az EU tagállamai között. Ez egy hatalmi játszma, amivel én nagyon nem értek egyet, így nem szavaztam meg sem a Magyarországgal, sem a Lengyelországgal foglalkozó vizsgálatok megindítását sem. A „demokratikus értékek védelme” csak ürügy.  – Ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, Orbán Viktor akár új frakciót is alakíthat. Erre mekkora esélye lesz ön szerint? – Nem olyan könnyű egy frakciót megalakítani, mint amilyennek elsőre látszik. Szerintem okosabb ötlet lenne tőle, ha hozzánk csatlakozna.
2018.10.11 10:00
Frissítve: 2018.10.11 10:32

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

2019.02.16 08:30
Frissítve: 2019.02.16 08:30

Folytatódik a februári tavasz

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:24
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Szombaton is marad az enyhe, tavaszias idő, egyes helyeken 13 fok is lehet.
meteorológiai előrejelzés szerint a pára-, illetve ködfoltok feloszlását az ország nagy részén jobbára gyengén felhős, napos idő követi. Csapadék nem várható. Gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.
2019.02.16 08:24