Akik tárt karokkal várják Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Bár a magyar politikában vannak kétséget ébresztő ügyek, szívesen látnák a Fideszt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában – mondta a Népszavának Branislav Skripek szlovák EP-képviselő.
– Az előrejelzések szerint átrendeződhet a politikai térkép a jövő évi európai parlamenti választás után. Ön mire számít?
– A Brexiten kívül az lesz a legnagyobb változás, hogy megszűnik a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták dominanciája. Egyszerűen nem ők lesznek a legerősebbek, és ez nyilván sokakat fog sokként érni. Hozzászokhattunk ahhoz, hogy hosszú időn át az ő háttéralkuik döntötték el a legfontosabb kérdéseket, például, hogy ki legyen az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke. Ők ezt demokratikusnak mondták, de a rendszer nem működött transzparens módon. Ez remélhetőleg megszűnik majd, ha több frakciónak lesz beleszólása a döntésekbe. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának egyik vezetőjeként abban is bízom, hogy az általunk képviselt euro-realista nézetek erősödnek meg jövőre. – Euro-realista? Vannak kifejezetten euroszkeptikus képviselők is az önök frakciójában.  – A valódi euroszkeptikusok azért nem nálunk ülnek, bár tény, hogy a brit konzervatív párt a tagpártunk és a képviselői Brexit-támogatók. Euro-realistán pedig azt értem, hogy nem értünk egyet az utóbbi évek tendenciájával, miszerint az uniós intézmények olyan politikát próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amely egyre több hatáskört von el az országoktól. Szerintünk Európát erős nemzeteknek, erős államoknak kell alkotniuk.  – A Fidesznek meggyengült a pozíciója az Európai Néppárton (EPP) belül, a kiszivárgott információk szerint pedig Orbán Viktor is reális lehetőségnek tartja, hogy távozniuk kell a pártcsaládból. Szeretné, ha a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozna? – Ez szerintem nagyon is lehetséges forgatókönyv, bár a Fidesznek az az érdeke, hogy a Néppártban maradjon. Ez a pártszövetség ugyanis - még ha gyengülni is fog - valószínűleg megmarad a legnagyobb frakciónak az Európai Parlamentben. De nekem nagyon rokonszenvesek Orbán Viktor azon gondolatai, amelyek szerint vissza kell térnünk a valódi keresztény értékekhez, valamint hogy az európai kultúra alapját a judeo-keresztény eszmék jelentik. Csak az a kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan. Egyelőre úgy tűnik, igen, de vannak azért kétséget ébresztő ügyek is. 
– Tudna példát említeni? – Olyan erős hatalom, mint amilyen Orbán úr kezében van gyakran csábít arra, hogy ezzel ne éljenek jól. Ezt szlovák képviselőként Robert Fico esetében testközelből láttam. Megjelennek a kormány közelében üzletemberek, akik valahogy mindig sokkal sikeresebben üzletelnek az állammal, mint mások, a kormány úgy gondolja, mindent jobban tud, mint az ellenzék, meg sem kell hallgatni őket – mi ezt itt végigéltük már Szlovákiában. Ez elég gyerekes magatartás és nem hiszem, hogy egy valódi demokrácia így működne. Ki kell mondani, hogy a magyar politikában vannak kifejezetten negatív tendenciák. De ettől függetlenül értékek harca folyik Európában, a kereszténység és a neoliberalizmus között, és ebből a szemszögből nagyra tartom Orbán Viktor erőfeszítéseit.  – Mit gondol a magyar kormánnyal szemben folyó európai uniós vizsgálatról és a Sargentini-jelentésről? – Fenntartva az előbb tett kritikai megjegyzéseimet azt kell mondanom: nekünk kelet-európai tagállamoknak jogunk van úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Az EU részéről néhány embernek ez nem tetszik, ezért folyik vizsgálat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Most Románia van soron, vajon ki jöhet még?  – Szlovákia? – Igen. Csakhogy ez nem segít abban, hogy barátság, egyetértés legyen az EU tagállamai között. Ez egy hatalmi játszma, amivel én nagyon nem értek egyet, így nem szavaztam meg sem a Magyarországgal, sem a Lengyelországgal foglalkozó vizsgálatok megindítását sem. A „demokratikus értékek védelme” csak ürügy.  – Ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, Orbán Viktor akár új frakciót is alakíthat. Erre mekkora esélye lesz ön szerint? – Nem olyan könnyű egy frakciót megalakítani, mint amilyennek elsőre látszik. Szerintem okosabb ötlet lenne tőle, ha hozzánk csatlakozna.
Frissítve: 2018.10.11. 10:32

Kásler: jön a magánegészségügy és a magyarságkutató intézet

Publikálás dátuma
2018.10.11. 08:10
Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter
Fotó: Németh András Péter
Az emberi erőforrás miniszter a Magyar Időnek adott interjút, amiben a magán és állami egészségügy közelgő szétválasztásáról beszélt.
Tételesen nem igaz – állítja Kásler Miklós a kormánypárti lap  kérdésére, hogy ő adott volna utasítást Székely László közismert szívsebész kirúgására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettől. A tételes jelző magában is sokat elárul: a kirúgásról nem ő döntött, de információink szerint tényleg Kásler áll a mögött, hogy Székely végül távozott. És volt az a pont, ahol a miniszter véglegesen összekülönbözött egészségügyi államtitkárával, a később felmondó Nagy Anikóval is. Nagy távozását Kásler egy odavetett mondatban intézte el: „Nagy Anikó lemondott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni” – utóbbi annyit tesz, hogy a volt államtitkár visszatérne főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe.

Javaslat már van a magánegészségügyről

A tárcavezető bejelentette, hogy kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat. „Ez nagyon hosszú folyamat lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani (…) Nincs arról szó, hogy a magánszektort bármilyen értelemben vissza kellene szorítani, de a fordítottjáról sem. Az alapelvárás, hogy legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok. ” -fejtegette Kásler A miniszter kérdésre hozzátette, az EMMI jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő kórházak pénzügyi-gazdasági működését vizsgálja – hat intézmény működését ellenőrzik, és  a tanulságokat lehetőleg januárban, de legkésőbb a jövő év első negyedévében szeretnék összegezni. 

Sürgősségi ellátás? Az szervezés kérdése

Kásler Miklós szerint heteken belül a kormány elé kerülhet a sürgősségi ellátásról szóló javaslat is, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és szabályozottan történjen, hogy az országban egyetlen sürgősségi osztályon se kelljen a betegnek feleslegesen órákat várnia. A Magyar Idők felvetésére – Van ehhez elég orvos, asszisztens, CT, MR, labor – azt mondta, hogy a sürgősségi ellátást elsősorban szervezési feladatnak látja. Utóbbi megjegyzése arra is utalhat, hogy a személyi és eszközállományt később sem bővítenék, csak a meglévő erőforrásokat akarják jobban kihasználni.
A kormánypárti lap kitért a magyarság eredéről szóló kutatások megkérdőjelezésére is – emlékezhetünk, legutóbb maga Orbán Viktor fordított hátat a finnugor rokonságnak, hogya keleti nyitás lendületében inkább a türk népekkel rokonítsa a magyart. 

A központból mondják meg, honnan jövünk

Kásler ezzel kapcsolatban beharangozta, hamarosan felállhat a Magyarságkutató Intézet – igaz, a terv még javaslat szintjén sem került a kormány elé. „ A történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket. Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.” - mondta Kásler, szembe menve a az állami tankönyvekben megtalálható, tudományosan bizonyított ténnyel, a finnugor rokonság létével. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 08:12

Orbán elküldte a külügy helyettes államtitkárát

Publikálás dátuma
2018.10.11. 07:24
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaba Gábornak mennie kell, helyére Kumin Ferenc, a korábbi New Yorki- főkonzul érkezik.
A Magyar Közlöny szerdai számában tették közzé, hogy Orbán Viktor kormányfő Csaba Gábort, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát október 5-ei hatállyal felmentette – vette észre a határozatot a 24.hu. A portál emlékeztet rá, hogy Csaba Gábor 1995 óta dolgozott a külügyben. Korábban volt beosztott diplomata Magyarország washingtoni nagykövetségén, a Külügyminisztérium Amerikai Főosztályának vezető helyettese, és Magyarország canberrai és a szöuli nagykövete is. Európai és amerikai kapcsolat fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárnak 2018-ban nevezték ki.
A Közlönyből az is kiderül, hogy Csaba Gábort Kumin Ferenc váltja, a kinevezés a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára történt, és október 16-val hatályos. Kumin Ferenc 2014-től Magyarország New York-i főkonzulátusát vezette. 2012 és 2014 között nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár volt. Ezt megelőzően, 2006 és 2010 között a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetőjeként dolgozott.
Szerző