Több százezer ember agyát süti ki a hatalom

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:02

Fotó: AFP/ Punit Paranjpe
Peking is elismeri már: léteznek olyan táborok, ahol agymosást hajtanak végre. A kísérlet középpontjában az ujgur kisebbség tagjai állnak.
Kína ugyan sokáig tagadta, hogy léteznek az átnevelőtáborok, ám már nem takargatja a tényt. Olyannyira, hogy – minden nemzetközi tiltakozásra fittyet hányva – törvény is rendelkezik már a táborokról. A Hszincsiang tartomány autonóm parlamentje által megszavazott jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos személyeket az erre létrehozott központokban „neveljenek és alakítsanak át”. Az intézkedés a muzulmán, ujgur kisebbséget érinti. A 642 ezer négyzetkilométernyi területen mintegy 24 millióan élnek, a lakosság 46 százaléka ujgur, 41 százaléka kínai. Hszincsiang 1955 óta autonóm régió, az eltelt évtizedekben megannyi szeparatista konfliktus alakult ki, nem ritkák az összecsapások a muzulmán fegyveresek és a kormányerők között, illetve több véres merényletet is végrehajtottak. Különösen a 2000-es év elején voltak gyakoriak robbantásos akciók. Az ujgurok arra panaszkodnak, hogy politikai, gazdasági és vallási szempontból is elnyomják őket. Peking szerint azonban a muzulmán kisebbség a tartomány elszakadását akarja Kínától. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a gyanús személyeket mindenfajta bírósági döntés nélkül börtönözzék be. A másként gondolkodókat pedig táborokba küldhetik. „Az ideológiai nevelés, a pszichológiai kezelés és magatartás enyhe változtatása a szélsőségek elleni fellépést szolgálja. Ezek az egyének aztán visszatérhetnek családjukhoz” – szerepel a törvény 33. cikkelyében. Az átnevelő központokban jogi ismereteket is tanítanak a rendszer ellenségeinek tartott személyeknek. Emberi jogi szervezetek és az ENSZ is több ízben bírálta Pekinget a tömeges hszincsiangi letartóztatások miatt. Meg nem erősített értesülések szerint több százezer személyt internálhattak átnevelő táborokba. Peking azonban sokáig ezek létezését sem ismerte el, annyit közölt, hogy úgynevezett szakmai kiképzőközpontokról van szó. Kínában szolgáló európai diplomaták szerint rendkívül aggasztó helyzet alakult ki a tartományban, s azt követelik, külföldi megfigyelőket is engedjenek be a helyszínre. Peking azonban más eszközökkel is fellép az ujgur kultúra ellen. A kínai vezetés a tartományi székhelyen, Ürümcsiben kampányt indítottak azon élelmiszerekkel szemben, amelyeket a muzulmánok megengedettnek tartanak. (A halal étkezésnél csak az iszlám által engedélyezett ételeket fogyasztják. Gyakran használják a halal szót a megengedett ételekre és italokra. A muzulmán vallásban tisztátalannak számít a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, amelynek karma van, illetve húst eszik. Az állatvágás módszere is a Koránon, illetve a Szunnán alapul.) Hszincsiang székhelyén az ügyészség „elkötelezett harcot” indított a muzulmán szokások, a halal-étkezés ellen. Az ügyészég közlése szerint mivel a párttagok és a helyi hivatalnokok nem vallásosak, ezért az étkezést meg kell „reformálni”, s lehetővé kívánják tenni, hogy a helyi kantinokban, éttermekben bármely vallásúak étkezhessenek. A kínai állami médiában lelkesen támogatják a kezdeményezést. Mint az angol nyelvű pekingi lap, a Global Times írta, a halal révén sokan eshetnek „az iszlám radikalizmus csapdájába”. Az ügyészség munkatársait olyan, a közösségi oldalakon indítandó kampányra ösztökélték, amellyel azt kell hirdetniük: „A kommunista párt hűséges tagja vagyok. A marxizmus-leninizmusban hiszek és nem egy vallásban. Halálomig sziklaszilárdan harcolok a halal ellen”. Szeptemberben az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a pekingi kormánynak az ujgur kisebbséggel szembeni drákói intézkedései miatt. Az EP rámutatott, hogy Hszincsiangban valóságos orwelli államot hoztak létre, tömegesen figyelik meg az embereket. Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért augusztusban pedig azt közölte, hogy a kínai kormány hozzávetőleg egymillió embert tart fogva átnevelőtáborokban. Nicholas Bequelin, az Amnesty International szakértője szerint a pekingi hatóságok tömeges agymosást folytatnak, önkényesen tartanak fogva százezreket.
2018.10.12 10:02
Frissítve: 2018.10.12 10:02

Megkéseltek három nőt Nürnbergben, keresik a támadót

Publikálás dátuma
2018.12.14 14:27

Fotó: AFP/
Mindhárman súlyos sérülést szenvedtek, a környéken megerősítették a rendőri jelenlétet.
Megkéseltek három nőt csütörtök este Nürnbergben, a támadás során mindhárman súlyos sérülést szenvedtek – írja a német rendőrség közlése alapján a Washington Post. A támadások a város St. Johannis nevű kerületében történtek. A hatóságok jelenleg vizsgálják, hogy az eseteknél valóban ugyanaz volt-e a késelő. A sérültek nincsenek életveszélyes állapotban, de az egyik nőt a támadás után meg kellett műteni. A környéken megerősítették a rendőri jelenlétet, az elkövetőt továbbra is keresik.
2018.12.14 14:27

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menekültpolitikáját.
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22
Frissítve: 2018.12.14 12:04