Több százezer ember agyát süti ki a hatalom

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:02

Fotó: AFP/ Punit Paranjpe
Peking is elismeri már: léteznek olyan táborok, ahol agymosást hajtanak végre. A kísérlet középpontjában az ujgur kisebbség tagjai állnak.
Kína ugyan sokáig tagadta, hogy léteznek az átnevelőtáborok, ám már nem takargatja a tényt. Olyannyira, hogy – minden nemzetközi tiltakozásra fittyet hányva – törvény is rendelkezik már a táborokról. A Hszincsiang tartomány autonóm parlamentje által megszavazott jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos személyeket az erre létrehozott központokban „neveljenek és alakítsanak át”. Az intézkedés a muzulmán, ujgur kisebbséget érinti. A 642 ezer négyzetkilométernyi területen mintegy 24 millióan élnek, a lakosság 46 százaléka ujgur, 41 százaléka kínai. Hszincsiang 1955 óta autonóm régió, az eltelt évtizedekben megannyi szeparatista konfliktus alakult ki, nem ritkák az összecsapások a muzulmán fegyveresek és a kormányerők között, illetve több véres merényletet is végrehajtottak. Különösen a 2000-es év elején voltak gyakoriak robbantásos akciók. Az ujgurok arra panaszkodnak, hogy politikai, gazdasági és vallási szempontból is elnyomják őket. Peking szerint azonban a muzulmán kisebbség a tartomány elszakadását akarja Kínától. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a gyanús személyeket mindenfajta bírósági döntés nélkül börtönözzék be. A másként gondolkodókat pedig táborokba küldhetik. „Az ideológiai nevelés, a pszichológiai kezelés és magatartás enyhe változtatása a szélsőségek elleni fellépést szolgálja. Ezek az egyének aztán visszatérhetnek családjukhoz” – szerepel a törvény 33. cikkelyében. Az átnevelő központokban jogi ismereteket is tanítanak a rendszer ellenségeinek tartott személyeknek. Emberi jogi szervezetek és az ENSZ is több ízben bírálta Pekinget a tömeges hszincsiangi letartóztatások miatt. Meg nem erősített értesülések szerint több százezer személyt internálhattak átnevelő táborokba. Peking azonban sokáig ezek létezését sem ismerte el, annyit közölt, hogy úgynevezett szakmai kiképzőközpontokról van szó. Kínában szolgáló európai diplomaták szerint rendkívül aggasztó helyzet alakult ki a tartományban, s azt követelik, külföldi megfigyelőket is engedjenek be a helyszínre. Peking azonban más eszközökkel is fellép az ujgur kultúra ellen. A kínai vezetés a tartományi székhelyen, Ürümcsiben kampányt indítottak azon élelmiszerekkel szemben, amelyeket a muzulmánok megengedettnek tartanak. (A halal étkezésnél csak az iszlám által engedélyezett ételeket fogyasztják. Gyakran használják a halal szót a megengedett ételekre és italokra. A muzulmán vallásban tisztátalannak számít a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, amelynek karma van, illetve húst eszik. Az állatvágás módszere is a Koránon, illetve a Szunnán alapul.) Hszincsiang székhelyén az ügyészség „elkötelezett harcot” indított a muzulmán szokások, a halal-étkezés ellen. Az ügyészég közlése szerint mivel a párttagok és a helyi hivatalnokok nem vallásosak, ezért az étkezést meg kell „reformálni”, s lehetővé kívánják tenni, hogy a helyi kantinokban, éttermekben bármely vallásúak étkezhessenek. A kínai állami médiában lelkesen támogatják a kezdeményezést. Mint az angol nyelvű pekingi lap, a Global Times írta, a halal révén sokan eshetnek „az iszlám radikalizmus csapdájába”. Az ügyészség munkatársait olyan, a közösségi oldalakon indítandó kampányra ösztökélték, amellyel azt kell hirdetniük: „A kommunista párt hűséges tagja vagyok. A marxizmus-leninizmusban hiszek és nem egy vallásban. Halálomig sziklaszilárdan harcolok a halal ellen”. Szeptemberben az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a pekingi kormánynak az ujgur kisebbséggel szembeni drákói intézkedései miatt. Az EP rámutatott, hogy Hszincsiangban valóságos orwelli államot hoztak létre, tömegesen figyelik meg az embereket. Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért augusztusban pedig azt közölte, hogy a kínai kormány hozzávetőleg egymillió embert tart fogva átnevelőtáborokban. Nicholas Bequelin, az Amnesty International szakértője szerint a pekingi hatóságok tömeges agymosást folytatnak, önkényesen tartanak fogva százezreket.
2018.10.12 10:02
Frissítve: 2018.10.12 10:02

Folytatódtak a hamis bombariadók: Putyinnak adta ki magát az üzenetek feladója

Publikálás dátuma
2019.02.17 17:54
Illusztráció
Fotó: AFP/ SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
Moszkvában két bevásárlóközpontot, Szentpéterváron pedig egy színházat kellett kiüríteni.
Folytatódott a hétvégén a hamis bombariadók sorozata Moszkvában és Szentpéterváron: Oroszország fővárosában vasárnap két bevásárlóközpontot, az „északi fővárosban” pedig a Mariinszkij színházat kellett kiüríteni, de robbanószerkezetet nem találtak. Szombaton mindkét nagyvárosban üzletközpontokkal kapcsolatban érkeztek alaptalannak bizonyult fenyegetések. A Fontanka című szentpétervári hírportál és az RBK gazdasági napilap egybehangzó értesülése szerint a postán befutott üzenetek feladója Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adta ki magát. Korábban, a hét folyamán Moszkvában hasonló ok miatt irodákat, szerkesztőségeket és börtönöket kellett kiüríteni. Február 5-én a fővárosban és környékén több mint 30 ezer embert evakuáltak a hatóságok közintézményekből. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.
Szerző
2019.02.17 17:54

Benjámin Netanjahu megvált a külügyi tárcától

Publikálás dátuma
2019.02.17 17:38
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER / POOL
Az izraeli miniszterelnök megbízott külügyminisztert nevezett ki.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megbízott külügyminiszterré nevezte ki Jiszráel Kac közlekedési és hírszerzési minisztert – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Eddig Netanjahu töltötte be a külügyminiszteri tisztséget is. A kormányfő négy év után, ötvenkét nappal az április 9-én esedékes parlamenti választások előtt a legfelsőbb bíróság határozatának engedve vált meg a külügyminiszteri tárcától. A lépést a közélet tisztaságáért harcoló egyik civil szervezet legfelsőbb bírósághoz benyújtott keresete kényszerítette ki, amelyben kétségbe vonták, hogy Netanjahu egy időben el tudja látni a védelmi, az egészségügyi, a külügyminiszteri és a miniszterelnöki feladatokat is. A védelmi tárca csak tavaly novemberben került a kormányfőhöz, amikor Avigdor Liberman addigi védelmi miniszter lemondott, tiltakozásul amiatt, hogy az izraeli hadsereg szerinte túl enyhén lépett fel a Gázai övezet határvidékén zavargó palesztinokkal szemben. Jiszráel Kac a Likud párt február eleji előválasztásán a párt listáján Netanjahu és Juli Edelstein kneszet elnök után az előkelő harmadik helyet szerezte meg, és ezzel a tagság körében ő bizonyult legnépszerűbbnek a Likud jelenlegi miniszterei közül.
Szerző
2019.02.17 17:38