Több százezer ember agyát süti ki a hatalom

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:02

Fotó: AFP/ Punit Paranjpe
Peking is elismeri már: léteznek olyan táborok, ahol agymosást hajtanak végre. A kísérlet középpontjában az ujgur kisebbség tagjai állnak.
Kína ugyan sokáig tagadta, hogy léteznek az átnevelőtáborok, ám már nem takargatja a tényt. Olyannyira, hogy – minden nemzetközi tiltakozásra fittyet hányva – törvény is rendelkezik már a táborokról. A Hszincsiang tartomány autonóm parlamentje által megszavazott jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos személyeket az erre létrehozott központokban „neveljenek és alakítsanak át”. Az intézkedés a muzulmán, ujgur kisebbséget érinti. A 642 ezer négyzetkilométernyi területen mintegy 24 millióan élnek, a lakosság 46 százaléka ujgur, 41 százaléka kínai. Hszincsiang 1955 óta autonóm régió, az eltelt évtizedekben megannyi szeparatista konfliktus alakult ki, nem ritkák az összecsapások a muzulmán fegyveresek és a kormányerők között, illetve több véres merényletet is végrehajtottak. Különösen a 2000-es év elején voltak gyakoriak robbantásos akciók. Az ujgurok arra panaszkodnak, hogy politikai, gazdasági és vallási szempontból is elnyomják őket. Peking szerint azonban a muzulmán kisebbség a tartomány elszakadását akarja Kínától. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a gyanús személyeket mindenfajta bírósági döntés nélkül börtönözzék be. A másként gondolkodókat pedig táborokba küldhetik. „Az ideológiai nevelés, a pszichológiai kezelés és magatartás enyhe változtatása a szélsőségek elleni fellépést szolgálja. Ezek az egyének aztán visszatérhetnek családjukhoz” – szerepel a törvény 33. cikkelyében. Az átnevelő központokban jogi ismereteket is tanítanak a rendszer ellenségeinek tartott személyeknek. Emberi jogi szervezetek és az ENSZ is több ízben bírálta Pekinget a tömeges hszincsiangi letartóztatások miatt. Meg nem erősített értesülések szerint több százezer személyt internálhattak átnevelő táborokba. Peking azonban sokáig ezek létezését sem ismerte el, annyit közölt, hogy úgynevezett szakmai kiképzőközpontokról van szó. Kínában szolgáló európai diplomaták szerint rendkívül aggasztó helyzet alakult ki a tartományban, s azt követelik, külföldi megfigyelőket is engedjenek be a helyszínre. Peking azonban más eszközökkel is fellép az ujgur kultúra ellen. A kínai vezetés a tartományi székhelyen, Ürümcsiben kampányt indítottak azon élelmiszerekkel szemben, amelyeket a muzulmánok megengedettnek tartanak. (A halal étkezésnél csak az iszlám által engedélyezett ételeket fogyasztják. Gyakran használják a halal szót a megengedett ételekre és italokra. A muzulmán vallásban tisztátalannak számít a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, amelynek karma van, illetve húst eszik. Az állatvágás módszere is a Koránon, illetve a Szunnán alapul.) Hszincsiang székhelyén az ügyészség „elkötelezett harcot” indított a muzulmán szokások, a halal-étkezés ellen. Az ügyészég közlése szerint mivel a párttagok és a helyi hivatalnokok nem vallásosak, ezért az étkezést meg kell „reformálni”, s lehetővé kívánják tenni, hogy a helyi kantinokban, éttermekben bármely vallásúak étkezhessenek. A kínai állami médiában lelkesen támogatják a kezdeményezést. Mint az angol nyelvű pekingi lap, a Global Times írta, a halal révén sokan eshetnek „az iszlám radikalizmus csapdájába”. Az ügyészség munkatársait olyan, a közösségi oldalakon indítandó kampányra ösztökélték, amellyel azt kell hirdetniük: „A kommunista párt hűséges tagja vagyok. A marxizmus-leninizmusban hiszek és nem egy vallásban. Halálomig sziklaszilárdan harcolok a halal ellen”. Szeptemberben az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a pekingi kormánynak az ujgur kisebbséggel szembeni drákói intézkedései miatt. Az EP rámutatott, hogy Hszincsiangban valóságos orwelli államot hoztak létre, tömegesen figyelik meg az embereket. Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért augusztusban pedig azt közölte, hogy a kínai kormány hozzávetőleg egymillió embert tart fogva átnevelőtáborokban. Nicholas Bequelin, az Amnesty International szakértője szerint a pekingi hatóságok tömeges agymosást folytatnak, önkényesen tartanak fogva százezreket.
2018.10.12 10:02
Frissítve: 2018.10.12 10:02

Húsz éve halott, de olyan jól van, hogy akár haza is mehetne

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:56
A kép illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Abszurd történetre derült fény Romániában: halottnak nyilvánítottak egy férfit, aki közben egy pszichiátrián él. Most viszont személyi igazolványra lenne szüksége, és itt kezdődnek a bajok.
Egy közel húsz éve halottnak nyilvánított, de még élő páciens számára próbálnak személyi igazolványt készíttetni a romániai Iaşi pszichiátriai intézetének vezetői az Agerpres alapján a Transindex.ro. Marilena Caraba, a Socola Pszichiátriai Intézet orvosa szerint az 58 éves férfit 1991-ben családja eltűntnek nyilvánította, majd 1999-ben halotti bizonyítványt állítottak ki a nevére. Csakhogy közben a férfi az intézmény betege volt. Caraba azt mondta: jelenleg az intézmény illetékesei azon dolgoznak, hogy semmisnek nyilváníttassák a páciens halotti bizonyítványát és megállapítsák személyazonosságát. A személyazonossági igazolvány szükséges ugyanis az egészségügyi kártya kiállításához, és az egészségbizosítási pénztár csak ennek alapján térítheti meg a pszichiátriai intézetnek az ellátási és ápolási költségeket, amelyek havi 4 000 (276 ezer forintot) lejt tesznek ki. Carmen Mucenica, az intézet egyik kihelyezett részlegének vezetője szerint csak 2011-ben derült ki, hogy a betegnek nincs érvényes irata. A nyomok egy galaci, halottnak nyilvánított személyhez vezettek, akiről kiderült, hogy ugyanaz a férfi, aki az intézet igazolvány nélküli betege. Ezért a Socola jogászai perbe fogták Galac polgármesteri hivatalát, kérve a halotti bizonyítvány semmissé nyilvánítását. Ez a folyamat öt éven át, 2016-ig tartott, de még mindig nincs eredménye. A páciens egyébként nem agresszív, és stabil időszakaiban akár haza is mehetne. 
Témák
Románia
2018.10.22 19:56

Trump a segélyek megvonásával fenyíti a közép-amerikai országokat

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:31

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Guatemalából tömegek törtek át Mexikóba, hogy az Egyesült Államokba jussanak. Az amerikai elnök szerint az államoknak kellett volna ezt megakadályozni.
Az Egyesült Államok „lényegesen” csökkenti a három közép-amerikai államnak, Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások összegét – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy Twitter-bejegyzésben. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy az említett közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni polgáraikat abban, hogy elhagyják országukat és „illegálisan az Egyesült Államokba menjenek”.  Az amerikai elnök nehezményezte azt is, hogy szerinte a mexikói rendőrség és hadsereg képtelen volt megállítani az Egyesült Államok déli határa irányába haladó migránskaravánt, amelybe „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek” vegyültek. Trump azt is írta, hogy riasztotta az amerikai határőrséget és a hadsereget a karaván miatt, közben pedig a demokratákat okolta azért, hogy nem tudnak változtatni az amerikai bevándorlási törvényeken. Az elnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg a guatemalai, hondurasi és salvadori migránsokat. Az észak-hondurasi San Pedro Sula városból több mint egy hete elindult, mintegy 3000 emberből álló csoport egy része pénteken behatolt mexikói területére. Mexikó később megnyitotta Guatemalával közös határát a karavánban lévő nők és gyerekek előtt, és lehetőséget biztosított az országba történő legális belépésre. Vasárnapra virradóra tovább vonult az észak-amerikai ország területén a jelentések szerint immár 5000 fősre duzzadt menet. 

Ettől a jelenettől lett ideges Trump:

2018.10.22 19:31