Ha nincs víz, nincs sör - ha a világot nem védi, legalább a szeszét ne hagyja veszni

Publikálás dátuma
2018.10.11. 16:08
Illusztráció
Fotó: Pexels
Veszélybe kerültek azok az európai jogszabályok, amelyek az egyre romló vizek védelmét célozzák. A WWF és partnerei egy provokatív kampánnyal igyekeznek együttműködésre bírni az embereket.
Európa vizeit jogszabályok védik, de most terítékre került ezek gyengítése - írja a Greenfo. A WWF és a hozzá csatlakozó 100 szervezet a sör jövőjét boncolgató, provokatív kampánnyal szeretné az EU állampolgárait rávenni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a Víz Keretirányelv (VKI) megtartása érdekében. Ez írja elő ugyanis Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását.
A megfelelő minőségű víz eltűnésével többek között a jó söröknek is búcsút inthetünk. A sörkészítésnek ugyanis számos fázisa igényel jó minőségű vizet. 
"Az EU tagállamai az elmúlt két évtizedben nem helyeztek elegendő hangsúlyt vizeink védelmére. Most pedig a beavatkozások felgyorsítása helyett a szabályozás gyengítése került napirendre. A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek jövőjét"

mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A Cselekedj most! elnevezésű kampány online kérdőívét márciusig lehet kitölteni. 
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a bolygónkon, a vizek 60 százaléka rossz egészségi állapotban van, hazánkban a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó csak az ökológiai állapota. Annak, hogy idáig jutottunk, számos oka van, például a gátak építése, a természetromboló fejlesztések és a nem fenntartható mezőgazdaság is állandó állapotromlást okozott.
A VKI elfogadásával a tagállamok 2000-ben vállalták, hogy ezt a folyamatot megállítják, és legkésőbb 2027-re jobb állapotba hozzák a vizeinket. Ehhez a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt gyengíteni akarják a szabályozást. A kampányt vezető szervezetek szerint a VKI megfelelő eszköz arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk Európa vizeit.
Szerző
Témák
sör vizek WWF

Bevándorló büdösbogarak: ellepnek és nincs ellenszer

Publikálás dátuma
2018.10.10. 11:24
Illusztráció
Fotó: AFP
Mindenhol ott vannak. Koppannak az ablakon, vergődnek a földön, zúgnak, egyre többen vannak, de irtani sem lehet őket – poloskainvázió van.
A poloskáknak több fajtája van, sajnos számossal találkozhatunk; a zöld, az eleinte fekete, majd bebarnuló, de a mintás is egyformán keseríti meg az életünket. 

Bevándorolnak

Ezek, a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hozzánk. A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon, az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek. Sajnos bármivel tudnak táplálkozni, így itt is simán megélnek - olvasható a Gardenista blogon. 

A melegre mennek

Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ugyanis főleg a márványos poloska melegkedvelő faj. Ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül, majd jönnek, a hideget eggyel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Eleinte csak a fény miatt jönnek az ablakokhoz, később megindulnak befelé. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Illusztráció: AFP / CHRISTIAN PUYGRENIER / PUY / PUYGRENIER
Fotó: AFP

Emberre nem, de a növényekre veszélyesek is

Bár utáljuk, kellemetlenek, az embernek nem ártanak, de a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben, és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák. Egy szakértő szerint az lenne a megoldás, ha valamilyen poloskára éhes faj megjelenne hazánkban, és becsatlakozna a táplálékláncba.

Megelőzni!

Marad tehát a szúnyogháló, ha pedig egy apró résen bejutott, a porszívó és a papírral vagy zacskóval való WC-be juttatás és lehúzás vagy humánusabb megoldásként a szabadba küldés, bár nem biztos, hogy érdemes megmenteni az életüket. Összenyomni, kézzel megfogni nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered a népi neve, a büdösbogár is.
Szerző
Témák
poloska

Állatkerti szenzáció: indiai páncélos orrszarvú született Nyíregyházán (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.09. 13:29
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI/Balázs Attila
Magyarországon először született indiai páncélos rinocérosz (Rhinoceros unicornis) a Nyíregyházi Állatparkban.
A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. A rendkívül veszélyeztetett állatfajnak hetvenhárom egyede él az európai állatkertekben, a nyíregyházi borjú negyedik utód a kontinensen az idén - mondta Gajdos László, az állatpark igazgatója a keddi sajtóbemutatón.
Jelenleg három felnőtt állat él a parkban: a legfiatalabb ivarérett nőstény a hétéves Aruna 2014-ben érkezett Berlinből, a tizennégy éves hím, Hans 2006-ban Nürnbergből, míg a tízéves, Jasmin névre hallgató anyaállat 2010-ben a belgiumi Planckendael-ből került a sóstógyógyfürdői intézménybe.
Gajdos László hangsúlyozta, az indiai orrszarvú születése zoológiai szenzációnak számít, mivel természetes úton, zárt tartási körülmények között rendkívül nehezen szaporodnak. Magyarországon eddig csak a faj afrikai példánya ellett borjút, aki mesterséges megtermékenyítéssel fogant meg. A park mintegy nyolc éve próbálja szaporítani az indiai rinocéroszait, de eddig nem jártak sikerrel. Ez rendkívül nehéz, mivel a nőstény csak pár napig fogamzóképes és csak ebben az időszakban engedi magához a hímet.
A párzásra legoptimálisabb időpont meghatározásához a gondozók tapasztalatai és megfigyelése mellett szükség volt a park állatorvosi csapatára, akik folyamatosan vizsgálták az állatok hormonszintjét. A vemhesség során kamerarendszert szereltek fel a speciálisan kialakított baba-mama bokszban, amelynek segítségével a születés pillanatát is sikerült megörökíteni.
A kis rinocérosz mindennapjait és gyarapodását születése óta figyelemmel kísérik a park szakemberei. A borjú hatvan kilogrammos súllyal született, a naponta elfogyasztott húsz-harminc liter anyatej hatására naponta egy-két kilogrammot gyarapszik. Három-hat hónaposan már elkezd szilárd takarmányt fogyasztani, ám 18-20 hónapos koráig még anyatejjel is fog táplálkozni. A borjú várhatóan két évig az anyjával marad, ezután az Európai Fajmegmentési Program más állatkertbe helyezi át.
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI / Balázs Attila
Gajdos László megjegyezte, a Nyíregyházi Állatpark igen komoly szakmai sikerének számít a most született indiai orrszarvú bébi és a három hónapja világra jött afrikai elefántborjú, hiszen a két leginkább veszélyezett vastagbőrű tenyésztése egyébként is nagyon nehéz.
Az indiai orrszarvú a Földön élő öt orrszarvúfaj egyike és a legnagyobb méretű ázsiai orrszarvúfaj. Testtömege 1800-2700 kilogramm közötti, latin neve, a Rhinoceros unicornis elárulja, hogy egyetlen tülke van, amelyet a hím és a nőstény egyaránt visel. A kettő-öt centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet, ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak. Természetes élőhelyén - Indiában és Nepálban - a fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban az ember. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti számukra, tülkének a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint nemi vágyfokozóként próbálják használni.
Az emberiség létszámának növekedésével egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, emiatt az indiai orrszarvúak élőhelyei egyre fogyatkoznak. A népességnövekedés másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melynek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az állományok genetikai változatossága erősen leromlik.
A kis indiai orrszarvút szerdától nézhetik meg a látogatók a Nyíregyházi Állatpark Zöld Piramisának nagytermében.
Frissítve: 2018.10.09. 14:50