Ha nincs víz, nincs sör - ha a világot nem védi, legalább a szeszét ne hagyja veszni

Publikálás dátuma
2018.10.11 16:08
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Veszélybe kerültek azok az európai jogszabályok, amelyek az egyre romló vizek védelmét célozzák. A WWF és partnerei egy provokatív kampánnyal igyekeznek együttműködésre bírni az embereket.
Európa vizeit jogszabályok védik, de most terítékre került ezek gyengítése - írja a Greenfo. A WWF és a hozzá csatlakozó 100 szervezet a sör jövőjét boncolgató, provokatív kampánnyal szeretné az EU állampolgárait rávenni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a Víz Keretirányelv (VKI) megtartása érdekében. Ez írja elő ugyanis Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását.
A megfelelő minőségű víz eltűnésével többek között a jó söröknek is búcsút inthetünk. A sörkészítésnek ugyanis számos fázisa igényel jó minőségű vizet. 
"Az EU tagállamai az elmúlt két évtizedben nem helyeztek elegendő hangsúlyt vizeink védelmére. Most pedig a beavatkozások felgyorsítása helyett a szabályozás gyengítése került napirendre. A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek jövőjét"
mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A Cselekedj most! elnevezésű kampány online kérdőívét márciusig lehet kitölteni. 
Az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a bolygónkon, a vizek 60 százaléka rossz egészségi állapotban van, hazánkban a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó csak az ökológiai állapota. Annak, hogy idáig jutottunk, számos oka van, például a gátak építése, a természetromboló fejlesztések és a nem fenntartható mezőgazdaság is állandó állapotromlást okozott.
A VKI elfogadásával a tagállamok 2000-ben vállalták, hogy ezt a folyamatot megállítják, és legkésőbb 2027-re jobb állapotba hozzák a vizeinket. Ehhez a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt gyengíteni akarják a szabályozást. A kampányt vezető szervezetek szerint a VKI megfelelő eszköz arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk Európa vizeit.
2018.10.11 16:08
Frissítve: 2018.10.11 16:08

Egész télen csirkenyakat ehet Matyi

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:23
Illusztráció
Fotó: AFP/ Charles Mahaux
Ingyen adja az élelmet Matyinak, az ásotthalmi gólyának az önkormányzat – ezt közölte a nyolcadszor itthon telelő állat táplálását eddig intéző család egy, az etetésre indított gyűjtésre létrejött Facebook-csoportban.
A Matyi névre keresztelt gólya idén nyolcadszor telel itthon. Egy évekkel ezelőtt készült fotó nyomán “kocsmába járó” gólyájaként híresült el, de Márton Vlad András dömösi madármentő pontosítása szerint ennek az az oka, hogy a fészke a kocsmával szembeni oszlopon van. A madár a mellette lakó család udvarára jár, ahol annyira jónak találta az ellátást, hogy a gyerekeit is odavitte enni.
A gólyát évek óta “vendégül látó” család abban reménykedett, hogy nem lesz olyan kemény a tél. Tavaly ugyanis a nagy mínuszok és az ónos eső megviselte a madarat: nem repült, tüsszögött, ezért meleg vízzel itatták, extrán etették. A táplálása most viszont már meghaladja a család anyagi lehetőségeit, a gólya nem keveset eszik: a csirkenyakat például nagyon szereti. Ezért egy zárt Facebook-csoportban a madárbarátok gyűjtést szerveztek Matyi etetésére. Az ország több részéből és külföldről is ajánlottak fel már pénzt a táplálék megvásárlására, mások az élelem helyszínre szállításában segítenének. Ennek köszönhetően összegyűlt a pénz a gólya egész téli bőséges csirkenyak-adagjára.
A "gólyaetető" család pedig most azt közölte: az önkormányzat 25 kilogramm csirkenyakat ajánlott fel, illetve azt, hogy amikor szólnak, hozzák Matyi táplálékát - írta a Sokszínű Vidék.
Témák
gólya
2018.12.17 15:23

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11