A független sajtó teljes kizárásával avat pécsi sportakadémiát Orbán

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:33

Fotó: Népszava
A szervezők, de a kormány sem híresztelte különösebben, hogy a miniszterelnök kosárlabda akadémiát ad át csütörtökön – erről csak a kiváltságos médiumok tudhattak.
Közvetlen kormányzati támogatással épült fel mintegy 2-2,5 milliárd forintból a Pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia, más néven: Rátgéber Akadémia. A fejlesztés a kevés pécsi siker egyike, és a kevés pécsi komolyabb sportberuházás egyike az elmúlt nyolc évből. Ennek ellenére Orbán Viktor pécsi látogatását még annyira sem verték nagy dobra, amennyire szokták. Sőt minden jel arra mutat, hogy igyekeztek eltitkolni az eseményt a független sajtó elől. Csütörtökön délelőtt tíz órakor azonban Orbán Viktor felavatja a Rátgéber Akadémiát – írja a Szabad Pécs. 
A lap úgy tudja, hogy a kormánypárti/ kormányhoz lojális médiumok munkatársai a tudomásunk szerint kaptak meghívót a kormánytól/Nemzeti Sportközpontoktól. Utóbbi szervezi ugyanis az új, modern pécsi kosárlabda utánpótlás központ, a Rátgéber Akadémia csütörtöki megnyitó ünnepségét.
A pécsi újság írta meg azt a múlt héten, hogy már korábban lehetett tudni, hogy e héten Pécsre érkezhet az avató miatt Orbán Viktor, de a teljesen pontos dátumról és időpontról csak szerdán értesültek. A megnyitó csütörtökön délelőtt tízkor lesz. Az információt nem hivatalos fórumokon, hanem informális csatornán keresztül szerezték – a független és az ellenzéki sajtó nem kapott meghívót az eseményre. Sőt, olyannyira titkolják, hogy erről a bevett csatornákon nem jelent meg egyelőre információ - olvasható a lapban.
Utána néztünk: Orbán Viktor kormany.hu-n feltüntetett programjában valóban nem szerepel a csütörtöki avatóesemény, az MTI nem számolt be róla előzetesen, és a Nemzeti Sportközpontok honlapján sem találtunk erről információt. Megnéztük a miniszterelnök Facebook-oldalát, de ott még a Tarlós Istvánnal rendezett sajtótájékoztatóról szól az utolsó bejegyzés. 
Orbán Viktor a Sargentini-jelentés strasbourgi szeptemberi vitáján arról beszélt az EP-képviselők előtt, hogy „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.”
  • Azóta élesedett a két ember nyilvános politikai vitáját is szankcionálni képes gyülekezési törvény,
  • egyetlen kritikus hangvételű cikk szerint menesztették a kormányközeli Századvég folyóirat teljes szerkesztőségét,
  • személyre szabott kultúrharc után lemondott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum kormánylapokban balliberális elhajlással vádolt korábbi igazgatója
  • A DK-nak megtiltották az Erdogan-ellenes tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a török elnök hívei viszont felvonulhattak öt méterre a parkolótól, ahol Gyurcsányéknak nem volt szabad,
  • Most a pécsi avatóünnepségre nem fért be valamiért a független vagy ellenzéki sajtó.
Szerző

Akik tárt karokkal várják Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Bár a magyar politikában vannak kétséget ébresztő ügyek, szívesen látnák a Fideszt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában – mondta a Népszavának Branislav Skripek szlovák EP-képviselő.
– Az előrejelzések szerint átrendeződhet a politikai térkép a jövő évi európai parlamenti választás után. Ön mire számít?
– A Brexiten kívül az lesz a legnagyobb változás, hogy megszűnik a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták dominanciája. Egyszerűen nem ők lesznek a legerősebbek, és ez nyilván sokakat fog sokként érni. Hozzászokhattunk ahhoz, hogy hosszú időn át az ő háttéralkuik döntötték el a legfontosabb kérdéseket, például, hogy ki legyen az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke. Ők ezt demokratikusnak mondták, de a rendszer nem működött transzparens módon. Ez remélhetőleg megszűnik majd, ha több frakciónak lesz beleszólása a döntésekbe. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának egyik vezetőjeként abban is bízom, hogy az általunk képviselt euro-realista nézetek erősödnek meg jövőre. – Euro-realista? Vannak kifejezetten euroszkeptikus képviselők is az önök frakciójában.  – A valódi euroszkeptikusok azért nem nálunk ülnek, bár tény, hogy a brit konzervatív párt a tagpártunk és a képviselői Brexit-támogatók. Euro-realistán pedig azt értem, hogy nem értünk egyet az utóbbi évek tendenciájával, miszerint az uniós intézmények olyan politikát próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amely egyre több hatáskört von el az országoktól. Szerintünk Európát erős nemzeteknek, erős államoknak kell alkotniuk.  – A Fidesznek meggyengült a pozíciója az Európai Néppárton (EPP) belül, a kiszivárgott információk szerint pedig Orbán Viktor is reális lehetőségnek tartja, hogy távozniuk kell a pártcsaládból. Szeretné, ha a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozna? – Ez szerintem nagyon is lehetséges forgatókönyv, bár a Fidesznek az az érdeke, hogy a Néppártban maradjon. Ez a pártszövetség ugyanis - még ha gyengülni is fog - valószínűleg megmarad a legnagyobb frakciónak az Európai Parlamentben. De nekem nagyon rokonszenvesek Orbán Viktor azon gondolatai, amelyek szerint vissza kell térnünk a valódi keresztény értékekhez, valamint hogy az európai kultúra alapját a judeo-keresztény eszmék jelentik. Csak az a kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan. Egyelőre úgy tűnik, igen, de vannak azért kétséget ébresztő ügyek is. 
– Tudna példát említeni? – Olyan erős hatalom, mint amilyen Orbán úr kezében van gyakran csábít arra, hogy ezzel ne éljenek jól. Ezt szlovák képviselőként Robert Fico esetében testközelből láttam. Megjelennek a kormány közelében üzletemberek, akik valahogy mindig sokkal sikeresebben üzletelnek az állammal, mint mások, a kormány úgy gondolja, mindent jobban tud, mint az ellenzék, meg sem kell hallgatni őket – mi ezt itt végigéltük már Szlovákiában. Ez elég gyerekes magatartás és nem hiszem, hogy egy valódi demokrácia így működne. Ki kell mondani, hogy a magyar politikában vannak kifejezetten negatív tendenciák. De ettől függetlenül értékek harca folyik Európában, a kereszténység és a neoliberalizmus között, és ebből a szemszögből nagyra tartom Orbán Viktor erőfeszítéseit.  – Mit gondol a magyar kormánnyal szemben folyó európai uniós vizsgálatról és a Sargentini-jelentésről? – Fenntartva az előbb tett kritikai megjegyzéseimet azt kell mondanom: nekünk kelet-európai tagállamoknak jogunk van úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Az EU részéről néhány embernek ez nem tetszik, ezért folyik vizsgálat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Most Románia van soron, vajon ki jöhet még?  – Szlovákia? – Igen. Csakhogy ez nem segít abban, hogy barátság, egyetértés legyen az EU tagállamai között. Ez egy hatalmi játszma, amivel én nagyon nem értek egyet, így nem szavaztam meg sem a Magyarországgal, sem a Lengyelországgal foglalkozó vizsgálatok megindítását sem. A „demokratikus értékek védelme” csak ürügy.  – Ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, Orbán Viktor akár új frakciót is alakíthat. Erre mekkora esélye lesz ön szerint? – Nem olyan könnyű egy frakciót megalakítani, mint amilyennek elsőre látszik. Szerintem okosabb ötlet lenne tőle, ha hozzánk csatlakozna.
Frissítve: 2018.10.11. 10:32

Kásler: jön a magánegészségügy és a magyarságkutató intézet

Publikálás dátuma
2018.10.11. 08:10
Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter
Fotó: Németh András Péter
Az emberi erőforrás miniszter a Magyar Időnek adott interjút, amiben a magán és állami egészségügy közelgő szétválasztásáról beszélt.
Tételesen nem igaz – állítja Kásler Miklós a kormánypárti lap  kérdésére, hogy ő adott volna utasítást Székely László közismert szívsebész kirúgására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettől. A tételes jelző magában is sokat elárul: a kirúgásról nem ő döntött, de információink szerint tényleg Kásler áll a mögött, hogy Székely végül távozott. És volt az a pont, ahol a miniszter véglegesen összekülönbözött egészségügyi államtitkárával, a később felmondó Nagy Anikóval is. Nagy távozását Kásler egy odavetett mondatban intézte el: „Nagy Anikó lemondott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni” – utóbbi annyit tesz, hogy a volt államtitkár visszatérne főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe.

Javaslat már van a magánegészségügyről

A tárcavezető bejelentette, hogy kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat. „Ez nagyon hosszú folyamat lesz, amit egy lépésben nem lehet megvalósítani (…) Nincs arról szó, hogy a magánszektort bármilyen értelemben vissza kellene szorítani, de a fordítottjáról sem. Az alapelvárás, hogy legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok. ” -fejtegette Kásler A miniszter kérdésre hozzátette, az EMMI jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő kórházak pénzügyi-gazdasági működését vizsgálja – hat intézmény működését ellenőrzik, és  a tanulságokat lehetőleg januárban, de legkésőbb a jövő év első negyedévében szeretnék összegezni. 

Sürgősségi ellátás? Az szervezés kérdése

Kásler Miklós szerint heteken belül a kormány elé kerülhet a sürgősségi ellátásról szóló javaslat is, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és szabályozottan történjen, hogy az országban egyetlen sürgősségi osztályon se kelljen a betegnek feleslegesen órákat várnia. A Magyar Idők felvetésére – Van ehhez elég orvos, asszisztens, CT, MR, labor – azt mondta, hogy a sürgősségi ellátást elsősorban szervezési feladatnak látja. Utóbbi megjegyzése arra is utalhat, hogy a személyi és eszközállományt később sem bővítenék, csak a meglévő erőforrásokat akarják jobban kihasználni.
A kormánypárti lap kitért a magyarság eredéről szóló kutatások megkérdőjelezésére is – emlékezhetünk, legutóbb maga Orbán Viktor fordított hátat a finnugor rokonságnak, hogya keleti nyitás lendületében inkább a türk népekkel rokonítsa a magyart. 

A központból mondják meg, honnan jövünk

Kásler ezzel kapcsolatban beharangozta, hamarosan felállhat a Magyarságkutató Intézet – igaz, a terv még javaslat szintjén sem került a kormány elé. „ A történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket. Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.” - mondta Kásler, szembe menve a az állami tankönyvekben megtalálható, tudományosan bizonyított ténnyel, a finnugor rokonság létével. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 08:12