Mindjárt több tízezer vadlúd tódul be az országba

Publikálás dátuma
2018.10.12 08:30

Fotó: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Az első hat példány megérkezett, november közepére óriási tömegek jőnek.
Telelni érkeznek Skandináviából és Szibériából a tatai Öreg-tó környékére a vadludak. Az első csapatok általában szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza a sarkvidéki fészkelő területeikre. A november közepén megrendezett vadlúd sokadalmon már több tízezren is  lesznek,  most az első hat példány megérkezéséről számolt be a Sokszínű Vidék
A rendezvény honlapjának tájékoztatása szerint a madarak még nem az Öreg-tavon, hanem a környező halastavakon tartózkodnak.  4-5 hét múlva már Tata szívében is megjelennek a nagyobb éjszakázó, pihenő lúdcsapatok. Folyamatosan emelkedik az egyetlen itthon fészkelő faj, a nyári lúd egyedszáma is, jelenleg 900 példány éjszakázik a Ferencmajori-halastavakon. 
Frissítve: 2018.10.12 08:30

Csak akkor ajándékozzon nyuszit, ha az ünnep után is gondoskodnak róla!

Publikálás dátuma
2019.04.22 11:11

Fotó: AFP/ Celeste Martearena
Rendkívül tiszta, okos állatok a nyulak, de a gondozásuk nagy felelősséggel jár. Ha ez nem megy, jobb, ha távolról szeretjük őket, mert a megunt állatok kidobása bűncselekmény.
Mint megírtuk, húsvét előtt az állatvédők felhívták a figyelmet, jobb nem élő állatot ajándékozni húsvétra, mert évek óta azt tapasztalják, hogy sokan az ünnep után kegyetlen módon próbálnak megszabadulni a megunt állatoktól. Az ilyen, felelőtlen viselkedés ráadásul bűncselekmény, börtönbüntetés is járhat érte. A felelősen akkor járunk el, ha vásárláskor és hazavitelkor az állat egész életére gondolunk.
A húsvét jelképévé vált nyúl néhány kevésbé ismert tulajdonságáról a Sokszínű Vidék készített összeállítást, amelyből kiderül, a nyulak évente többször is fialhatnak, alkalmanként akár kilenc állatnak is életet adhatnak. Az anyanyúl csak nagyon kevés időt tölt a kicsinyeivel, hogy ne hívja fel magukra a ragadozók figyelmét. Tévhit, hogy a nyulak éjszakai állatok, de az sem igaz, hogy nappal a legéberebbek, szürkületkor a legaktívabbak.
Ha befogadunk egy nyuszit, az első dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy féltve őrzik a privát szférájukat. Térre van szükségük, ahol ehetnek, alhatnak, ha piszkálják őket, idegesek lesznek. A nyuszik, bár cukik, ragadozók, ami azt jelenti, hogy bármit megtesznek azért, hogy megmutassák, ki az úr a háznál. Ha betegek vagy sérültek, elbújnak. Ha megijednek, elszaladhatnak vagy elugorhatnak.
A nyuszik lenyelhetik a szőrcsomóikat, miközben tisztogatják magukat. De a macskákkal ellentétben nem tudják felköhögni, ezért azonnal orvoshoz kell vinni őket, mert elpusztulhatnak. Megelőzésként fésüljük gyakran a szőrüket. Akárcsak az emberek körme, a nyulaké is folyamatosan nő, ezért nagyjából hathetente le kell vágni. Az emberekkel és a legtöbb állattal ellentétben a nyulak foga is egy életen át nő, ha fajátékot adunk nekik, megakadályozhatjuk, hogy túl hosszúak legyenek. A nyuszik gyakran megeszik az ürüléküket, ugyanis van, hogy kétszer kell megemészteniük ugyanazt az ételt.

Unatkozhatnak és dorombolnak is

Lehetőséget kell teremteni a nyulaknak, hogy szocializálódjanak, fussanak és jól érezzék magukat. Ha sokáig egyedül maradnak, akár depressziósak is lehetnek. Szeretnek társaságban lenni, futni, de bármilyen háztartási eszközzel jól eljátszanak. Elégedettségüknek dorombolással adnak hangot, igaz, ez inkább csendes fogvacogásra emlékeztet. Hosszú időbe telhet kiismerni őket, és nehéz azt is megjósolni, össze lehet-e két állatot engedni. A nyulak nagyon érzékenyek, egy csecsemő közelsége idegessé tehető őket. Nem igazán szeretnek játszani gazdájukkal, ezért nem feltétlenül jó barátai a gyerekeknek, ezért jobb, ha nem ajándékozunk élő nyulat.
Frissítve: 2019.04.22 11:25

Föld Napja – A fenntarthatóságért mindenkinek tennie kell

Publikálás dátuma
2019.04.22 10:10

Fotó: WWF/ James Morgan
Kritikus állapotba juttatta az emberi tevékenység a bolygó természeti kincseit – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország az április 22-i Föld Napja apropóján. A szervezet arra buzdít: ünnepeljünk úgy, hogy azzal a Földünket támogatjuk.
A Föld Napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése az ekkor megjelent adatokhoz hasonlítja a bolygó állapotát. Ez, mint a szervezet magyarországi képviselete közleményében írja, elkeserítő: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, a trópusokon 89 százalékkal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el, pedig ahogy minden életet, az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk

A bolygó lassan már nem bírja el az emberiség végletes mértékű fogyasztását: tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. A túlzott fogyasztás miatt kritikus időszak következik, hiszen veszélybe kerültek ezek a természeti értékek. 
1950 óta a világ óceánjaiból közel hatmilliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül kétszázmillió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az emberi tevékenység következtében az utóbbi századokban a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal csökkent. A XX. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

Magyarország is

Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, 1,92 bolygóra lenne szükség. De a túlfogyasztás mellett a természetes élőhelyek eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. A kormányok és a vállalatok mellett mindenkinek van felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztásunk csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Frissítve: 2019.04.22 10:10