Kivívták a civilek: immár a kormány szerint is munka-szerűség az otthon ápolás, és többet is fizet

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Novák Katalin szerint 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét.
Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től – jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Az MTI tudósítása szerint Novák Katalin elmondta, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, és a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra is, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg – mondta. Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

Félórás volt a rendkívüli ülés

A törvényhozáson sokáig nem ment át az otthonápolási bérek emelése, a kormánypárt pedig látványos érdektelenséget tanúsított a témával kapcsolatban. Augusztusban soron kívüli ülést hívtak össze az Országgyűlésben az ellenzéki pártok, ezen a súlyosan fogyatékos családtagjukat hosszú ideig ápolóknak járó, úgynevezett kiemelt ápolási díjminimálbér szintjére való emelése is napirenden volt. A Fidesz-KDNP akkor közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt az ülésen, mert – mint közölték – a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Végül 38 képviselő jelent meg, így az Országgyűlés nem volt határozatképes. Szeptember végén a Kossuth téren, megközelítőleg száz ember részvételével tüntettek az otthonápolást végzőkért, erről itt írtunk bővebben.
Hatalmas eredményt értek el a civilek az otthonápolók ügyében, kommentálták a döntést civil szervezetek. Úgy érzik, "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a "Csak Együtt van Esély Csoport" (CSEVE) és az aHang platform közös kampánya nyomán olyan társadalmi összefogás támadt, aminek hatására a kabinet kénytelen volt lépni. Így minden kategóriában nő az ápolási díj összege és  lesznek családok, ahol több mint 70 ezer forinttal - azaz több mint 300 százalékkal. És tény: az utóbbi években nem volt olyan társadalmi kampány, amely több tízezer ember helyzetét javította volna. Emlékeztetőül: május óta egyedülálló támogatás kísérte a három szervezet akcióit: pár nap alatt 50 másik csatlakozott hozzájuk és tízezrek írták alá az otthonápolók elismerését követelő petíciót (a végső szignószám 50 ezer). A kampány első szakaszában a szervezetek a média hathatós segítségével egyfajta felvilágosító munkát végeztek: számos cikkben és tévériportban arccal, névvel mutatták be életüket az otthonápoló családok, a száraz adatok így személyes tényekké váltak: sokan most értették meg: felőrlő küzdelem egy 24 órás gondozásra szoruló ember ellátása havi pár tízezer forintnyi segélyből.
Kiderült: a magyar emberek (legalábbis ebben a kérdésben biztosan) nem részvétlenek, hanem informálatlanok voltak. Az emberek döntő többsége nem tudta, hogy ma Magyarországon maximum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának. Támogatói videónkban, amelyben öt ismert férfi gondozott egy súlyosan sérült kisfiút egy napon át, olimpikon vívónk, Imre Géza is bevallotta: ő azt hitte, már régen munkának minősül az otthonápolás.
Pár hete új irányt vett a kampány: a megszerzett erős társadalmi támogatottságot kívánták immáron demonstrálni a szervezetek, felhívni a figyelmet arra, hogy nem „csupán” az 50 ezer otthonápoló, de a magyar emberek összessége valódi változást követel az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni. 
A fentiekkel párhuzamosan a szervezetek adatokat szereztek és tettek nyilvánossá, elemzéseket készítettek, törvényjavaslatot készítettek elő, beadványokkal bombázták a parlamenti képviselőket, minisztériumi dolgozókat, döntéshozókat. Megjelentek a parlamentben és kora nyáron egy minisztériumi egyeztetésen is részt vettek, ezután úgy tűnt, hogy nem várható érdemi változás, a parlament a jövő évi költségvetésbe nem tervezte bele az ápolási díj emelését. A kampány ismertsége és támogatottsága azonban fontos lépésre sarkallta a döntéshozókat. "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a CSEVE és az aHang hatalmas eredménynek tekinti az emeléseket, de a kampányt - melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése - folytatja.
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 14:42

A független sajtó teljes kizárásával avat pécsi sportakadémiát Orbán

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:33

Fotó: Népszava
A szervezők, de a kormány sem híresztelte különösebben, hogy a miniszterelnök kosárlabda akadémiát ad át csütörtökön – erről csak a kiváltságos médiumok tudhattak.
Közvetlen kormányzati támogatással épült fel mintegy 2-2,5 milliárd forintból a Pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia, más néven: Rátgéber Akadémia. A fejlesztés a kevés pécsi siker egyike, és a kevés pécsi komolyabb sportberuházás egyike az elmúlt nyolc évből. Ennek ellenére Orbán Viktor pécsi látogatását még annyira sem verték nagy dobra, amennyire szokták. Sőt minden jel arra mutat, hogy igyekeztek eltitkolni az eseményt a független sajtó elől. Csütörtökön délelőtt tíz órakor azonban Orbán Viktor felavatja a Rátgéber Akadémiát – írja a Szabad Pécs. 
A lap úgy tudja, hogy a kormánypárti/ kormányhoz lojális médiumok munkatársai a tudomásunk szerint kaptak meghívót a kormánytól/Nemzeti Sportközpontoktól. Utóbbi szervezi ugyanis az új, modern pécsi kosárlabda utánpótlás központ, a Rátgéber Akadémia csütörtöki megnyitó ünnepségét.
A pécsi újság írta meg azt a múlt héten, hogy már korábban lehetett tudni, hogy e héten Pécsre érkezhet az avató miatt Orbán Viktor, de a teljesen pontos dátumról és időpontról csak szerdán értesültek. A megnyitó csütörtökön délelőtt tízkor lesz. Az információt nem hivatalos fórumokon, hanem informális csatornán keresztül szerezték – a független és az ellenzéki sajtó nem kapott meghívót az eseményre. Sőt, olyannyira titkolják, hogy erről a bevett csatornákon nem jelent meg egyelőre információ - olvasható a lapban.
Utána néztünk: Orbán Viktor kormany.hu-n feltüntetett programjában valóban nem szerepel a csütörtöki avatóesemény, az MTI nem számolt be róla előzetesen, és a Nemzeti Sportközpontok honlapján sem találtunk erről információt. Megnéztük a miniszterelnök Facebook-oldalát, de ott még a Tarlós Istvánnal rendezett sajtótájékoztatóról szól az utolsó bejegyzés. 
Orbán Viktor a Sargentini-jelentés strasbourgi szeptemberi vitáján arról beszélt az EP-képviselők előtt, hogy „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.”
  • Azóta élesedett a két ember nyilvános politikai vitáját is szankcionálni képes gyülekezési törvény,
  • egyetlen kritikus hangvételű cikk szerint menesztették a kormányközeli Századvég folyóirat teljes szerkesztőségét,
  • személyre szabott kultúrharc után lemondott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum kormánylapokban balliberális elhajlással vádolt korábbi igazgatója
  • A DK-nak megtiltották az Erdogan-ellenes tüntetést a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a török elnök hívei viszont felvonulhattak öt méterre a parkolótól, ahol Gyurcsányéknak nem volt szabad,
  • Most a pécsi avatóünnepségre nem fért be valamiért a független vagy ellenzéki sajtó.
Szerző

Akik tárt karokkal várják Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2018.10.11. 10:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Bár a magyar politikában vannak kétséget ébresztő ügyek, szívesen látnák a Fideszt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában – mondta a Népszavának Branislav Skripek szlovák EP-képviselő.
– Az előrejelzések szerint átrendeződhet a politikai térkép a jövő évi európai parlamenti választás után. Ön mire számít?
– A Brexiten kívül az lesz a legnagyobb változás, hogy megszűnik a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták dominanciája. Egyszerűen nem ők lesznek a legerősebbek, és ez nyilván sokakat fog sokként érni. Hozzászokhattunk ahhoz, hogy hosszú időn át az ő háttéralkuik döntötték el a legfontosabb kérdéseket, például, hogy ki legyen az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság elnöke. Ők ezt demokratikusnak mondták, de a rendszer nem működött transzparens módon. Ez remélhetőleg megszűnik majd, ha több frakciónak lesz beleszólása a döntésekbe. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának egyik vezetőjeként abban is bízom, hogy az általunk képviselt euro-realista nézetek erősödnek meg jövőre. – Euro-realista? Vannak kifejezetten euroszkeptikus képviselők is az önök frakciójában.  – A valódi euroszkeptikusok azért nem nálunk ülnek, bár tény, hogy a brit konzervatív párt a tagpártunk és a képviselői Brexit-támogatók. Euro-realistán pedig azt értem, hogy nem értünk egyet az utóbbi évek tendenciájával, miszerint az uniós intézmények olyan politikát próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amely egyre több hatáskört von el az országoktól. Szerintünk Európát erős nemzeteknek, erős államoknak kell alkotniuk.  – A Fidesznek meggyengült a pozíciója az Európai Néppárton (EPP) belül, a kiszivárgott információk szerint pedig Orbán Viktor is reális lehetőségnek tartja, hogy távozniuk kell a pártcsaládból. Szeretné, ha a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozna? – Ez szerintem nagyon is lehetséges forgatókönyv, bár a Fidesznek az az érdeke, hogy a Néppártban maradjon. Ez a pártszövetség ugyanis - még ha gyengülni is fog - valószínűleg megmarad a legnagyobb frakciónak az Európai Parlamentben. De nekem nagyon rokonszenvesek Orbán Viktor azon gondolatai, amelyek szerint vissza kell térnünk a valódi keresztény értékekhez, valamint hogy az európai kultúra alapját a judeo-keresztény eszmék jelentik. Csak az a kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan. Egyelőre úgy tűnik, igen, de vannak azért kétséget ébresztő ügyek is. 
– Tudna példát említeni? – Olyan erős hatalom, mint amilyen Orbán úr kezében van gyakran csábít arra, hogy ezzel ne éljenek jól. Ezt szlovák képviselőként Robert Fico esetében testközelből láttam. Megjelennek a kormány közelében üzletemberek, akik valahogy mindig sokkal sikeresebben üzletelnek az állammal, mint mások, a kormány úgy gondolja, mindent jobban tud, mint az ellenzék, meg sem kell hallgatni őket – mi ezt itt végigéltük már Szlovákiában. Ez elég gyerekes magatartás és nem hiszem, hogy egy valódi demokrácia így működne. Ki kell mondani, hogy a magyar politikában vannak kifejezetten negatív tendenciák. De ettől függetlenül értékek harca folyik Európában, a kereszténység és a neoliberalizmus között, és ebből a szemszögből nagyra tartom Orbán Viktor erőfeszítéseit.  – Mit gondol a magyar kormánnyal szemben folyó európai uniós vizsgálatról és a Sargentini-jelentésről? – Fenntartva az előbb tett kritikai megjegyzéseimet azt kell mondanom: nekünk kelet-európai tagállamoknak jogunk van úgy élni, ahogy mi szeretnénk. Az EU részéről néhány embernek ez nem tetszik, ezért folyik vizsgálat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Most Románia van soron, vajon ki jöhet még?  – Szlovákia? – Igen. Csakhogy ez nem segít abban, hogy barátság, egyetértés legyen az EU tagállamai között. Ez egy hatalmi játszma, amivel én nagyon nem értek egyet, így nem szavaztam meg sem a Magyarországgal, sem a Lengyelországgal foglalkozó vizsgálatok megindítását sem. A „demokratikus értékek védelme” csak ürügy.  – Ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, Orbán Viktor akár új frakciót is alakíthat. Erre mekkora esélye lesz ön szerint? – Nem olyan könnyű egy frakciót megalakítani, mint amilyennek elsőre látszik. Szerintem okosabb ötlet lenne tőle, ha hozzánk csatlakozna.
Frissítve: 2018.10.11. 10:32