Kivívták a civilek: immár a kormány szerint is munka-szerűség az otthon ápolás, és többet is fizet

Publikálás dátuma
2018.10.11 10:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Novák Katalin szerint 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét.
Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től – jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Az MTI tudósítása szerint Novák Katalin elmondta, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, és a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra is, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg – mondta. Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

Félórás volt a rendkívüli ülés

A törvényhozáson sokáig nem ment át az otthonápolási bérek emelése, a kormánypárt pedig látványos érdektelenséget tanúsított a témával kapcsolatban. Augusztusban soron kívüli ülést hívtak össze az Országgyűlésben az ellenzéki pártok, ezen a súlyosan fogyatékos családtagjukat hosszú ideig ápolóknak járó, úgynevezett kiemelt ápolási díjminimálbér szintjére való emelése is napirenden volt. A Fidesz-KDNP akkor közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt az ülésen, mert – mint közölték – a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Végül 38 képviselő jelent meg, így az Országgyűlés nem volt határozatképes. Szeptember végén a Kossuth téren, megközelítőleg száz ember részvételével tüntettek az otthonápolást végzőkért, erről itt írtunk bővebben.
Hatalmas eredményt értek el a civilek az otthonápolók ügyében, kommentálták a döntést civil szervezetek. Úgy érzik, "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a "Csak Együtt van Esély Csoport" (CSEVE) és az aHang platform közös kampánya nyomán olyan társadalmi összefogás támadt, aminek hatására a kabinet kénytelen volt lépni. Így minden kategóriában nő az ápolási díj összege és  lesznek családok, ahol több mint 70 ezer forinttal - azaz több mint 300 százalékkal. És tény: az utóbbi években nem volt olyan társadalmi kampány, amely több tízezer ember helyzetét javította volna. Emlékeztetőül: május óta egyedülálló támogatás kísérte a három szervezet akcióit: pár nap alatt 50 másik csatlakozott hozzájuk és tízezrek írták alá az otthonápolók elismerését követelő petíciót (a végső szignószám 50 ezer). A kampány első szakaszában a szervezetek a média hathatós segítségével egyfajta felvilágosító munkát végeztek: számos cikkben és tévériportban arccal, névvel mutatták be életüket az otthonápoló családok, a száraz adatok így személyes tényekké váltak: sokan most értették meg: felőrlő küzdelem egy 24 órás gondozásra szoruló ember ellátása havi pár tízezer forintnyi segélyből.
Kiderült: a magyar emberek (legalábbis ebben a kérdésben biztosan) nem részvétlenek, hanem informálatlanok voltak. Az emberek döntő többsége nem tudta, hogy ma Magyarországon maximum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának. Támogatói videónkban, amelyben öt ismert férfi gondozott egy súlyosan sérült kisfiút egy napon át, olimpikon vívónk, Imre Géza is bevallotta: ő azt hitte, már régen munkának minősül az otthonápolás.
Pár hete új irányt vett a kampány: a megszerzett erős társadalmi támogatottságot kívánták immáron demonstrálni a szervezetek, felhívni a figyelmet arra, hogy nem „csupán” az 50 ezer otthonápoló, de a magyar emberek összessége valódi változást követel az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni. 
A fentiekkel párhuzamosan a szervezetek adatokat szereztek és tettek nyilvánossá, elemzéseket készítettek, törvényjavaslatot készítettek elő, beadványokkal bombázták a parlamenti képviselőket, minisztériumi dolgozókat, döntéshozókat. Megjelentek a parlamentben és kora nyáron egy minisztériumi egyeztetésen is részt vettek, ezután úgy tűnt, hogy nem várható érdemi változás, a parlament a jövő évi költségvetésbe nem tervezte bele az ápolási díj emelését. A kampány ismertsége és támogatottsága azonban fontos lépésre sarkallta a döntéshozókat. "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a CSEVE és az aHang hatalmas eredménynek tekinti az emeléseket, de a kampányt - melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése - folytatja.
2018.10.11 10:34
Frissítve: 2018.10.11 14:42

Havazással és mínuszokkal jön a lehűlés

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:37
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4 fok között alakul, erős szél is lehet.
Északnyugati áramlással váltakozó nedvességtartalmú, egyre hidegebb levegő érkezik térségünkbe. Kedden magassági hidegörvény is helyeződik fölénk, és a záporos csapadék egyre nagyobb eséllyel hónak ígérkezik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Kedd hajnalban északnyugaton, nyugaton, később a középső, délután a keleti tájakon is erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható csapadék: hó, havas eső, eső egyaránt eshet. Többfelé megélénkül, a Dunántúl északi részén meg is erősödhet a nyugatias szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában +1 és -4 fok között alakul, de északkeleten ennél kissé hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 7 fok között várható, északkeleten lesz a hűvösebb. 
Szerdán napközben szakadozik a felhőzet, erősen és közepesen felhős időszakok lesznek. Szórványosan valószínű zápor, hózápor, hajnalban délnyugaton ónos eső is lehet. Az északnyugati szél néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul.
Csütörtökön gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem valószínű, a változó irányú szél pedig mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +4 fok között várható. 
Pénteken megnövekszik a fátyolfelhőzet, amely estére a Dunántúlon meg is vastagodhat. Nyugaton, délnyugaton hószállingózás is lehet, és a keleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. 
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, elsősorban az ország északi felén várható havazás, és helyenként havas eső, ónos eső is lehet. Az északi, északkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul. 
Vasárnap északkeleten napközben havazás, estefelé északnyugaton eső valószínű, átmenetileg pedig havas eső, ónos eső is lehet. Megélénkülhet a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, északkeleten lesz hidegebb. 
2018.12.10 15:37

Magyarország egy korrupcióellenes sikertörténet - ha valakinek már elhalt a memóriáért felelős agyterülete

Publikálás dátuma
2018.12.10 14:47

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Valószínűleg a hatóságok azért nem látnak sehol korrupciós ügyeket, mert már kiszorították őket e hazából.
A korrupcióellenes világnap alkalmából éves beszámolót prezentáltak a 2011 óta létező, korrupcióellenes állami összefogás közintézményei a Parlament Gobelin termében. A behódoló törzsfőket fogadó Árpád vezért ábrázoló, óriás falikárpit alatt a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria vezetői foglaltak helyet.  Kérdezni tőlük nem lehetett, a biztonság kedviért egy decens piros kordon és egy csapat sajtós választotta el a beszélgetőket az újságíróktól. Az antikorrupciós küzdelem állami élharcosai által elmondottak röviden így summázhatók: mindenki minden elképzelhető intézkedést megtett a korrupció visszaszorítása érdekében. A szorgalomnak pedig kézzelfogható eredményei is vannak: például Domokos László, az Állami Számvevőszék volt vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus bővülése a korrupció apadásának csalhatatlan jele. 

E-learninggel és informatikával a korrupció ellen

„Egyértelművé volt számunkra, hogy nemcsak az intézményen belüli korrupcióról kell számot adni, hanem az egész ország terültén kell odafigyelni a korrupció megelőzésére” – vágott bele a témába Pintér Sándor belügyminiszter. Hogy mi volt a korrupció ellenes harc legsürgetőbb feladata? Igen, kitalálták az olvasók: az oktatás. „Az oktatás az alap, hogy a felnövő új generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Ebből a szempontból elsőként az Közszolgálati Egyetemen néztük át, hogy mi a teendő” – mondta Pintér nem ejtve szót arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az egyetem EU-s közbeszerzéseivel kapcsolatban. „Az oktatás mellett az önkormányzati világ volt az a terület, ahol meg kellett vizsgálni, hogyan tudjuk kivonni a korrupció kísértése és esetleges vádjai alól.” A belügyminiszter szerint ezt úgy lehet megoldani, ha az ügyfél és az ügyintéző fizikailag távol kerül egymástól, azaz az E-ügyintézési rendszerrel. (De ugyanezt a logikát követte az E-útdíj bevezetése is, ahogy a korrupciós kockázatot hivatott csökkenti az önkormányzatoknál létrehozandó informatikai rendszer, amelyen keresztül az állam folyamatosan ellenőrizheti, hogy a település mire költ és mennyit.) „Ezek az előrelépések megkérdőjelezhetetlenek, mert nem személyekhez, hanem inputokhoz kötődnek” - summázta a helyzetet Pintér Sándor.  Pintér sikerjelentését Domokos László (ÁSZ) folytatta, aki a rendezvény előtt kiosztott sajtóanyagban talányosan úgy fogalmazott: „Magyarország már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” (Hivatalosan az ÁSZ az idén mintegy 300 ellenőrzést végzett és „értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat" - jelentsen az utóbbi szó bármit.) Domokos szerint a korrupció visszaszorításában komoly szerepet játszik a törvényhozás. Sajnos, az ÁSZ elnök nem hozott példákat, miként teszi ezt a T. Ház. Minden bizonnyal Domokos nem arra gondolt, amikor a dinnyekartellezők érdekében módosította a Parlament a versenytörvényt, vagy létrehozta a letelepedési kötvények rendszerét, illetve amikor a trafikosztó törvényt az egyik dohánygyár vezetőjének számítógépén írták.
„El szeretnénk jutni egy olyan, Nyugat Európában kikristályosodott gyakorlathoz, hogy önök újságírók is elhiggyék, hogy valós önellenőrzéseket végzünk” - mutatta meg a jövő útját Domokos László az piros kordon mögött ücsörgő újságíróknak. Hasonló hangvételben szólt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki szerint 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás-képzése valósult meg. Az OBH elnök a szemben lévő, Zrínyi Ilonát ábrázoló faliszőnyegre mutatva arra emlékeztette a médiamunkásokat, hogy a nagy várvédő annak idején azt mondta a férjének: semmi sem olyan fontos, mint a jó hírnév.

Magyarország Románia előtt jár a korrupcióellenes küzdelemben

Polt Péter főügyész helyett most Lajtár István főügyész-helyettes jött el, igaz, nagyjából ugyanazt mondta el, amit a főnöke a múlt heti igazságügyi bizottságban tartott évértékelőjén. Szerinte kiváló az együttműködés az határon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben az európai társszervekkel, különösen az uniós pénzek elcsalását vizsgáló OLAF-fal. Itt hangzott el a szeánsz egyetlen konkrét ügye, így Lajtár szóba hozta a négyes metrót, mondván: már öt gyanúsított van. Lajtár István kiemelte: az OLAF-jelzések alapján elrendelt intézkedések aránya 52,7 százalék, ami meghaladja nemcsak a tavalyi év átlagát, ám kiemelte, hogy Románia esetében is mindössze 33 százalékos ez százalék a mutató. Sajnos Lajtár István a számmágián kívül nem bocsátkozott részletekbe, így arról nem beszélt, hogy Romániában az OLAF jelzése nélkül is évek óta gyakorlatilag fürtökben gyűjtik be be és ítélik el a korrupción kapott politikusokat. Végül az esemény házigazdájaként bemutatott Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hatóság elnöke számokkal is igazolta, hogy a szigorú ellenőrzési tevékenység miatt folyamatosan tisztul ez a terület is, így egy résztvevős közbeszerzések aránya csökkent, a nem hirdetménnyel induló eljárások már csak a közbeszerzések értékének 5,17 százalékát tette ki, továbbá folyamatosan nőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Sajnos, az eredmények ismertetésénél az alábbi ügyekről nem esett szó:
  • Orbán Viktor miniszterelnök luxusrepülős útjai
  • Kósa Lajos különféle ügyei
  • Magyarország korrupciós helyezése, mely alapján az ország Bulgária után az EU legkorruptabb állama
  • paksi szerződések titkosítása
  • a miniszterelnök luxus repülőzései
  • a kormányzati kifizetőhellyé lett Vizes VB ügye
  • „közpénz jellegüket" az MNB alapítványoknál elvesztő adóforintok
  • az FBI körözési listáján szereplő Gaith Pharaon magyarországi üzleti tevékenysége
  • a közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios Zrt. (Tiborcz István korábbi érdekeltsége) viselt dolgai
2018.12.10 14:47
Frissítve: 2018.12.10 14:57