Deportálás, betelepítés: sötét ukrán javaslatokról beszélt Szijjártó

Publikálás dátuma
2018.10.11 13:09
Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai látogatásakor, 2018. október 3-án
Fotó: kormány.hu/KKM/
A külügyminiszter szerint az ukrán kormány diktatúrákhoz illő módszereken gondolkodik, és tervük a kárpátaljai magyarság visszaszorítása.
Megdöbbentő mélységekbe süllyedt az ukrán politika Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, aki csütörtökön a kérdésről egyeztet a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatja az Egyesült Államok külügyminisztériumát.
A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön egy budapesti sajtóesemény után hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok továbbra is mindenben számíthatnak az anyaországra. Az ukrán döntéshozók - mint fogalmazott - "a legsötétebb diktatúrákat idéző javaslatokat" emlegetnek, amikor ukránok betelepítésével akarják Beregszász etnikai összetételét megváltoztatni és az ott élő magyarok arányát tovább csökkenteni. 
A leginkább megdöbbentőnek azonban azt nevezte, hogy a szomszédos ország kormánya sem ezt nem ítélte el, sem az ellen nem tiltakozott, hogy az ukrán parlament honlapján közzétett petíció a kárpátaljai magyarok deportálását említi - írja az MTI.
Hogy a migrációs téma se maradjon ki, a miniszter egyúttal elfogadhatatlannak nevezte a menekültek befogadásáról szóló LIBE-javaslatot, amely - szerinte - több tízmillió embert ösztönözhet Európa szomszédságában arra, hogy bármilyen úton bejussanak a kontinensre.
Szijjártó Péter szerdán beszélt először arról, hogy Ukrajnában „halállistát” állítanak össze kárpátaljai magyarokról, Ukrajna pedig belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében. A miniszter ezt azután jelentette ki, hogy bekérette az ukrán nagykövetet a kárpátaljai magyarság listázása miatt.
2018.10.11 13:09

Mérsékelten lelkes a Fidesz-tábor

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:33

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Mindenki Orbán Viktort várja, de egyelőre Schmidt Mária próbálta lelkesíteni a korábbiakhoz képest mérsékeltebb létszámban megjelenő Fidesz-híveket.
“Hát nagyon sok értelme volt kijönni! Apa hogyan megyünk majd a Hősök terére? Meddig fog tartani? Egy óra? Úristen!”
- a mellettem álló család két tíz év körüli tagja láthatóan nem így képzelte az október 23.-a délutánját, de az apukájuktól csak egy “fogd be a szád!” jött válaszként.
A minta persze nem reprezentatív, de túlzás lenne azt állítani, hogy a Terror Házánál kedden délután háromkor harci lázban vagy győzelemittasan gyülekezett volna - a nem is olyan nagy létszámú tömeg. A szokásos utcai árusok esetében némi meglepetést az okozott, hogy több helyen lehetett uniós zászlót is kapni, kérdésemre ráadásul azt mondták, hogy ezek is jól fogynak, ami lassan már meglepetésként hat egy Fidesz-tüntetésen a folyamatos Unió-ellenes retorika miatt. A kezdés előtt 50-es évekbeli slágerek szóltak a hangszórókból, a résztvevők nagy többségének minden bizonnyal még élő emléket jelentettek.
A megemlékezést Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója nyitotta meg, ő azzal kezdte, egy nemzet erőt és reményt csak a büszkeségre okot adó pillanatokból meríthet, például az 1956 októberében történtekből. “Ha most egymás mellett megállunk és megnyitjuk a szívünket, azt tapasztaljuk, egyre erősebbnek érezzük magunkat” - mondta. Szerinte 56 hőseinek köszönhetjük, hogy “képesek voltunk megőrizni immunrendszerünket”. Majd már jött is az uniós párhuzam, 56-ban is kudarcot vallott, hogy valakik megpróbálták kitörölni nemzeti identitásunkat, hiába alkottak hamis emléknapokat, hogy az ifjúság agyát átprogramozzák. “A kommunisták született lúzerek voltak és ezt ők is tudták” - itt jött az első valamirevaló reakció a nem túl lelkes közönség részéről. Majd felolvasta a nagyon-nagyon régi, szakállas viccet az ÁVÓ-sok által kivallatott múmiáról. A közönség illedelmesen nevetett és tapsolt. Majd újabb párhuzam: ha az európai népek tudnának magyarul, láthatnák, hogy a mi nyelvünkből hiányzik a politikai korrektség, mert “mi nem tudunk szabadság nélkül élni”. “Minket magyarokat mindig csak erőszakkal lehetett megfosztani a szabadságunktól, szuverenitásunktól, önrendelkezésünktől” - mondta, majd az Fidesz elit által már lesajnált rendszerváltás azért kapott Schmidt-től egy pozitív gesztust: a 89-es rendszerváltás 56 örököse és beteljesítője volt. Szerinte ugyanakkor 89 nem egy rendszerváltás, hanem egy antikommunista ellenforradalom volt. Ezután természetesen egy Ákos-szám következett.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint az ukrajnai magyar kisebbség jogai súlyosan sérülnek, de csak Magyarországon emelték fel értük a szavukat, az európai jogvédők nem foglalkoznak velük. Ugyanakkor az ukrán hatósági zaklatások ellenére is maradnak, mert otthon vannak. “Mi őshonosak vagyunk e vidéken, mint az indiánok Amerikában, és ezért a nemzetközi jognak megfelelő védelmet kívánunk magunknak” - mondta. Adófizető ukrán állampolgárként pedig elvárják, hogy háborítatlanul élhessenek a szülőföldjükön.
2018.10.23 15:33
Frissítve: 2018.10.23 15:41

MSZP-Párbeszéd: Nagy Imre szabad, oroszoktól független Magyarországot akart

Publikálás dátuma
2018.10.23 15:04

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Karácsony Gergely és Tóth Bertalan pártvezetők budapesti Vértanúk terén emlékeztek meg '56-ról, kiálltak amellett is, hogy a mártír miniszterelnök szobra a téren maradjon.
Az MSZP és a Párbeszéd szerint Nagy Imre független és szabad Magyarországot akart, az ő szellemiségét meg kell őrizni, ezért a két párt mindent elkövet azért, hogy a mártír miniszterelnök szobra a budapesti Vértanúk terén maradhasson Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából koszorút helyezett el az V. kerületi Vértanúk terén lévő Nagy Imre-szobornál. Karácsony a koszorúzás után újságíróknak azt mondta, Nagy Imre visszaadta azt a hitet az embereknek, hogy szabad, egyenlő és az oroszoktól független lehet Magyarország, ahol a kétkezi munkások irányíthatják a gyáraikat, s ahol a szabadság és az egyenlőség összeegyeztethető. 
Tóth Bertalan a társadalmat összetartó közös kapaszkodók, értékek fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy ilyen közös érték a hazaszeretet, amely szerinte Nagy Imre legfontosabb üzenete is volt. A mártír miniszterelnök múltban vallott hitét a jövő reménységére cserélve a forradalom mellé állt és életét adta a hazáért, a szabadságért - idézi az MSZP-elnök szavait az MTI.
2018.10.23 15:04