Flexitáriánus étrend vagy armageddon - esetleg valami más

Publikálás dátuma
2018.10.12. 08:38
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagy mértékben hozzájárul az éghajlat változásához, felemészti az ivóvízkészleteket és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal - írja az MTI a BBC hírportálja alapján.
Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó "teherbíró-képességén", hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket - írták a tudósok.
Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni. A tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann szerint az egyik ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.
"Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi, vegán diéták helyett mi a legkonzervatívabb, húst is tartalmazó étrendet választottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús"

- mondta a tudós.

Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.
A tanulmány szerint az élelmiszerhulladék felére csökkentésével további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait. 
"Egy tízmilliárdos népesség etetése nem lehetetlen dolog, amennyiben megváltoztatjuk az étkezési és élelmiszertermelési szokásainkat"

- mondta Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Mindjárt több tízezer vadlúd tódul be az országba

Publikálás dátuma
2018.10.12. 08:30

Fotó: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Az első hat példány megérkezett, november közepére óriási tömegek jőnek.
Telelni érkeznek Skandináviából és Szibériából a tatai Öreg-tó környékére a vadludak. Az első csapatok általában szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza a sarkvidéki fészkelő területeikre. A november közepén megrendezett vadlúd sokadalmon már több tízezren is  lesznek,  most az első hat példány megérkezéséről számolt be a Sokszínű Vidék
A rendezvény honlapjának tájékoztatása szerint a madarak még nem az Öreg-tavon, hanem a környező halastavakon tartózkodnak.  4-5 hét múlva már Tata szívében is megjelennek a nagyobb éjszakázó, pihenő lúdcsapatok. Folyamatosan emelkedik az egyetlen itthon fészkelő faj, a nyári lúd egyedszáma is, jelenleg 900 példány éjszakázik a Ferencmajori-halastavakon. 
Szerző
Témák
Vadludak Tata

Két pasi lesi az aranykezű nőszemély kívánságait

Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:21
Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Nőstény aranykezű tamarinnal - karmosmajommal - gyarapodott Magyarország első vidéki állatkertjének, az idén 60 éves debreceni nagyerdei állatparknak a gyűjteménye - írta az MTI az intézmény vezetőjének sajtótájékoztatója alapján.
Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a hároméves aranykezű tamarin (Saguinus midas) a szegedi vadasparkból érkezett Debrecenbe az európai fajmegmentő program keretében.  Reményeik szerint az új nőstény érkezésével hét év elteltével hamarosan ismételten gyarapodhat a tamarincsalád. 
A két hím és az új nőstény összeszoktatása a napokban megtörtént, a mesebeli koboldokra hasonlító nőstény jól érzi magát új helyén, így a karmosmajomcsapatot már láthatja a nagyközönség is a trópusi házban. 
Az Amazonas folyó észak-keleti medrének környékén élő karmosmajmokat élőhelyük pusztulása mellett az illegális állatkereskedelem fenyegeti, ezért szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény II. függelékében.
Témák
tamarin