Mindjárt startolnak a hajléktalanrazziák, az ÁSZ elkezdte vegzálni a segítő szervezeteket

Publikálás dátuma
2018.10.12 06:00

Fotó: / Tóth Gergő
Néhány nappal a fedél nélkülieket vegzáló törvény hatályba lépése előtt elkezdték vizsgálni a segítő szervezeteket.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést indított több, a fedél nélküliek gondozásával foglalkozó szervezetnél - értesült a Népszava. A lapunknak nyilatkozó érintett civilek azt állították, hogy az ÁSZ a héten küldte el az adatbekérő levelét, amire nekik öt munkanapon belül kell válaszolniuk.
Az ügy pikantériája az időzítés, mert - mint arról több alkalommal is beszámoltunk -, hétfőn lépnek hatályba azok a hajléktalanokat vegzáló új szabályok, amelyek következtében tilos lesz "életvitelszerűen a közterületen tartózkodni". A rendőrség - a Mérce.hu információi szerint - „nagyszabású razziával” készül a törvény végrehajtatására.
Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen most rendelt el vizsgálatot az ÁSZ a hajléktalangondozással foglalkozó civileknél, a szervezet annyit közölt: ellenőrzéseit előre meghatározott féléves ellenőrzési terv, a nemzetközi standardokat irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján végzi.
A mostani félévre vonatkozó ellenőrzési tervet a Számvevőszék még július elején hozta nyilvánosságra, amelyben nem a fedél nélkülieket gondozó egyesületek neve szerepel, hanem egy nagyságrendekkel bővebb kategória, a „nem állami humánszolgáltatók” köre. (A civil humánszolgáltatókat már 2016 óta ellenőrzi az Ász.) Az ÁSZ tájékoztatása szerint a most ellenőrzés alá vont szervezeteket összetett kockázatelemzés alapján választották ki. Utoljára 2006-ban ellenőrizték a hajléktalanokat ellátó intézményrendszert, ám az egyedi szervezetek működését akkor nem világították át.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy milyen akcióval készülnek a rendőrök a jövő hétre, szakmai forrásaink szerint leginkább arra lehet számítani, hogy a szem előtt lévő, belső területekről fogják kiszorítani a hajléktalanokat.
Szerda óta a rendőrök szórólapokat osztogatnak az utcán élőknek a jövő héten rájuk váró változásokról. Ebben leírják, hogy hétfőtől a rendőrök felszólíthatják a hajléktalanokat a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmára, majd ha a fedél nélküli nem hagyja el a helyszínt, vagy kilencven napon belül négyszer is fel kell szólítani, úgy negyedjére előállítják és szabálysértési eljárást indítanak ellene. Ezután figyelmeztetés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. A szórólapon a menhelyek diszpécsereinek telefonszámai mellett "a rendőrség hasznos tanácsai" is szerepelnek: „Az utca ne legyen a lakása”, „A közterületet rendeltetésszerűen használja”, továbbá, hogy "Előzzük meg közösen, hogy szabálysértés elkövetője legyen."

Levélben tiltakoznak Frans Timmermansnál

Az Európai Uniónak arra kellene ösztönöznie a magyar kormányt, hogy oldja meg a hajléktalanság problémáját, és ne büntesse a hajléktalanokat egy olyan élethelyzetért, amin azok egyedül képtelenek javítani. Értesüléseink szerint egyebek mellett ezt tartalmazza majd az a levél, amelyet a hajléktalanokat segítő civil szervezetek európai ernyőszervezete (Feantsa) készül elküldeni Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének. A brüsszeli székhelyű ernyőszervezet úgy véli: bár Európában történnek kísérletek a hajléktalanság betiltására, a magyar szabályozás az utóbbi évtized legriasztóbb fejleménye.
A hajléktalanság az alapvető jogok példátlan sérelme. Aki büntetni próbálja, az semmibe veszi az emberi méltóságot, és nem tesz mást, mint eltünteti a problémát a szem elől, ahelyett, hogy megoldaná – hangsúlyozzák a Feantsa tisztségviselői.
Különösen aggasztja a szervezet tagjait, hogy a hajléktalanokon segíteni próbáló nem-kormányzati szervezeteket arra kényszerítené a kormányhatározat, hogy legyenek bűnrészesek az emberi jogsértésben, működjenek együtt a hatóságokkal. A szociális munkásokat nem lehet arra kötelezni, hogy hagyjanak fel a sérülékeny emberek és embercsoportok társadalmi beilleszkedésének a támogatásával, és helyette legyenek egy bűncselekmény végrehajtói.
Aggályait hangoztatja az európai szervezet azzal kapcsolatban is, hogy a hajléktalanok ingóságait a helyi önkormányzatok tárolásra elvehetik és a felesleges holmikat meg is semmisíthetik.
Nemzetközi szervezetek már a hajléktalanságot tiltó júniusi alkotmánymódosítást is nehezményezték, rámutatva, hogy azzal Magyarország megsérti a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Nem csak a Feantsa tiltakozott, hanem az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának lakhatással foglalkozó különleges megbízottja is kifejezte meggyőződését, hogy a hajléktalanság kriminalizálásával Magyarország szembemegy a nemzetközi joggal.
Az Európai Bizottság szóvivője akkor azzal hárította el a kérdéseket, hogy a szociálpolitika a tagállamok, és nem az Európai Unió hatáskörébe tartozik.

2018.10.12 06:00
Frissítve: 2018.10.12 06:00

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42