Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést indított több, a fedél nélküliek gondozásával foglalkozó szervezetnél - értesült a Népszava. A lapunknak nyilatkozó érintett civilek azt állították, hogy az ÁSZ a héten küldte el az adatbekérő levelét, amire nekik öt munkanapon belül kell válaszolniuk.
Az ügy pikantériája az időzítés, mert - mint arról több alkalommal is beszámoltunk -, hétfőn lépnek hatályba azok a hajléktalanokat vegzáló új szabályok, amelyek következtében tilos lesz "életvitelszerűen a közterületen tartózkodni". A rendőrség - a Mérce.hu információi szerint - „nagyszabású razziával” készül a törvény végrehajtatására.
Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen most rendelt el vizsgálatot az ÁSZ a hajléktalangondozással foglalkozó civileknél, a szervezet annyit közölt: ellenőrzéseit előre meghatározott féléves ellenőrzési terv, a nemzetközi standardokat irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján végzi.
A mostani félévre vonatkozó ellenőrzési tervet a Számvevőszék még július elején hozta nyilvánosságra, amelyben nem a fedél nélkülieket gondozó egyesületek neve szerepel, hanem egy nagyságrendekkel bővebb kategória, a „nem állami humánszolgáltatók” köre. (A civil humánszolgáltatókat már 2016 óta ellenőrzi az Ász.) Az ÁSZ tájékoztatása szerint a most ellenőrzés alá vont szervezeteket összetett kockázatelemzés alapján választották ki. Utoljára 2006-ban ellenőrizték a hajléktalanokat ellátó intézményrendszert, ám az egyedi szervezetek működését akkor nem világították át.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy milyen akcióval készülnek a rendőrök a jövő hétre, szakmai forrásaink szerint leginkább arra lehet számítani, hogy a szem előtt lévő, belső területekről fogják kiszorítani a hajléktalanokat.
Szerda óta a rendőrök szórólapokat osztogatnak az utcán élőknek a jövő héten rájuk váró változásokról. Ebben leírják, hogy hétfőtől a rendőrök felszólíthatják a hajléktalanokat a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmára, majd ha a fedél nélküli nem hagyja el a helyszínt, vagy kilencven napon belül négyszer is fel kell szólítani, úgy negyedjére előállítják és szabálysértési eljárást indítanak ellene. Ezután figyelmeztetés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. A szórólapon a menhelyek diszpécsereinek telefonszámai mellett "a rendőrség hasznos tanácsai" is szerepelnek: „Az utca ne legyen a lakása”, „A közterületet rendeltetésszerűen használja”, továbbá, hogy "Előzzük meg közösen, hogy szabálysértés elkövetője legyen."
A hajléktalanság az alapvető jogok példátlan sérelme. Aki büntetni próbálja, az semmibe veszi az emberi méltóságot, és nem tesz mást, mint eltünteti a problémát a szem elől, ahelyett, hogy megoldaná – hangsúlyozzák a Feantsa tisztségviselői.
Különösen aggasztja a szervezet tagjait, hogy a hajléktalanokon segíteni próbáló nem-kormányzati szervezeteket arra kényszerítené a kormányhatározat, hogy legyenek bűnrészesek az emberi jogsértésben, működjenek együtt a hatóságokkal. A szociális munkásokat nem lehet arra kötelezni, hogy hagyjanak fel a sérülékeny emberek és embercsoportok társadalmi beilleszkedésének a támogatásával, és helyette legyenek egy bűncselekmény végrehajtói.
Aggályait hangoztatja az európai szervezet azzal kapcsolatban is, hogy a hajléktalanok ingóságait a helyi önkormányzatok tárolásra elvehetik és a felesleges holmikat meg is semmisíthetik.
Nemzetközi szervezetek már a hajléktalanságot tiltó júniusi alkotmánymódosítást is nehezményezték, rámutatva, hogy azzal Magyarország megsérti a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Nem csak a Feantsa tiltakozott, hanem az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának lakhatással foglalkozó különleges megbízottja is kifejezte meggyőződését, hogy a hajléktalanság kriminalizálásával Magyarország szembemegy a nemzetközi joggal.
Az Európai Bizottság szóvivője akkor azzal hárította el a kérdéseket, hogy a szociálpolitika a tagállamok, és nem az Európai Unió hatáskörébe tartozik.
