Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

Publikálás dátuma
2018.10.11. 19:31

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.

Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.

Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.
Szerző
Frissítve: 2018.10.13. 11:59

Kiderült, hány arcot tud megjegyezni az agyunk

Publikálás dátuma
2018.10.11. 09:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember - állapították meg a Yorki Egyetem kutatói. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: az értékek ezer és tízezer között mozognak - írta az MTI.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek. 
Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit - rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak (az értékek 167 és 524 között mozogtak). Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel. Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.
A következő feladatnál azt vizsgálták, milyen sok ember arcát nevezik "ismerősnek" anélkül, hogy ahhoz nevet és funkciót társítanának. Ismét közemberek arcait mutatták, ezúttal időkorlát nélkül válaszolhattak a résztvevők. A kutatók összehasonlították az egyes résztvevőknél az azonosított arcok számát az "ismerősnek" nevezett arcok számával, így az 1 a 4,62-höz arányszámot kapták. 
A kutatás részeinek kombinálásával kapták az ötezres számot. Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.
"Tekintve őseink társas életét, több ezer egyén felismerésének képessége túlzásnak tűnhet. De számtalan példa van a természetben a túlzásra. Néhány pók mérge egy lovat is képes megölni, holott a póknak valószínűleg nem célja, hogy megegyen egy lovat"

- mondta Rob Jenkins.

 Mike Burton kutató szerint vizsgálatuk segíthet az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. A mai legjobb rendszerek alkalmasak idegenek kiszűrésére, de nem múlják felül az emberi képességet az ismerős ember felismerésében.
"A következő lépés megtételéhez ezt kell lemásolnunk"

- idézte a tudóst honlapján a The Guardian című brit napilap.

Frissítve: 2018.10.11. 09:11

Nőkkel szembeni előítéletekre tanította HR-robotját az Amazon, nem örültek a cégnél

Publikálás dátuma
2018.10.10. 15:54
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az álláskeresőket felmérő mesterséges intelligencia ahhoz tartotta magát, amit a cégnél látott - és a cégnél többségében férfiak dolgoznak.
Mesterséges intelligenciát fejlesztett az Amazon, hogy így tegye egyszerűbbé az állásjelentkezések feldolgozását, ám számításaikba igen komoly hiba csúszott - írja a Reuters. Észrevették ugyanis: a gép hátrányosan megkülönbözteti a nőket.
A válogató program fejlesztése még 2014-ben kezdődött, nyilatkozták a hírügynökség névtelenséget kérő forrásai. A cél az lett volna, hogy az egy-egy állásra jelentkezők közül automatikusan kiválassza a legjobb jelentkezőket, így könnyítve meg az emberi erőforrásokkal, azaz HR-rel foglalkozók munkáját. Mint egyikük összefoglalta:
"kap 100 rezümét, kiköpi a legjobb ötöt, és mi azokat fogjuk felvenni".

Egy olyan mesterséges intelligencia dolga lett volna mindez, ami egy gépi tanulás nevű megoldással önmagát készíti fel a feladat elvégzésére. Ehhez a cégtől a már meglévő alkalmazottak adatait kapta meg a program: esetükben megfigyelte a visszatérő tulajdonságokat, a mintázatot, és pontosan a látottakhoz tartotta magát.
Egy év múlva vették észre, hogy a gép a szakmailag felkészületlenebb férfiakat is előnyben részesíti a nőkkel szemben.

Lepontozta például azokat a jelentkezőket, akiknek olyan kifejezések szerepeltek életrajzában, mint hogy "női", és kiszűrte azokat is, akik női oktatási intézményekben tanultak. És mindez nem programhiba volt; a gép éppen hogy túl jól végezte a dolgát. Az Amazonnál ugyanis túlnyomó többségben férfiak dolgoznak, így hát a mesterséges intelligencia arra tanította magát, hogy férfiakat keressen.
A konkrét eseteket javította a cég, ám mint semmi sem garantálta, hogy nem fog egyéb módon diszkriminálni a program a jövőben is, végül 2017-ben leállították.
Az Amazon nem kívánta kommentálni az esetet.
Szerző