Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

Publikálás dátuma
2018.10.11 19:31

Fotó: /
Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.
Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.
Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.
Szerző
2018.10.11 19:31
Frissítve: 2018.10.13 11:59

A kutya és az ember már 9000 éve kötődik egymáshoz

Publikálás dátuma
2018.10.18 09:09
Illusztráció
Fotó: Pexels/
A közel-keleti termékeny félholdról 9000 évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra - írta az MTI egy kutatás alapján, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit.
A Biology Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon - a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén - kezdődött.
Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és árpát, valamint borsót és lencsét is termesztettek, emellett háziasították a vad birkát, szarvasmarhát és disznót. Amikor 9000 évvel ezelőtt útra keltek Európa és Ázsia felé, földművelésben szerzett tapasztalataikat és háziállataikat is magukkal vitték. Francia kutatók most azt igazolták DNS-tesztekkel, hogy kutyáik is elkísérték őket a hosszú úton. A tudósok az Európa- és Ázsia-szerte feltárt régészeti helyszíneken talált kutyamaradványok DNS-mintáit elemezték.
"A tanulmányunk rámutat, hogy az emberek és kutyák története összefonódik egymással: a kutyák követték az embereket európai vándorlásuk során"
- mondta el Morgane Ollivier, a francia Rennes-i Egyetem tudósa.
Hozzátette: a tanulmányban azt is igazolták, hogy a vándorláskor az emberek és kutyák már kötődtek egymáshoz.
Az Európába érkező kutyák keveredtek azokkal a kutyákkal, amelyek már ott éltek, s ezzel megváltozott a génállományuk is. A tenyésztés évszázadai alatt a kutyák génjei tovább keveredtek. A mai kutyák már nagyon különböznek azoktól, amelyek az első földműveseket elkísérték vándorlásukon.
A tanulmányt ismertető BBC News felidézte, hogy a gyűjtögető-vadászó emberek 20-40 ezer évvel ezelőtt szelídítették meg a farkasokat. A kutyák egymástól több ezer kilométerre fekvő két farkaspopulációból fejlődhettek ki. A háziasítás hosszú folyamata megváltoztatta a farkasok viselkedését, génjeit, így fejlődtek azokká a kutyákká, amelyeket ma ismerünk.
Témák
kutya
2018.10.18 09:09
Frissítve: 2018.10.18 09:09

Virtuális űrséta-programot választott az év szoftverének a NASA

Publikálás dátuma
2018.10.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP / NASA/
Kutatók és mérnökök tehetnek virtuális sétát a Marson abban a mixed-reality (kevert valóságos) szoftverben, amely megnyerte a NASA 2018-as Év Szoftvere díját.
Az OnSight nevű program a NASA Curiosity marsjárójának fényképeit felhasználva háromdimenziós felszínmodellt alkot, ezzel lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a robot által felfedezett valós dűnék és völgyek között sétáljon - írta a csillagaszat.hu
A Microsoft és a JPL Ops Lab együttműködésével készült szoftver célja, hogy a kutatókat közelebb hozza a terepmunka élményéhez. A Földet vizsgáló geológusokkal szemben, akik szemtől szemben állhatnak a tereppel, a “marsi” geológusoknak nehezebb elképzelni a környezetüket csupán kétdimenziós felvételek alapján.
“Az érzés, hogy ott állsz a Marson, valóban egész más képet fest, mintha csak a képeket néznénk. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyszerű módszer, hogy fizikailag egyelőre nem meglátogatható helyekre juttassuk el az embereket.”
– mondta Parker Abercrombie, az OnSight csapat vezetője.
“A lehetőség, hogy vizualizáljuk a Curiosity útvonalát, sőt, virtuálisan végigsétáljunk rajta mielőtt ténylegesen végrehajtatnánk a roverrel, roppant hasznos. Érzékelteti, hogy mennyire lesz biztonságos a terep, vagy épp, hogy kihívás lesz teljesíteni az utat”
- mondta Abigail Fraeman, a Curiosity tudományos csoportjának egyik tagja.
 A Mars geológiájának tanulmányozásán túl a szoftver lehetőséget ad arra, hogy a kutatók a Marson bárhol “találkozzanak” egymással, avatarjaikkal sétáljanak, mutogassanak és kommunikáljanak egymással. A jövőben az OnSight-ba bekerül a Mars 2020 rover is, valamint más extrém környezeteket is vizsgálhatnak vele, amelyeket nehéz meglátogatni. A csapat azon is dolgozik, hogy a szoftver nagyközönség számára is elérhető verziójával is előálljon.
  A NASA Év Szoftvere díját minden évben a legjobb NASA fejlesztésű program kapja meg.
Témák
MarsNASA
2018.10.17 10:10
Frissítve: 2018.10.17 10:10