Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

Publikálás dátuma
2018.10.11 19:31

Fotó: /
Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.
Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.
Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.
Szerző
2018.10.11 19:31
Frissítve: 2018.10.13 11:59

Nem vicc: az agy szerkezetét is megváltoztatja a sok kütyüzés

Publikálás dátuma
2018.12.11 12:40
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
"Elvékonyodik" azoknak a gyerekeknek az agykérge, akik napi hét óránál többet okostelefonoznak vagy tableteznek, ez pedig ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket.
Egy nagyszabású amerikai kutatásban tizenegyezer, 9-10 év közötti gyermeket vizsgáltak meg, 4500 gyermek agyának szkennelése után arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy korán vékonyodni kezd azoknak a gyerekeknek az agykérge, aki napi hét órát vagy annál többet töltenek okostelefonnal vagy tablettel. Ez ronthatja a memóriájukat, észlelési és kognitív képességeiket – írta a Szeretlek Magyarország a Daily Mail alapján.
Az agy kognitív fejlődésével foglalkozó tanulmánynak az is a célja, hogy kimutassa, a képernyő előtt töltött idő hogyan hat a gyerekek érzelmi fejlődésére és mentális egészségére. Azt máris megállapították, hogy akik napi két óránál többet töltenek képernyő előtt, gyengébb eredményt érnek a különböző gondolkodást igénylő és nyelvi teszteken. A projektben részt vevő orvosok ennek ellenére óva intettek attól, hogy ebből végérvényes következtetést vonjanak le, mert nem teljesen biztosak abban, hogy mindezt kizárólag a modern technológia megnövekedett használata okozza.
Az agykéreg a gyűjtőhelye azoknak az idegszöveteknek, amelyek befogadják a külvilágból származó információkat. Létfontosságú szerepe van az olyan kognitív funkciókban, mint az érzékelés, a nyelv, az emlékezet, és tudatosság. A korral járó fokozatos vékonyodása már 5-6 éves korban elkezdődik.
Egy 2014-es tanulmány szerint az agykéreg vastagsága és az intelligencia-hányados között közvetlen kapcsolat van. Kimutatták, hogy azoknak, akiknek jelentősen magasabb volt az IQ-ja, nem következett be agykéreg-vékonyodás, a jelentősen alacsonyabb értékekkel rendelkezőknél pedig túlságosan is nagymértékű volt ez a folyamat.
2018.12.11 12:40

Átlépett a csillagközi térbe a Voyager 2

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:01

Fotó: AFP/ HO / NASA/JPL-CALTECH
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak az űrszondával.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja. A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely
„példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.
A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után. Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától. A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad. A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán. A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Szerző
2018.12.10 20:01
Frissítve: 2018.12.10 20:01