Előfizetés

Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.11. 19:31

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.

Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.

Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.

Alattomos kór: tünetmenetesen is lehet életveszélyes

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:43
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesek, a szokatlan szívdobogásérzésre viszont fel kell figyelni.

Van, amire felfigyelhetünk

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
„Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé- és energiaital-fogyasztás, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, de ezek hátterét mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát.”

Van, amikor mentőt kell hívni

A szívritmuszavarok bizonyos formái extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telítődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. Ezt rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni, de addig is el kell kezdeni az újraélesztést.

A kamraremegés tünetei:

  • ájulás
  • alig tapintható pulzus
  • nehezen mérhető vérnyomás
  • görcsroham

Pitvarfibrilláció: „alattomosabb” forma

A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ha ugyanis a szív nem tudja a vért teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor ottmaradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat eredménye stroke, de akár más szerveket is károsíthatnak a rögök.  

A pitvarfibrilláció tünetei:

  • szabálytalan és gyors szívdobogásérzet
  • fáradtság
  • légszomj
  • szédülés
  • mellkasi fájdalom
Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Mivel embóliaveszély ilyenkor is fennáll, fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.
„Ha valóban szívritmuszavarról van szó, és kiderül az oka is, célzott kezelésre van szükség. Ez a személyre szabott életmód mellett történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval"

- mondta dr. Sztancsik Ilona.

Kiderült, hány arcot tud megjegyezni az agyunk

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.10.11. 09:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember - állapították meg a Yorki Egyetem kutatói. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: az értékek ezer és tízezer között mozognak - írta az MTI.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek. 
Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit - rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak (az értékek 167 és 524 között mozogtak). Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel. Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.
A következő feladatnál azt vizsgálták, milyen sok ember arcát nevezik "ismerősnek" anélkül, hogy ahhoz nevet és funkciót társítanának. Ismét közemberek arcait mutatták, ezúttal időkorlát nélkül válaszolhattak a résztvevők. A kutatók összehasonlították az egyes résztvevőknél az azonosított arcok számát az "ismerősnek" nevezett arcok számával, így az 1 a 4,62-höz arányszámot kapták. 
A kutatás részeinek kombinálásával kapták az ötezres számot. Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.
"Tekintve őseink társas életét, több ezer egyén felismerésének képessége túlzásnak tűnhet. De számtalan példa van a természetben a túlzásra. Néhány pók mérge egy lovat is képes megölni, holott a póknak valószínűleg nem célja, hogy megegyen egy lovat"

- mondta Rob Jenkins.

 Mike Burton kutató szerint vizsgálatuk segíthet az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. A mai legjobb rendszerek alkalmasak idegenek kiszűrésére, de nem múlják felül az emberi képességet az ismerős ember felismerésében.
"A következő lépés megtételéhez ezt kell lemásolnunk"

- idézte a tudóst honlapján a The Guardian című brit napilap.