Ukrán-orosz konfliktus: az egyház is szakadt, a moszkvai pátriárka vesztett

Publikálás dátuma
2018.10.11 21:47
Emmanuel metropolita megteszi a bejelentést
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Arif Hudaverdi Yaman
Végleges a döntés a Moszkvától való elszakadásról, hamarosan létrejöhet az egységes ukrán ortodox egyház.
A konstantinápolyi ortodox szinódus megújította az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való különválására vonatkozó korábbi támogató állásfoglalását - közölte Emmanuel francia metropolita a tanácskozás után újságírókkal, mint arról az MTI beszámol. 
A konstantinápolyi szinódus október 9. és 11. között ült össze. Csütörtökön Emmanuel metropolita azt is mondta,
az ukrán egyház különválásával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált, az ukrán kérelmet helyénvalónak találták.
A szinódus határozott ugyanakkor Filaret és Makarij metropolita, az ukrán autokefál egyház vezetője kiátkozásának érvénytelenítéséről. Mindkét egyházi méltóságot az orosz ortodox egyház sújtotta átokkal, amiért szakadár egyházat alapítottak Ukrajnában. A határozattal helyreállították papi, valamint hierarchikus rangjukat. A levél érvénytelenítése egyúttal azt jelenti, hogy az orosz ortodox egyház nem gyakorolhat "anyaszentegyházi" jogokat az ukrán fölött, és így az autokefália ügyében a döntés egyértelműen az ukrán egyház felett kánonjoggal rendelkező Konstantinápolyt illeti meg.
Jelenleg Ukrajnában két patriarchátushoz - a moszkvaihoz és a kijevihez - tartozó ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátushoz, vagyis az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán egyházból szakadt ki 1992-ben a kijevi patriarkátus Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarchátus függetlenségét, azóta is szakadárnak tekinti, vezetőjét Filaretet pedig kiátkozással büntette.

Moszkva: ennek jóvátehetetlen következményei lesznek

Legalizálta az egyházszakadást a konstantinápolyi patriarchátus, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára - jelentette ki Alekszandr Volkov, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtótitkára csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek. "Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét" - fogalmazott Volkov.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka kedden úgy fogalmazott, hogy "még az előkészületi fázisban vagyunk, de az ukrán egyház elnyeri függetlenségét, a patriarchátus két képviselője Ukrajnában tartózkodik".
A BirGün török napilap internetes oldalán csütörtökön azt írta, hogy a konstantinápolyi patriarchátus két képviselője szerdán visszatért Isztambulba, és megtartotta előadását az ülés keretében.
A szinódus ezt követően úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat - azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el.
Ezen kívül ukrán híradások szerint érvénytelenítették az 1686-os szinódusi levelet, amelyben a kijevi metropóliát (érsekséget) a moszkvai patriachátus alá rendelték. Ez a levél felhatalmazást adott a moszkvai pátriárkának a kijevi metropolita kinevezésére a helyi püspökök gyűlésén hozott döntés alapján.
Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az egységes ukrajnai helyi egyház megalapításáról. A szabályok szerint az adott ország államfőjének kell kérelmeznie az egyház autokefállá, azaz független nemzeti egyházzá minősítését. Ebben a kérdésben - amennyiben nincs konszenzus az ortodox egyházak között - a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának van joga döntést hozni.

Kijev: ez már az autokefália

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte a konstantinápolyi szinódus csütörtökön hozott döntését. "Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)" - állapította meg az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében. Filaret kijevi pátriárka, az orosz ortodox egyház joghatóságát el nem ismerő ukrán ortodox egyház vezetője kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról.

Az ukrán egyház 988-ban történt megalakulásakor a konstantinápolyi patriarchátus kánoni területéhez került. A kijevi patriaechátis szerint mind a mai napig nem Moszkva, hanem Kostantinápoly kánoni területéhez, vagyis joghatósága alá tartozik. Ezzel nem ért egyet az orosz ortodox egyház és az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnya". 
2018.10.11 21:47
Frissítve: 2018.10.11 22:04

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 08:24

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31