Ukrán-orosz konfliktus: az egyház is szakadt, a moszkvai pátriárka vesztett

Publikálás dátuma
2018.10.11 21:47
Emmanuel metropolita megteszi a bejelentést
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Arif Hudaverdi Yaman
Végleges a döntés a Moszkvától való elszakadásról, hamarosan létrejöhet az egységes ukrán ortodox egyház.
A konstantinápolyi ortodox szinódus megújította az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való különválására vonatkozó korábbi támogató állásfoglalását - közölte Emmanuel francia metropolita a tanácskozás után újságírókkal, mint arról az MTI beszámol. 
A konstantinápolyi szinódus október 9. és 11. között ült össze. Csütörtökön Emmanuel metropolita azt is mondta,
az ukrán egyház különválásával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált, az ukrán kérelmet helyénvalónak találták.
A szinódus határozott ugyanakkor Filaret és Makarij metropolita, az ukrán autokefál egyház vezetője kiátkozásának érvénytelenítéséről. Mindkét egyházi méltóságot az orosz ortodox egyház sújtotta átokkal, amiért szakadár egyházat alapítottak Ukrajnában. A határozattal helyreállították papi, valamint hierarchikus rangjukat. A levél érvénytelenítése egyúttal azt jelenti, hogy az orosz ortodox egyház nem gyakorolhat "anyaszentegyházi" jogokat az ukrán fölött, és így az autokefália ügyében a döntés egyértelműen az ukrán egyház felett kánonjoggal rendelkező Konstantinápolyt illeti meg.
Jelenleg Ukrajnában két patriarchátushoz - a moszkvaihoz és a kijevihez - tartozó ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátushoz, vagyis az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán egyházból szakadt ki 1992-ben a kijevi patriarkátus Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarchátus függetlenségét, azóta is szakadárnak tekinti, vezetőjét Filaretet pedig kiátkozással büntette.

Moszkva: ennek jóvátehetetlen következményei lesznek

Legalizálta az egyházszakadást a konstantinápolyi patriarchátus, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára - jelentette ki Alekszandr Volkov, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtótitkára csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek. "Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét" - fogalmazott Volkov.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka kedden úgy fogalmazott, hogy "még az előkészületi fázisban vagyunk, de az ukrán egyház elnyeri függetlenségét, a patriarchátus két képviselője Ukrajnában tartózkodik".
A BirGün török napilap internetes oldalán csütörtökön azt írta, hogy a konstantinápolyi patriarchátus két képviselője szerdán visszatért Isztambulba, és megtartotta előadását az ülés keretében.
A szinódus ezt követően úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat - azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el.
Ezen kívül ukrán híradások szerint érvénytelenítették az 1686-os szinódusi levelet, amelyben a kijevi metropóliát (érsekséget) a moszkvai patriachátus alá rendelték. Ez a levél felhatalmazást adott a moszkvai pátriárkának a kijevi metropolita kinevezésére a helyi püspökök gyűlésén hozott döntés alapján.
Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az egységes ukrajnai helyi egyház megalapításáról. A szabályok szerint az adott ország államfőjének kell kérelmeznie az egyház autokefállá, azaz független nemzeti egyházzá minősítését. Ebben a kérdésben - amennyiben nincs konszenzus az ortodox egyházak között - a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának van joga döntést hozni.

Kijev: ez már az autokefália

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte a konstantinápolyi szinódus csütörtökön hozott döntését. "Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)" - állapította meg az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében. Filaret kijevi pátriárka, az orosz ortodox egyház joghatóságát el nem ismerő ukrán ortodox egyház vezetője kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról.

Az ukrán egyház 988-ban történt megalakulásakor a konstantinápolyi patriarchátus kánoni területéhez került. A kijevi patriaechátis szerint mind a mai napig nem Moszkva, hanem Kostantinápoly kánoni területéhez, vagyis joghatósága alá tartozik. Ezzel nem ért egyet az orosz ortodox egyház és az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnya". 
Frissítve: 2018.10.11 22:04

Váratlanul leállt Paks II. mintaerőműve

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:29

Fotó: AFP/ Vadim Zhernov
A Roszatom leállította a 3. generációs reaktorblokkot – hogy miért, azt nem árulták el.
Üzemi esemény miatt a Leningrád II atomerőműben az 1. reaktort egy időre le kellett állítani az előző héten. Az atomerőmű üzemeltetője, a Roszatom közleményben számolt be a történtekről, azt azonban nem közölte, miért lépett működésbe a vészhelyzeti rendszer és miért állította le a reaktort - közölte a Bellona című lap, cikküket itthon a Portfolio.hu vette észre először. 
Az erőmű 1. reaktorát az átmeneti leállás után hétfőn terhelték fel újra a névleges teljesítmény 100 százalékára. A Leningrád II atomerőmű első blokkja tavaly állt termelésbe. A régi leningrádi atomerőmű négy, az 1970-es és '80-as években üzembe állt RBMK-1000 típusú - a csernobiliekkel megegyező típusú - blokkot foglalt magába, amelyeket 2019-től 2021-ig fokozatosan kivonnak a termelésből. Az első régi blokkot januárban állították le, 45 év működést követően. Pótlásukra négy VVER-1200 típusú 3+ generációs blokkot terveznek telepíteni, a másodikat 2020-ban, a továbbiak tervezett telepítési ideje azonban egyelőre nem ismert.
Szentpétervár a második helyszín a világon, ahol VVER-1200 típusú 3. generációsblokkot építettek be. A szintén ezt a reaktortípust alkalmazó novovoronyezsi atomerőmű első reaktor 2017. február 27-én állt üzembe, az indulás azonban nem volt teljesen sima, a lehetséges problémákról pedig több ellentmondásos hír érkezett. Oroszország jelenleg 16 további hasonló nukleáris reaktor telepítését tervezi belföldön, egyebek mellett további három-hármat a Leningrád II atomerőműben, illetve a novovoronyezsi atomerőműben. Külföldön többek között Fehéroroszország, Finnország, Törökország, Banglades és Magyarország épít, illetve tervez építeni VVER-1200 típusú reaktorokat magába foglaló atomerőművet – írja a gazdasági hírportál.

Százmilliókkal segítené a szabad újságírást Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:12

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Összesen 700 millió forintot kínál három médiapályázat keretében az Európai Bizottság: a fiatal újságírók határon túli együttműködését, a médiatanácsok munkájának felmérését is támogatnák.
Az Európai Bizottság a véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi újságírás és a határokon átívelő együttműködés védelme és előmozdítása érdekében 2,2 millió eurót (mintegy 700 millió forint) biztosít három, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét szolgáló kísérleti pályázat útján elnyerhető projekt megvalósítására - idézi az MTI az uniós bizottság csütörtöki bejelentését. Az Európai Bizottság által közzétett pályázati felhívásokra április 17-ig lehet jelentkezni. 
A kezdeményezések célja , hogy nagyobb teret nyerjen a minőségi újságírás, elmélyüljön a médiaszakemberek és a médiatanácsok között a határokon átívelő együttműködés.
A megpályázható Csereprogram a média fiatal tehetségei számára című projekt 1,2 millió euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kap. A projekt lényege, hogy előmozdítsa a fiatal médiaszakemberek mobilitását, és megkönnyítse a fiatal médiaszakemberek és a médiaorgánumok közötti, határokon átívelő együttműködést. A Gyakornoki lehetőségek a kisebbségi nyelvi média számára című kezdeményezést megpályázók 500 ezer eurós (mintegy 160 millió forint) forrásért indulnak. A program révén a kisebbségi nyelvű médiaorgánumoknál dolgozó médiaszakemberek Európa-szerte lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként szakmai tapasztalatot szerezzenek vezető európai médiavállalatoknál. 
Végül, a Médiatanácsok a digitális korban című program sikeres pályázói szintén 500 ezer eurót kapnak. A projekt célja a média önszabályozó szervei által folytatott tevékenységek tanulmányozása és feltérképezése az Európai Unióban – ezenfelül egy olyan platform kialakítását is segítené,  ami „támogatja az együttműködést és arra sarkallja a pályázat nyerteseit, hogy alkalmazkodjanak az online világban jelentkező igényekhez, követelményekhez" - jelentsen utóbbi kritérium konkrétan bármit is.