Ukrán-orosz konfliktus: az egyház is szakadt, a moszkvai pátriárka vesztett

Publikálás dátuma
2018.10.11 21:47
Emmanuel metropolita megteszi a bejelentést
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Arif Hudaverdi Yaman
Végleges a döntés a Moszkvától való elszakadásról, hamarosan létrejöhet az egységes ukrán ortodox egyház.
A konstantinápolyi ortodox szinódus megújította az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való különválására vonatkozó korábbi támogató állásfoglalását - közölte Emmanuel francia metropolita a tanácskozás után újságírókkal, mint arról az MTI beszámol. 
A konstantinápolyi szinódus október 9. és 11. között ült össze. Csütörtökön Emmanuel metropolita azt is mondta,
az ukrán egyház különválásával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált, az ukrán kérelmet helyénvalónak találták.
A szinódus határozott ugyanakkor Filaret és Makarij metropolita, az ukrán autokefál egyház vezetője kiátkozásának érvénytelenítéséről. Mindkét egyházi méltóságot az orosz ortodox egyház sújtotta átokkal, amiért szakadár egyházat alapítottak Ukrajnában. A határozattal helyreállították papi, valamint hierarchikus rangjukat. A levél érvénytelenítése egyúttal azt jelenti, hogy az orosz ortodox egyház nem gyakorolhat "anyaszentegyházi" jogokat az ukrán fölött, és így az autokefália ügyében a döntés egyértelműen az ukrán egyház felett kánonjoggal rendelkező Konstantinápolyt illeti meg.
Jelenleg Ukrajnában két patriarchátushoz - a moszkvaihoz és a kijevihez - tartozó ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátushoz, vagyis az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán egyházból szakadt ki 1992-ben a kijevi patriarkátus Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarchátus függetlenségét, azóta is szakadárnak tekinti, vezetőjét Filaretet pedig kiátkozással büntette.

Moszkva: ennek jóvátehetetlen következményei lesznek

Legalizálta az egyházszakadást a konstantinápolyi patriarchátus, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára - jelentette ki Alekszandr Volkov, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtótitkára csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek. "Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét" - fogalmazott Volkov.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka kedden úgy fogalmazott, hogy "még az előkészületi fázisban vagyunk, de az ukrán egyház elnyeri függetlenségét, a patriarchátus két képviselője Ukrajnában tartózkodik".
A BirGün török napilap internetes oldalán csütörtökön azt írta, hogy a konstantinápolyi patriarchátus két képviselője szerdán visszatért Isztambulba, és megtartotta előadását az ülés keretében.
A szinódus ezt követően úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat - azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el.
Ezen kívül ukrán híradások szerint érvénytelenítették az 1686-os szinódusi levelet, amelyben a kijevi metropóliát (érsekséget) a moszkvai patriachátus alá rendelték. Ez a levél felhatalmazást adott a moszkvai pátriárkának a kijevi metropolita kinevezésére a helyi püspökök gyűlésén hozott döntés alapján.
Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az egységes ukrajnai helyi egyház megalapításáról. A szabályok szerint az adott ország államfőjének kell kérelmeznie az egyház autokefállá, azaz független nemzeti egyházzá minősítését. Ebben a kérdésben - amennyiben nincs konszenzus az ortodox egyházak között - a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának van joga döntést hozni.

Kijev: ez már az autokefália

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte a konstantinápolyi szinódus csütörtökön hozott döntését. "Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)" - állapította meg az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében. Filaret kijevi pátriárka, az orosz ortodox egyház joghatóságát el nem ismerő ukrán ortodox egyház vezetője kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról.

Az ukrán egyház 988-ban történt megalakulásakor a konstantinápolyi patriarchátus kánoni területéhez került. A kijevi patriaechátis szerint mind a mai napig nem Moszkva, hanem Kostantinápoly kánoni területéhez, vagyis joghatósága alá tartozik. Ezzel nem ért egyet az orosz ortodox egyház és az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnya". 
2018.10.11 21:47
Frissítve: 2018.10.11 22:04

Khashoggi-ügy: nem hisznek a szaúdiaknak

Publikálás dátuma
2018.10.21 17:54

Fotó: AFP/ Jim WATSON
Sem kielégítőnek, sem hitelesnek nem tartja a külvilág az isztambuli konzulátuson megölt újságíró ügyében elhangzott magyarázkodást.
Szaúd-Arábia a hét végén ismerte csak el, hogy Jamal Khashoggit, az amerikai száműzetésbe vonult szaúdi újságírót október másodikán megölték a „sivatagi királyság” isztambuli konzulátusának épületében. A férfi, aki rendszeresen publikált a Washington Postban, és éles hangú bírálója volt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek, azért ment oda, hogy beszerezze a szükséges okmányokat török menyasszonyával kötendő házasságához – ám élve soha többé nem látták. Rijád több mint két álló héten át azt bizonygatta, hogy Khashoggi távozott a konzulátusról, ezt azonban a térfigyelő kamerák felvételei nem támasztották alá. Végül elhangzott a részleges beismerés, miszerint az újságíró fizikai összetűzésbe került a konzulátuson, a dulakodás közben el akarták hallgattatni, és ennek során fojtófogást alkalmaztak vele szemben, amitől elhalálozott. Az uralkodóház közölte azt is: menesztették a trónörökös közvetlen tanácsadóját és a szaúdi titkosszolgálat helyettes vezetőjét, továbbá letartóztattak 18 személyt. A török hatóságok az elmúlt időszakban mindmáig ellenőrizhetetlen, vérgőzös részleteket szivárogtattak ki arról, mi történhetett valójában a konzulátuson. Eszerint Khashoggi látogatásának előre egyeztetett napján Rijádból 15 fős halálkülönítmény utazott Isztambulba, és még aznap visszatért Rijádba. Volt köztük halottkém, vittek magukkal csontfűrészt, és a csoport több tagja a trónörökös legszűkebb testőrségének a tagjai közül került ki. Miután Khashoggi bement a konzulátusra, azonnal megkínozták, letépték a körmeit, aztán levágták az ujjait, majd lefejezték, végül feldarabolták – ehhez kellett a csontfűrész. Mindezt állítólag hang-, illetve videófelvétel támasztja alá, de még nem akadt hivatalos személy, aki megerősítette volna, hogy hallott, illetve látott volna ilyen felvételt. A szaúdiak közlése semmi érdemlegeset nem tartalmaz arról, hogy mi lett a holttesttel. A török hatóságok eddig nem bukkantak a nyomára azokon az Isztambul környéki területeken, ahol tudomásuk szerint a kérdéses napon a szaúdi konzulátusi gépkocsik jártak. A trónörökösre nézve terhelő állításokhoz Rijádban olyan kommentárt fűznek, miszerint deklarált cél ugyan, hogy a külföldre távozottakat rábeszéljék a hazatérésre, de a trónörökös nem adott utasítást erőszak alkalmazására, és nem is tudott arról, hogy ilyesmire készülnek bizalmi emberei. Donald Trump amerikai elnök reagálása minderre meglehetősen következetlen volt: először méltatta, jelentős lépésnek nevezte, hogy megtörtént az alapvető beismerés. Később azonban átvette a felháborodott nemzetközi közösség általános hangvételét, és azt hangsúlyozta, hogy ez a rijádi magyarázat nem kielégítő. Trump megpendítette a szankciók eshetőségét is, megjegyezve azonban, hogy az amerikai fegyverszállítások elmaradása jobban fájna Amerikának, mint a szaúdiaknak. Ráadásul lehetségesnek mondta, hogy Szalmán herceg valóban nem tudott semmiről. Az amerikai média fősodorbeli elemzései azt valószínűsítik, hogy a 33 éves trónörököst a Khashoggi-ügy aligha fogja megfosztani a trónra lépés lehetőségétől, ha annak a mostani öreg, betegeskedő király halálával eljön majd az ideje. Ennek ellenére a botrány erősen megtépázhatja Szaúd-Arábia és Nyugat viszonyát, annak ellenére, hogy az iszlám szunnita ágát képviselő „sivatagi királyság” a legfőbb hatalmi ellensúlyt képezi a térségben a síita Iránnal szemben. Angela Merkel német kancellár kemény szavakkal ítélte el Khashoggi meggyilkolását, és London, valamint Ottawa sem tartja kielégítőnek a Rijádból eddig érkezett tájékoztatást. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy a királyságot már most is ténylegesen irányító trónörököst – miközben külpolitikája felettébb agresszív, ahogyan ez korábban a jemeni katonai fellépésével is megmutatkozott – a belviszonyok alakítását tekintve alapvetően reformer beállítottságúnak tartják, aki szeretné modernizálni, több lábon állóvá tenni eddig kizárólag az olajbevételekre alapozó hazáját. Ha azonban a Khashoggi-ügy nyomán Szaúd-Arábiának nemzetközi bojkottal kellene szembe néznie, akkor ez ellen egyetlen fegyver lenne a kezében – az olajkitermelés visszafogásával való fenyegetőzés. Ez a fegyver azonban ma már, az energiaforrások diverzifikációjának köszönhetően – ellentétben az 1970-es évekkel - az alkalmazójára nézve alighanem legalább annyira ártalmas lenne, mint azokra, akik ellen irányul.
2018.10.21 17:54

Veszélyben az INF-szerződés

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:48

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
"Nagyon veszélyes lépés" Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja az 1987-ben aláírt szerződést. Vasárnap este az orosz fővárosba várták John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Rjabkov kifejezte reményét, hogy a Fehér Ház főilletékese hétfői és keddi tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg kell ismerni az amerikai indítékokat. Elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
2018.10.21 15:48
Frissítve: 2018.10.21 20:33