Szijjártót beszervezte az orosz titkosszolgálat a kettős állampolgárokat listázó ukrán nacionalisták szerint

Publikálás dátuma
2018.10.11 21:10
Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
"Mi ritkán tévedünk" - jelentették ki. Állítják, a 2015-ig kiadott összes magyar útlevél adatait megszerezték az oroszoktól.
Az ukrán-magyar kettős állampolgárok személyes adatait a weboldalán közlő Mirotvorec (Béketeremtő) nacionalista ukrán szervezet azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát - írja az MTI.
A Mirotvorec honlapján csütörtökön azt közölte, hogy birtokában van a magyar útlevelek teljes adatbázisa 2015-ig bezárólag,
mivel az adatokat abban az évben lopta el az orosz titkosszolgálatoktól, amelyek szerinte nagyon aktívan tevékenykednek Magyarországon. A nehézséget számukra az ukrán állampolgárok kiválogatása és a kárpátaljai ukrán tisztviselők listájával történő összevetése jelenti - olvasható a weboldalon, amely szerint ehhez sikerült kidolgozni a megfelelő módszert és szűrőket. Ezen túl, mint a Mirotvorec állítja,
"minden alapja megvan annak feltételezéséhez, hogy amennyiben Szijjártó Péter külügyminisztert poligráfos vizsgálatnak vetnék alá, kiderülne, az orosz titkosszolgálatok őt is beszervezték".
Megjegyzik: "mi ritkán tévedünk, de ez a magyarok problémája. Mi nem avatkozunk be az ő belügyeikbe, de ügyelünk arra, hogy a mieinkbe se avatkozzanak be."
A szervezet sajnálkozását fejezi ki, hogy nem rendelkezik a 2015 után kiadott magyar útlevelekre vonatkozó adatokkal, de dolgozik rajta, hogy megszerezze. Azon is dolgozik - állítja -, hogy Ukrajna egész területén felderítse a magyar útlevéllel rendelkező összes tisztviselőt, jelezve, hogy készíti a helyi önkormányzatok képviselőinek egységes listáját, amit össze fog vetni a magyar útlevelek adatbázisával. Gondot jelent számára a nevek helyes fordítása és cirill betűs átírása, ugyanis az ukrán nacionalista szervezet weboldala orosz nyelvű.
A Mirotvorec szerdán 200 névvel bővítette ki a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai tisztviselőkről és önkormányzati képviselőkről néhány nappal korábban a honlapján közzétett több mint 300 fős listáját.
A névsorban szereplők közül többen jelezték az MTI tudósítójának, hogy a nevük mellett a lejárt érvényességű korábbi magyar útlevelük száma szerepel.
2018.10.11 21:10

Többen meghaltak, miután tűz ütött ki egy bangladesi nyomornegyedben

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:28

Fotó: AFP/ STR
Legkevesebb kilenc ember életét vesztette és 50-en megsérültek, 200 viskóban keletkezett kár.
Legkevesebb kilenc ember, köztük egy család négy tagja életét vesztette, miután tűz keletkezett a bangladesi Csittagong nyomornegyedében. A hatóságok közlése szerint 50-en megsérültek – írja a BBC. A tüzet egy rövidzárlat okozhatta, de a pontos körülményeket még szakértők vizsgálják. A lángok helyi idő szerint hajnali fél 4-kor csaphattak fel, és mintegy 200 viskóban keletkezett kár. A tűzoltók körülbelül 5 órán át próbálták megfékezni a tüzet.
2019.02.17 16:28

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42