Szijjártót beszervezte az orosz titkosszolgálat a kettős állampolgárokat listázó ukrán nacionalisták szerint

Publikálás dátuma
2018.10.11 21:10
Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
"Mi ritkán tévedünk" - jelentették ki. Állítják, a 2015-ig kiadott összes magyar útlevél adatait megszerezték az oroszoktól.
Az ukrán-magyar kettős állampolgárok személyes adatait a weboldalán közlő Mirotvorec (Béketeremtő) nacionalista ukrán szervezet azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát - írja az MTI.
A Mirotvorec honlapján csütörtökön azt közölte, hogy birtokában van a magyar útlevelek teljes adatbázisa 2015-ig bezárólag,
mivel az adatokat abban az évben lopta el az orosz titkosszolgálatoktól, amelyek szerinte nagyon aktívan tevékenykednek Magyarországon. A nehézséget számukra az ukrán állampolgárok kiválogatása és a kárpátaljai ukrán tisztviselők listájával történő összevetése jelenti - olvasható a weboldalon, amely szerint ehhez sikerült kidolgozni a megfelelő módszert és szűrőket. Ezen túl, mint a Mirotvorec állítja,
"minden alapja megvan annak feltételezéséhez, hogy amennyiben Szijjártó Péter külügyminisztert poligráfos vizsgálatnak vetnék alá, kiderülne, az orosz titkosszolgálatok őt is beszervezték".
Megjegyzik: "mi ritkán tévedünk, de ez a magyarok problémája. Mi nem avatkozunk be az ő belügyeikbe, de ügyelünk arra, hogy a mieinkbe se avatkozzanak be."
A szervezet sajnálkozását fejezi ki, hogy nem rendelkezik a 2015 után kiadott magyar útlevelekre vonatkozó adatokkal, de dolgozik rajta, hogy megszerezze. Azon is dolgozik - állítja -, hogy Ukrajna egész területén felderítse a magyar útlevéllel rendelkező összes tisztviselőt, jelezve, hogy készíti a helyi önkormányzatok képviselőinek egységes listáját, amit össze fog vetni a magyar útlevelek adatbázisával. Gondot jelent számára a nevek helyes fordítása és cirill betűs átírása, ugyanis az ukrán nacionalista szervezet weboldala orosz nyelvű.
A Mirotvorec szerdán 200 névvel bővítette ki a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai tisztviselőkről és önkormányzati képviselőkről néhány nappal korábban a honlapján közzétett több mint 300 fős listáját.
A névsorban szereplők közül többen jelezték az MTI tudósítójának, hogy a nevük mellett a lejárt érvényességű korábbi magyar útlevelük száma szerepel.
2018.10.11 21:10

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 08:24

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31