Csőre tekert újság

Különös lélek száll fel a buszra a szomszéd faluban. Kifakult szalmakalapot visel, sárga-zöld brazil focidrukker műselyem pólót, rövid nadrágja a térd felett pár centivel lötyög. Nyakába akasztva barna műbőrtáska, amiből egy szorosan csőbe tekert újság utolsó pár centije kandikál ki. Csak néhány betűvéget látok, de nekem elég ez is a felismeréshez: a kék nyomatos fejléc örökre beivódott a retinámba, kitörölhetetlenül. 
A színháznál szállunk ki mindketten, már a városban. Október közepe van, de úgy  harap a nap, hogy sugarai szinte egyenesen vezetnek el a legendás fagyizóhoz. Nagy esemény volt, amikor falusi gyerekként először elhoztak ide, anyám úgy mondta ki, hogy „megyünk a Sárvárihoz”, mintha legalábbis bebocsáttatást nyertünk volna valamely fennkölt párizsi divatszalonba. Kollégistaként aztán a tőszomszédságában laktam, így még a délutáni kimenő-idő lejárta előtt is le lehetett huppanni a padra, s elnyalni egy fél gombócot, mert idelátszott, amikor a pedellus komótosan kinyitotta a nagykaput, s hosszan ácsorgott ott, esélyt adva a lihegve elkésőknek. Főiskolásként is erre vezetett el az utam, reggelenként kávéval és frissen sütött brióssal indítva a napot. Akkoriban csak öt-hatféle fagyi volt, puncs, eper, vanília, csokoládé, kókusz és citrom, most kétszer ennyi illegeti magát a láthatóvá tett tartályokban. Bonyolultabb nevek, rafináltabb ízek. 
Egy fehér-csokis, meggyes gombóccal ülök le a padra, szemben, a falra felfutó indák alatt fiú fotóz egy miniruhás lányt, a mellettem lévő padon epres macaronba harap egy középkorú asszony. 
Buszos útitársamat a másik oldalon pillantom meg. Egy üres parkolóhely mellett áll, kezében a csőre tekert újság, s miként egy elvarázsolt, balettozó rendőr, úgy forgatja karját az arra haladó autók felé, felkínálva a placcot. Most ismerem meg, kicsit megöregedett. Írtam róla nyolc éve, abban az újságban, amit most összetekerve irányjelzőként használ. Hányatott sorsú, szegény családba érkezett, állami gondozásba került, apját, anyját sosem látta. A jászsági tanyavilágban nőtt fel, nevelőanyja disznókkal foglalkozott, feketevágásból meg zugpálinkafőzésből boldogultak. Kőművestanulónak adták, egy ideig dolgozott is az építőiparban, de aztán sorra szűntek meg a munkahelyei, ő pedig az utcára került. Pici rokkantsági ellátásból él - tönkrementek az ízületei -, naponta főz otthon, s az autók parkolóba irányítása immár a fő foglalkozásának tekinthető, az így kapott jattból tudja fenntartani magát.  Kint van télen, nyáron, reggel komótosan bebuszozik, délután vissza. 
Segélyszervezetek adományaiból öltözködik, gondolom, ezt a most rajta lévő focisat is onnan válogatta. Nyolc éve arról beszélt, hogy hamarosan nyugdíjas lesz, s akkor talán visszaköltözik Jászszentandrásra, ahol gyerekeskedett, s újra állatokkal foglakozik, bocik fejét simogatja, és körömvirágkenőccsel kenegeti széltől, esőtől cserzett ujjait. De az álmok visszahulltak a felfestett üres parkolóhelyek apró betonrögeire.
Buszos útitársamról írtam már nyolc éve, abban az újságban, amit most összetekerve irányjelzőként használ
2018.10.12 08:49
Frissítve: 2018.10.12 08:54

Alkony

Mély meggyőződést arcára ültetve húzza a vészharangot Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón, hogy a Sargentini-jelentés "politikai köntösbe öltöztetett boszorkányüldözés, amelynek oka a migráció miatti véleménykülönbség”. Mind többen látják azonban azt, amit Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője a 168 Órának adott eheti interjújában mond: „Ha körülnézünk Európában, nincs még egy olyan kormány, amely hagyta magát ennyire messzire sodródni a valóságtól egy hazugsággyár által, amit ráadásul nagyrészt az adófizetők pénzéből építettek fel”.
Régen (talán soha) nem a menekültekről, Orbán Viktor e mindent elrejteni hivatott varázsköpönyegéről van (volt) szó, hanem arról a médiapolitizálásról, amely az általa félelemmel teli gyűlöletté szított néphangulatra építi saját hatalmát, amikor azt közvéleményként, az emberek véleményeként tálalja, s ami a demokrácia lebontását, az autoriter hatalmat szolgálja.
A kormány arra hivatkozik, hogy újabb parlamenti kétharmadával a legszilárdabb politikai hatalom Európában. Mi ezt a hatalmat egyáltalán nem gondoljuk annyira szilárdnak, mint amennyire magát mutatni szereti. Túl ingoványos a talaj, amire a hatalom épül. Az a médiapolitizálás, amely a médiabárókat is kikezdve, lassan kifullad. Kifullad az a végsőkig feszített látszatcselekvés, amely tudatosan összekeveri néphangulatot a közvéleménnyel. 
De a köz nem a nép, a vélemény nem a hangulat. A Nagy Orbáni Elmélet Propagandája és a napi gyakorlat közötti szakadékra példa a hajléktalanok kezelése. Miközben a hivatkozott néphangulat nehezen, vagy sehogyan sem viseli el a hajléktalanok bűzét a közterületeken, úgy tartja a vélemény túlzásnak – elfogadhatatlannak – az ellenük irányuló hatósági fellépést. Az a médiapolitizálás, amely a hajléktalanok mély társadalmi ellentmondásokat láttató és szaglószervvel érzékelhető jelenlétének elutasítását követve, mind mélyebbre süllyed a saját logikájába, és büntetőjogilag lép fel az otthon nélküli szerencsétlenek ellen, tehetetlen a konkrét emberekkel. Mert társadalmi létükkel, fizikai valóságukkal nem tud mit kezdeni. Pakolja őket egyik közterületről a másikra, de láthatatlanná nem tudja tenni sem őket, sem a társadalmi gondot. Amikor a közhangulat ráébred e tehetetlenségre, és véleménnyé lesz, akkor kezdi felismerni, hogy becsapták: semmilyen társadalmi bűzt nem lehet autoriter erőszakkal megoldani. 
Verhofstadt igazat mond: „Az EU hangot adhat ugyan a kritikáinak, de Orbánt csak a magyar szavazók állíthatják meg, csak ők vethetnek véget antiliberális álmainak. Viszont nekünk meg kell bizonyosodnunk arról, hogy eközben Orbán nem teszi-e tönkre az EU-t”. Éppen azt teszi. S bár az Unió a magyar kormányt bírálja, a következmények óhatatlanul a magyar nemzet egészét sújtják majd. Azt a közösséget, amely ma még csak nyomokban látja az összefüggést a sikerpropaganda és a kormányzásképtelen hatalom kezében – a hulladékszállítástól az egészségügyig – a működésképtelenség határán billegő ország között.
2018.10.19 09:00
Frissítve: 2018.10.19 09:04

A Gucci-hegyen is túl

Komoly ember nem hord olcsó órát, sem ruhát – hallhatjuk a kormány jól fizetett prókátoraitól. Dehogy urizálnak, csak szeretik a dizájnt – győzködik a választókat. Eközben a dizájn fellegvára, az Ipaművészeti Múzeum már-már romokban, és legkorábban csak 2022-ben vagy 2023-ban fog újra kinyitni. Lechner Ödön és kortársai négy év alatt építették fel, a jelek szerint a Fidesznek legalább háromszor ennyi időre van szüksége az épület rekonstrukciójához és kibővítéséhez. Igaz, nagyon rossz állapotban van, a rekonstrukciós tervek többször módosultak, csakhogy már 2011-ben hallhattuk a nagy ígérgetéseket a múzeum felújításáról. 
Az épület rekonstrukciójának első engedélyezési és kivitelezési terve 2012-ben készült el, az Iparművészeti újranyitásának reménybeli időpontja akkor 2017 volt. Abban az évben a múzeum egyik kiállításának megnyitóján az emberi erőforrások akkori miniszterétől, Balog Zoltántól megtudhattuk: „a múzeumok a szabad népek igazi tanítói”, s mint ilyen, az Iparművészeti felújítása sínen van. Nem is ezen a sínen, hanem Orbán Viktor 2013-as ötlete előtt feküdt keresztbe az Iparművészeti akkori vezetője, Takács Imre: nem volt partner abban, hogy a múzeum lemondjon az Esterházy-kincsekről a fertődi kastély javára. Igaz, az Esterházy-kincsek sosem tartoztak a fertődi kastélyhoz – de hát a történelem átfogalmazása sosem állt távol a kormánytól.
A múzeum új vezetője, az ős-fideszes Cselovszki Zoltán − Habony Árpád felfedezője –sosem kekeckedett, így megtette helyettesének a Fidesz-közeli vállalkozót, Simon Pétert, a közbeszerzéseken is rendre ugyanaz a műtárgyszállító cég nyerhet, és sosem panaszkodott a múzeumot érintő kormányzati döntések lassúsága miatt. Most mégis azzal állt a nyilvánosság elé: további költségvetési támogatás kell ahhoz, hogy a múzeum reprezentatív Üvegcsarnokát az 1896-os állapotnak megfelelően állítsák helyre. Úgy tűnik, a Fidesz mégsem annyira rabja a dizájnnak, mint a mindennapos rongyrázás mutatja.
2018.10.19 09:00
Frissítve: 2018.10.19 09:05