Tartalékos katonákat csinálnának a kirúgott minisztériumi tisztviselőkből

Publikálás dátuma
2018.10.12 09:01
Illusztráció
Fotó: / NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A 24.hu úgy tudja, a szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó.
Nagy trükköt talált ki a kormányzat, amely egy időben tervezi csökkenteni a minisztériumi tisztviselők és növelni a hivatásos katonák, illetve a tartalékosok létszámát: a 24.hu úgy tudja,
lényegében rákényszerítik a várhatóan 9-10 ezer kirúgott tisztviselő jelentős részét, hogy lépjen be a Magyar Honvédség tartalékos katonái közé.
A portál információi szerint a szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó. A 24.hu minisztériumi forrásai szerint a napokban tartott állományi tájékoztatókon közölték a kirúgási listák véglegesítésére váró hivatalnokokkal, hogy csak szolgálatvállalás fejében kínálnak majd más munkát annak, aki az állami szektor más részében szeretne elhelyezkedni. Azt írják, felmentés nincs, mert a katasztrófavédelmi törvény alapján az ott felsorolt kevés kivételtől eltekintve szinte mindenkire kiterjeszthető a polgári védelemben való részvétel kötelezettsége.
„Úgy tűnik, sokaknak kínálnak majd lehetőséget, azok közül, akik elveszítik munkájukat, de leginkább az ötven év alattiaknak, és csak akkor, ha vállalják a tartalékos katonai vagy a katasztrófavédelmi szolgálatot”
– mondta a portálnak egy minisztériumi alkalmazott.
Hozzátette, hogy a munkaügyi válogatáshoz a HR-osztályoknak már le kellett adni a bizonyítványokat és a jogosítványok másolatát. A hírek szerint egy orvoscsoport is megvizsgálja a hivatalnokokat, ennek eredménye pedig szintén befolyásolhatja, hogy ki milyen ajánlatot kap majd. Akik nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, azok valószínűleg kénytelenek lesznek beletörődni, hogy az állami fenntartású területek hiányszakmáiba irányítják őket.
A portál kiemeli, hogy a kormányzati tervek szerint az egészségügy és a szociális ágazat emberhiánnyal küzdő, és persze sokkal kevésbé megfizetett területeire csoportosítanák át az embereket. Budapesten és Pest megyében van az országban a legnagyobb kereslet kórházi ápolóra, műtőssegédre, valamint gyermekgondozókra. Az ehhez szükséges átképzéseket a költségvetés finanszírozza, de csak abban az esetben, ha az érintett aláírta a tartalékos katonai szerződését is a honvédséggel.

Önkéntes tartalékosi rendszer

A 24.hu felidézi, hogy a honvédség tavaly alakította át az önkéntes tartalékosi rendszert. Létrehozták a területvédelmi tartalékos szolgálati formát azzal a céllal, hogy minden járásban önkéntes századok álljanak fel, amelyek katasztrófahelyzetekben vagy szükség esetén ünnepségek, koszorúzások biztosításánál is bevethetők. A tartalékosokat a kötelező kiképzési időszak után évente 20 napra bármikor – hétvégén is – behívhatják. A bruttó 130 ezer forintos éves rendelkezésre állási díj azonban nem volt elég vonzó, a honvédség az eddigi 8 ezres létszámkeretét sem tudta feltölteni.

Megemelnék a hadsereg létszámát

Egy, a honvédelmi miniszter által kedden benyújtott országgyűlési határozati javaslat jelentősen megemelné a Magyar Honvédség létszámát – vette észre a hvg.hu. A parlament.hu-n olvasható határozattervezet csaknem minden állománycsoportban magasabb létszámkeretet engedélyez az eddig hatályban lévőnél, összesen pedig 7950 fővel emelné meg a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650 főre. A tisztek létszáma 5 690-ről 6 600-ra, az altisztek száma 8 845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7 895-ről 13 200-ra emelkedne, míg a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altiszt-jelölteké 100-ról 250-re nőne. A Magyar Honvédség állományában egyedül a kormánytisztviselők és közalkalmazottak keretszáma csökkenne, az eddigi 6 670-ről 6 600-ra, eszerint a honvédség kötelékében dolgozók közül mindössze 70 főt érint az államigazgatásban tervezett nagy leépítés. A határozat az önkéntes tartalékosok létszámát is megemelné, 8 ezerről 20 ezerre.

2018.10.12 09:01
Frissítve: 2018.10.12 09:48

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42