Videofelvételek bizonyíthatják, hogy a szaúdi újságírót meggyilkolták

Publikálás dátuma
2018.10.12 11:01

Fotó: AFP/ MOHAMMED AL-SHAIKH
Erről török kormányzati források számoltak be a Washington Postnak.
Hang- és videofelvételek bizonyítják, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságírót meggyilkolták Törökországban - közölte csütörtökön este internetes oldalán a Washington Post, az újságíró egyik munkaadója. A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat.
„Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták”
– idézett a lap török tisztségviselőket.
A Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek. Az egyik, névtelenséget kérő török informátor szerint a felvételen
„hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt.”
Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette, hogy hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik. A Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat. Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját. Dzsamál Hasogdzsi sokáig mozgott a szaúdi vezetéshez közeli körökben, és magas pozíciókat töltött be, mielőtt emigrációba vonulva a királyi család kritikusaként hallatta volna a hangját. Dolgozott a szaúdi hírügynökség szerkesztőjeként, és volt a hírszerzés fejének tanácsadója, így kifejezetten veszélyesnek tarthatták őt.

„A legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett. Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását. Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása „szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős.
„Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek”
– mondta Trump az újságíróknak.
Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség. A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta:
„ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.
Több amerikai lap és televízió – köztük a New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián. Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.
2018.10.12 11:01

Többen meghaltak, miután tűz ütött ki egy bangladesi nyomornegyedben

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:28

Fotó: AFP/ STR
Legkevesebb kilenc ember életét vesztette és 50-en megsérültek, 200 viskóban keletkezett kár.
Legkevesebb kilenc ember, köztük egy család négy tagja életét vesztette, miután tűz keletkezett a bangladesi Csittagong nyomornegyedében. A hatóságok közlése szerint 50-en megsérültek – írja a BBC. A tüzet egy rövidzárlat okozhatta, de a pontos körülményeket még szakértők vizsgálják. A lángok helyi idő szerint hajnali fél 4-kor csaphattak fel, és mintegy 200 viskóban keletkezett kár. A tűzoltók körülbelül 5 órán át próbálták megfékezni a tüzet.
2019.02.17 16:28

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42