Videofelvételek bizonyíthatják, hogy a szaúdi újságírót meggyilkolták

Publikálás dátuma
2018.10.12. 11:01

Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH / AFP
Erről török kormányzati források számoltak be a Washington Postnak.
Hang- és videofelvételek bizonyítják, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságírót meggyilkolták Törökországban - közölte csütörtökön este internetes oldalán a Washington Post, az újságíró egyik munkaadója. A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat.
„Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták”

– idézett a lap török tisztségviselőket.

Dzsamál Hasogdzsi belép a konzulátusra
Fotó: AFP
A Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek. Az egyik, névtelenséget kérő török informátor szerint a felvételen
„hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt.”

Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette, hogy hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik. A Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat. Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját. Dzsamál Hasogdzsi sokáig mozgott a szaúdi vezetéshez közeli körökben, és magas pozíciókat töltött be, mielőtt emigrációba vonulva a királyi család kritikusaként hallatta volna a hangját. Dolgozott a szaúdi hírügynökség szerkesztőjeként, és volt a hírszerzés fejének tanácsadója, így kifejezetten veszélyesnek tarthatták őt.
A furgon, aminek köze lehet az újságíró eltűnéséhez
Fotó: AFP

„A legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett. Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását. Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása „szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős.
„Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek”

– mondta Trump az újságíróknak.

Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség. A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta:
„ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.

Több amerikai lap és televízió – köztük a New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián. Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.
Szerző

Több százezer ember agyát süti ki a hatalom

Publikálás dátuma
2018.10.12. 10:02

Fotó: Punit Paranjpe / AFP
Peking is elismeri már: léteznek olyan táborok, ahol agymosást hajtanak végre. A kísérlet középpontjában az ujgur kisebbség tagjai állnak.
Kína ugyan sokáig tagadta, hogy léteznek az átnevelőtáborok, ám már nem takargatja a tényt. Olyannyira, hogy – minden nemzetközi tiltakozásra fittyet hányva – törvény is rendelkezik már a táborokról. A Hszincsiang tartomány autonóm parlamentje által megszavazott jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos személyeket az erre létrehozott központokban „neveljenek és alakítsanak át”. Az intézkedés a muzulmán, ujgur kisebbséget érinti. A 642 ezer négyzetkilométernyi területen mintegy 24 millióan élnek, a lakosság 46 százaléka ujgur, 41 százaléka kínai. Hszincsiang 1955 óta autonóm régió, az eltelt évtizedekben megannyi szeparatista konfliktus alakult ki, nem ritkák az összecsapások a muzulmán fegyveresek és a kormányerők között, illetve több véres merényletet is végrehajtottak. Különösen a 2000-es év elején voltak gyakoriak robbantásos akciók. Az ujgurok arra panaszkodnak, hogy politikai, gazdasági és vallási szempontból is elnyomják őket. Peking szerint azonban a muzulmán kisebbség a tartomány elszakadását akarja Kínától. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a gyanús személyeket mindenfajta bírósági döntés nélkül börtönözzék be. A másként gondolkodókat pedig táborokba küldhetik. „Az ideológiai nevelés, a pszichológiai kezelés és magatartás enyhe változtatása a szélsőségek elleni fellépést szolgálja. Ezek az egyének aztán visszatérhetnek családjukhoz” – szerepel a törvény 33. cikkelyében. Az átnevelő központokban jogi ismereteket is tanítanak a rendszer ellenségeinek tartott személyeknek. Emberi jogi szervezetek és az ENSZ is több ízben bírálta Pekinget a tömeges hszincsiangi letartóztatások miatt. Meg nem erősített értesülések szerint több százezer személyt internálhattak átnevelő táborokba. Peking azonban sokáig ezek létezését sem ismerte el, annyit közölt, hogy úgynevezett szakmai kiképzőközpontokról van szó. Kínában szolgáló európai diplomaták szerint rendkívül aggasztó helyzet alakult ki a tartományban, s azt követelik, külföldi megfigyelőket is engedjenek be a helyszínre. Peking azonban más eszközökkel is fellép az ujgur kultúra ellen. A kínai vezetés a tartományi székhelyen, Ürümcsiben kampányt indítottak azon élelmiszerekkel szemben, amelyeket a muzulmánok megengedettnek tartanak. (A halal étkezésnél csak az iszlám által engedélyezett ételeket fogyasztják. Gyakran használják a halal szót a megengedett ételekre és italokra. A muzulmán vallásban tisztátalannak számít a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, amelynek karma van, illetve húst eszik. Az állatvágás módszere is a Koránon, illetve a Szunnán alapul.) Hszincsiang székhelyén az ügyészség „elkötelezett harcot” indított a muzulmán szokások, a halal-étkezés ellen. Az ügyészég közlése szerint mivel a párttagok és a helyi hivatalnokok nem vallásosak, ezért az étkezést meg kell „reformálni”, s lehetővé kívánják tenni, hogy a helyi kantinokban, éttermekben bármely vallásúak étkezhessenek. A kínai állami médiában lelkesen támogatják a kezdeményezést. Mint az angol nyelvű pekingi lap, a Global Times írta, a halal révén sokan eshetnek „az iszlám radikalizmus csapdájába”. Az ügyészség munkatársait olyan, a közösségi oldalakon indítandó kampányra ösztökélték, amellyel azt kell hirdetniük: „A kommunista párt hűséges tagja vagyok. A marxizmus-leninizmusban hiszek és nem egy vallásban. Halálomig sziklaszilárdan harcolok a halal ellen”. Szeptemberben az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a pekingi kormánynak az ujgur kisebbséggel szembeni drákói intézkedései miatt. Az EP rámutatott, hogy Hszincsiangban valóságos orwelli államot hoztak létre, tömegesen figyelik meg az embereket. Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért augusztusban pedig azt közölte, hogy a kínai kormány hozzávetőleg egymillió embert tart fogva átnevelőtáborokban. Nicholas Bequelin, az Amnesty International szakértője szerint a pekingi hatóságok tömeges agymosást folytatnak, önkényesen tartanak fogva százezreket.

A halálba száguldott a politikus, aki földfoglalóknak nevezte a külföldieket

Publikálás dátuma
2018.10.12. 09:27

Fotó: AFP
Ausztriában több televíziós műsorban is megemlékeztek arról, hogy tíz éve halt meg autóbalesetben Jörg Haider. Nem véletlen, hogy a jobboldali radikális politikus ennyire mély nyomokat hagyott, hiszen évtizedek múltán ő volt az első szélsőséges politikus, aki bekerült egy polgári kormányba. Amikor 2000-ben az általa irányított, akkor még antiszemita húrokat pengető Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a bécsi kabinetbe, valóságos tiltakozási hullám söpört végig Európán. Ez is jelzi, hogy az eltelt szűk két évtized alatt milyen változásokon ment keresztül a kontinens, hiszen manapság már alig akad olyan ország Európában, ahol ne váltak volna a tradicionális pártok riválisaivá a populista erők. Osztrák politikai elemzők egyetértenek: Haidernek jelentős szerepe volt abban, hogy Ausztriában a nyolcvanas évektől megváltozott a politikai kommunikáció. Ez a változás azonban nem csak nyugati szomszédunkat jellemzi, hanem az egész Európai Uniót is, ahol a 2008-as pénzügyi, majd elsősorban a 2015-ös menekültválság után borultak fel a megszokott politikai viszonyok, s gyakoroltak egyre nagyobb hatást a szélsőséges, bevándorlásellenes szólamok a közgondolkodásra. Az 1950-ben született Haider 1986-ban, a németbarát szárny segítségével került az FPÖ élére. Az általa képviselt radikalizmus és populizmus sikert is aratott, az FPÖ kikerült a középszerűségből, s mind jobban szerepelt a különböző választásokon. Az FPÖ nemcsak bevándorlásellenességével hívta fel magára a figyelmet, hanem „szociális partnerséget” és „kevesebb államot” követelt. Mindezt nacionalista politikával fűszerezte és nyíltan bírálta a kapitalizmust. Haider mondhatni megelőzte korát, hiszen már a kilencvenes évek elején „ellenséges földfoglalással” vádolta az Ausztriában letelepedő külföldieket. Haider ugyan koalícióra lépett Schüssellel, ő maga sosem vállalt kormányzati szerepet, ráadásul ő volt az, aki később felrobbantotta a koalíciót. Akkor azonban már leáldozóban a csillaga, az FPÖ népszerűsége csökkent, mígnem Haider az FPÖ-vel is szakított, s megalakította a BZÖ-t. Haider szűkebb pátriáját, Karintiát kilenc éven át irányította. 2008. október 11-én hatalmas sebességgel száguldott a halálba, a vizsgálat megállapította, jelentős mennyiségű alkohol volt a vérében. Vele együtt azonban a szélsőséges ideológiát nem temették el.