Kiderült, mi okozhatta a Szojuz balesetét

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:22

Fotó: AFP/
A két pilótát csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk.
A Szojuz-FG hordozórakéta első fokozata egyik oldalelemének ütközése okozta a fellövéskor történt balesetet a vizsgálat nem végleges verziója szerint – jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülés-programjaiért felelős ügyvezető igazgatója a Cskalovszij katonai reptéren pénteken tartott sajtótájékoztatóján. Krikaljov közölte, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és a második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része.
„A rakéta befejezte rendes repülését, szabályszerűen üzembe lépett az automatika”
– mondta, hozzátéve, hogy az állami bizottság vizsgálatának eredményei a hónap utolsó harmadában lesznek ismeretesek.
Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, a balesetet az váltotta ki, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, ami miatt az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású gázok nem távozhattak a blokkból és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától. Az informátor szerint a szelep a felbocsátást megelőző ellenőrzés során rendben kinyílt, és azt az előírásoknak megfelelően visszazárták. Krikaljov leszögezte, hogy a Szojuz-FG típusú rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető újra.

Kétnapos kivizsgálás vár a pilótákra

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 űrhajó legénysége, az orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hague jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra. A két pilótát egyébként csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk. Vjacseszlav Rogozsnyikov, a Szövetségi Orvos-biológiai Ügynökség helyettes vezetője szerint Ovcsinyin és Hague egészséges, a közérzetük jó.

Személyzet nélküli üzemmódba állíthatják a Nemzetközi Űrállomást

Kikaljov szerint szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást a bajkonuri Szojuz-baleset miatt. Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elvileg személyzet nélkül is működhetne, mert tervezői számoltak ezzel a lehetőséggel. A szakemberek azonban minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően ember által vezérelt űrrepülésekhez készült. Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani. Azt is bejelentette, hogy a baleset miatt elhalasztják a Szojuz MSZ-9 űrhajón keletkezett furat vizsgálatára november 15-re betervezett űrsétát és átütemezik az egész űrrepülés-programot. A Szojuz MSZ-10 űrhajó hajtóművével csütörtökön, a felbocsátást követően történt baleset. Az űrhajósok kényszerleszállást hajtottak végre, és épségben földet értek az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult helyi idő szerint hajnali 4 óra 40 perckor. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt csütörtökön tájékoztatták a baleset körülményeiről. Peszkov úgy vélekedett, hogy a történtekkel kapcsolatban korai még következtetéseket levonni. 

A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség tudomása szerint legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval.

2018.10.12 12:22
Frissítve: 2018.10.12 14:05

Árt a kamaszoknak és rontja a teljesítményüket, ha korán kell kelni

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás.
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban - a várakozásnak megfelelően - alvásra használták az ajándékba kapott időt - írta az MTI a medicalxpress.com portál alapján, amely a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertette.
A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel. A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.
A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől - mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián - alvási és ébrenléti - ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.
"Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor"
- magyarázta de la Iglesia.
Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. 
"Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja"
- tette hozzá.
 A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
"A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?"
- fogalmazott de la Iglesia.
2018.12.14 09:49

Csillagból kilövellő gázcsóváról küldött fotót a NASA napszondája

Publikálás dátuma
2018.12.13 17:17

Fotó: AFP/ AFP PHOTO / NASA / BILL INGALLS
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz - írta az MTI a BBC alapján.
Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz - a plazma - látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja.
A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12 centiméteres hőpajzsa mögül fotózva.
Az autó méretű űrjárművet augusztus elején bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget. A Parker november 5-én közelebb került a Naphoz, mint bármely más eddigi űreszköz. Sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket. A misszió legfrissebb adatait az Amerikai Geofizikai Unió jelenleg is folyó, őszi tanácskozásán ismertették.
2018.12.13 17:17
Frissítve: 2018.12.13 17:17