Kiderült, mi okozhatta a Szojuz balesetét

Publikálás dátuma
2018.10.12. 12:22

Fotó: AFP
A két pilótát csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk.
A Szojuz-FG hordozórakéta első fokozata egyik oldalelemének ütközése okozta a fellövéskor történt balesetet a vizsgálat nem végleges verziója szerint – jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülés-programjaiért felelős ügyvezető igazgatója a Cskalovszij katonai reptéren pénteken tartott sajtótájékoztatóján. Krikaljov közölte, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és a második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része.
„A rakéta befejezte rendes repülését, szabályszerűen üzembe lépett az automatika”

– mondta, hozzátéve, hogy az állami bizottság vizsgálatának eredményei a hónap utolsó harmadában lesznek ismeretesek.

Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, a balesetet az váltotta ki, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, ami miatt az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású gázok nem távozhattak a blokkból és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától. Az informátor szerint a szelep a felbocsátást megelőző ellenőrzés során rendben kinyílt, és azt az előírásoknak megfelelően visszazárták. Krikaljov leszögezte, hogy a Szojuz-FG típusú rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető újra.

Kétnapos kivizsgálás vár a pilótákra

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 űrhajó legénysége, az orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hague jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra. A két pilótát egyébként csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk. Vjacseszlav Rogozsnyikov, a Szövetségi Orvos-biológiai Ügynökség helyettes vezetője szerint Ovcsinyin és Hague egészséges, a közérzetük jó.
A Szojuz TM-10 indítása
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP

Személyzet nélküli üzemmódba állíthatják a Nemzetközi Űrállomást

Kikaljov szerint szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást a bajkonuri Szojuz-baleset miatt. Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elvileg személyzet nélkül is működhetne, mert tervezői számoltak ezzel a lehetőséggel. A szakemberek azonban minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően ember által vezérelt űrrepülésekhez készült. Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani. Azt is bejelentette, hogy a baleset miatt elhalasztják a Szojuz MSZ-9 űrhajón keletkezett furat vizsgálatára november 15-re betervezett űrsétát és átütemezik az egész űrrepülés-programot. A Szojuz MSZ-10 űrhajó hajtóművével csütörtökön, a felbocsátást követően történt baleset. Az űrhajósok kényszerleszállást hajtottak végre, és épségben földet értek az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult helyi idő szerint hajnali 4 óra 40 perckor. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt csütörtökön tájékoztatták a baleset körülményeiről. Peszkov úgy vélekedett, hogy a történtekkel kapcsolatban korai még következtetéseket levonni. 

A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség tudomása szerint legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval.

Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 14:05

Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

Publikálás dátuma
2018.10.11. 19:31

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.

Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.

Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.
Szerző
Frissítve: 2018.10.13. 11:59

Kiderült, hány arcot tud megjegyezni az agyunk

Publikálás dátuma
2018.10.11. 09:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember - állapították meg a Yorki Egyetem kutatói. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: az értékek ezer és tízezer között mozognak - írta az MTI.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek. 
Először 18-61 év között lévő 15 nőnek és 10 férfinak mutatták a környezetükben élő emberek arcképeit - rokonokét, barátokét, kollégákét, iskolatársakét és más ismerősökét. A résztvevők egy óra alatt átlagosan 362 arcot azonosítottak (az értékek 167 és 524 között mozogtak). Meg kellett mondani az illető nevét és egyértelműen leírni, ki ő. Ugyanezt kellett tenniük a művészvilágból, a filmekből és televízióból, politikai életből, a sport vagy gazdaság területéről ismert személyek portréival. Itt alacsonyabb volt az azonosítási arány: átlagosan 290 arcot ismertek fel. Mindkét esetben csökkent a felismerés gyorsasága: az első kísérletben a résztvevők az első öt percben 40 arcot, az utolsó öt percben 21 arcot ismertek fel.
A következő feladatnál azt vizsgálták, milyen sok ember arcát nevezik "ismerősnek" anélkül, hogy ahhoz nevet és funkciót társítanának. Ismét közemberek arcait mutatták, ezúttal időkorlát nélkül válaszolhattak a résztvevők. A kutatók összehasonlították az egyes résztvevőknél az azonosított arcok számát az "ismerősnek" nevezett arcok számával, így az 1 a 4,62-höz arányszámot kapták. 
A kutatás részeinek kombinálásával kapták az ötezres számot. Bár a szám magasnak tűnhet, tekintve, hogy az emberek kisebb csoportokat alakítanak, a barátok és ellenségek felismerésének társadalmi fontosságát is tükrözheti.
"Tekintve őseink társas életét, több ezer egyén felismerésének képessége túlzásnak tűnhet. De számtalan példa van a természetben a túlzásra. Néhány pók mérge egy lovat is képes megölni, holott a póknak valószínűleg nem célja, hogy megegyen egy lovat"

- mondta Rob Jenkins.

 Mike Burton kutató szerint vizsgálatuk segíthet az automatikus arcfelismerő technológiák fejlesztésében. A mai legjobb rendszerek alkalmasak idegenek kiszűrésére, de nem múlják felül az emberi képességet az ismerős ember felismerésében.
"A következő lépés megtételéhez ezt kell lemásolnunk"

- idézte a tudóst honlapján a The Guardian című brit napilap.

Frissítve: 2018.10.11. 09:11