Kiderült, mi okozhatta a Szojuz balesetét

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:22

Fotó: AFP/
A két pilótát csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk.
A Szojuz-FG hordozórakéta első fokozata egyik oldalelemének ütközése okozta a fellövéskor történt balesetet a vizsgálat nem végleges verziója szerint – jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülés-programjaiért felelős ügyvezető igazgatója a Cskalovszij katonai reptéren pénteken tartott sajtótájékoztatóján. Krikaljov közölte, hogy a Szojuz MSZ-10 űrhajó csütörtöki balesete a hordozóeszköz első és a második fokozatának összeütközésekor történt, ami miatt a rakéta eltért a rendes röppályájától, és feltehetően megsemmisült a második fokozat alsó része.
„A rakéta befejezte rendes repülését, szabályszerűen üzembe lépett az automatika”
– mondta, hozzátéve, hogy az állami bizottság vizsgálatának eredményei a hónap utolsó harmadában lesznek ismeretesek.
Az Interfax hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt állította, a balesetet az váltotta ki, hogy nem lépett működésbe egy robbanópatron, ami miatt az első fokozat oldalblokkjának felső részén nem nyílt ki egy biztonsági elvezető szelep. Emiatt a nagynyomású gázok nem távozhattak a blokkból és nem távolították azt el a rakéta második fokozatától. Az informátor szerint a szelep a felbocsátást megelőző ellenőrzés során rendben kinyílt, és azt az előírásoknak megfelelően visszazárták. Krikaljov leszögezte, hogy a Szojuz-FG típusú rakéták repülése csakis a baleset okainak megállapítása és az abból fakadó intézkedések megtétele után kezdhető újra.

Kétnapos kivizsgálás vár a pilótákra

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy a szerencsétlenül járt Szojuz MSZ-10 űrhajó legénysége, az orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hague jövő tavasszal indulhat el ismét az űrállomásra. A két pilótát egyébként csütörtökön Moszkvába szállították, ahol kétnapos kivizsgálás vár rájuk. Vjacseszlav Rogozsnyikov, a Szövetségi Orvos-biológiai Ügynökség helyettes vezetője szerint Ovcsinyin és Hague egészséges, a közérzetük jó.

Személyzet nélküli üzemmódba állíthatják a Nemzetközi Űrállomást

Kikaljov szerint szükségessé válhat, hogy személyzet nélküli üzemmódba állítsák át a Nemzetközi Űrállomást a bajkonuri Szojuz-baleset miatt. Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elvileg személyzet nélkül is működhetne, mert tervezői számoltak ezzel a lehetőséggel. A szakemberek azonban minden megtesznek azért, hogy ez elkerülhető legyen, mert az állomás alapvetően ember által vezérelt űrrepülésekhez készült. Lehetségesnek nevezte, hogy az űrállomás jelenlegi személyzetének misszióját néhány nappal meghosszabbítják, és előrehozzák a következő csapat fellövését. Mint mondta, nem kizárt, hogy a következő Progressz MSZ teherszállító rakétát a tervezettnél később fogják felbocsátani. Azt is bejelentette, hogy a baleset miatt elhalasztják a Szojuz MSZ-9 űrhajón keletkezett furat vizsgálatára november 15-re betervezett űrsétát és átütemezik az egész űrrepülés-programot. A Szojuz MSZ-10 űrhajó hajtóművével csütörtökön, a felbocsátást követően történt baleset. Az űrhajósok kényszerleszállást hajtottak végre, és épségben földet értek az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult helyi idő szerint hajnali 4 óra 40 perckor. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt csütörtökön tájékoztatták a baleset körülményeiről. Peszkov úgy vélekedett, hogy a történtekkel kapcsolatban korai még következtetéseket levonni. 

A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközt jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak, amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az űrállomás jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség tudomása szerint legutóbb 1983. szeptember 23-án volt hasonló baleset Szojuz típusú űrhajóval.

2018.10.12 12:22
Frissítve: 2018.10.12 14:05

Így védi a szívet egy jó éjszakai alvás

Publikálás dátuma
2019.02.16 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet a minőségi alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély. 
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
"Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrollálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól. Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, a folyamat megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja"
- magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adjunktusa.
Közelmúltbeli kutatások összefüggést találtak az alváshiány és bizonyos alvászavarok, mint az alvási apnoe, valamint az elhívás, a diabétesz, a rák és a szívbetegségek megnövekedett kockázata között. De a kutatók még keveset tudnak arról a sejt-és molekuláris mechanizmusról, amely magyarázattal szolgálhat az alvás és szív-és érrendszeri egészség közötti kapcsolatra. 
A rossz és kevés alvás jelentős közegészségügyi probléma, amely több millió embert érint minden korosztályban. Tanulmányok mutatták ki, hogy a minőségi alvás megfelelő időben létfontosságú az egészség számára, de az Egyesült Államokban például az felnőttek kevesebb mint fele alszik hét-nyolc órát naponta.
Szerző
2019.02.16 10:10
Frissítve: 2019.02.16 10:10

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09